Varga Mihály verseny közben lovat váltott

Tavaly a fél százalékot sem érhette el a magyar gazdaság növekedése a legfrissebb adatok alapján, az idén pedig csak egy tökéletes együttállás esetén közelíthet a 3 százalékhoz a GDP, ám, ha nem javulnak érdemben a keresleti kilátások – ami egy olyan hektikusnak ígérkező évben, mint az idei, egyáltalán nem kizárt –, akkor a 2 százalékos növekedésért is meg kell izzadni. Erről Virovácz Péter, az ING vezető elemzője beszélt a Dellában. Nem csak erre az évre figyelve állította, hogy a magyar gazdaságban optimális esetben a 3 százalékos GDP van benne – vagyis az egy éve még kormányzati nyilatkozatokban felbukkanó

3–6 százalékos elvárások irreális tartományt is magukban foglaltak.

Arról is beszéltünk, hogy miben tévedtek a legnagyobbat tavaly ilyenkor az elemzők: az euróárfolyam alakulásában, amit vendégünk – sok más kollégájához hasonlóan – 420 forintra várt 2025 végére, ehhez képest 380–385 forint között alakult a kurzus. Vendégünk szerint a befektetők tudomásul vették, hogy a jegybank kitart az árfolyamot erősítő monetáris politikája mellett, ezért nem fokozták a nyomást a forinton. Továbbá a kamatkülönbözet vonzó volt, ami a forró pénzek melegágya.

Az év végére aztán megváltozott a jegybanki kommunikáció, felsejlett a kamatvágás lehetősége. Virovácz szerint ekkorra már valószínűleg nem tekintette jelentős kockázatnak a monetáris tanács a gyorsan érkező, gyorsan elillanó befektetések állományát, az ugyanakkor némi értetlenséget szült elemzői körökben, hogy eközben az árrésstop még legalább februárig hatályban marad. Az MNB előzőleg ugyanis azt kommunikálta – mint tette azt Kurali Zoltán alelnök is a Dellában –, hogy amíg ez a kormányzati intézkedés él, addig nem látnak teret a kamatcsökkentésre.

Mai tudásunk szerint akár az áprilisi választás után is velünk maradhat az árrésstop, ennek ellenére mégis akár már a választás előtti hónapokban jöhetnek a kamatvágások.