Amióta az Orbán-kormány 2010-ben hatalomra került, nem volt annyira kiélezett a politikai verseny mint jelenleg, ám egyelőre nem látszódik, hogy a kormányzópárt reflexszerűen olyan nagyszabású, „hangulatjavító” intézkedések bevetésére készülne, mint a 2022-es parlamenti választás előtt.
2021-ben és 2022 elején a választási vereség eshetősége arra késztette a kormányt, hogy egy körülbelül 2000 milliárd forint értékűre becsülhető, különböző választói csoportokat megcélzó „egyedi osztogatást” tartalmazó költségvetési stimulust alkalmazzon. Az egyebek közt szja-visszatérítést, a 13. havi nyugdíjat, 6 havi fegyverpénzt és lakásfelújítási támogatást tartalmazó csomag fontos szerepet játszott abban, hogy a Fidesz elérte a számára kedvező választási eredményt. A heves élénkítés azonban hozzájárult az inflációs sokk kialakulásához, miközben komolyan megterhelte a büdzsét, és felemésztette a korábbi tartalékokat. Jelentős részben emiatt a kormány azóta is arra kényszerül, hogy a költségvetés alappozícióját a kiadások visszafogására állítsa be.
Nincs ez másként a 2025-ös büdzsé esetében sem. A fiskális szűkítésnek további ösztönzőt adott, hogy az Európai Tanács tavaly nyáron túlzottdeficit-eljárást (EDP) indított Magyarország ellen – hat másik tagállam mellett –, mivel az államháztartási hiány 2023 óta évről évre meghaladta a GDP 3 százalékában meghatározott referenciaértéket.
Az idei induló büdzsé alapján a kormány egyelőre a tervek szintjén azt üzeni, hogy csökkenteni akarja a költségvetési hiányt, és igazodni kíván az uniós szabályokhoz.
A Pénzügyminisztériumban (PM) eredetileg azt tervezték, hogy a tavalyi 4,5 százalékról az idén 3,7-re csökkentik a GDP-arányos hiánycélt. A Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes számaiból az derül ki, hogy a tényleges deficit 4,8 százalékos volt tavaly, vagyis a bázishatás alapján a hiányt 4 százalékra kellene módosítania a kormánynak. Ez a 0,8 százalékpontos csökkentés papíron még meg is haladja az uniós ajánlást, amely alapján minimum a GDP 0,5 százalékát kitevő éves kiigazítást kell végrehajtania a kormánynak.
A 2023. évi 6,7 százalékos hiányt majdnem 2 százalékponttal csökkentette a kormány tavaly, ekkora mértékű kiigazítás ugyanakkor nem várható az idén. Az előzetesen tervezett elsődleges egyenleg alapján minimális szintű költségvetési élénkítésre nyílhat lehetősége a kabinetnek annak köszönhetően, hogy 2025-ben némileg csökkennek a kamatkiadások. Ezen felül a stimulusra lehetőséget adhat még az uniós támogatások beáramlása azokból az alapokból, amelyeket az EU nem fagyasztott be.
A jelenlegi költségvetésben tehát nincs nyoma annak, hogy a kormány számára mozgástér nyílna olyan extrém léptékű intézkedésekre, mint például az szja-visszatérítés
– erősítette meg a 24.hu-nak Csaba Iván közgazdász, államháztartási szakértő.
The post Választási pénzosztás: forintválság jöhet, ha a kormány rosszul időzít first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
