Az elmúlt hetekben számos hír jelent meg a sajtóban egy 2024 YR4-ként emlegetett aszteroidáról, amely a Föld felé tart. Az égitest azzal került bele a köztudatba, hogy viszonylag nagy – 1 százalék feletti – esélyt jósoltak arra hogy 2032-ben a bolygónkba csapódik. Ez ugyan alapvetően kis kockázatnak számít, de bolygóvédelmi szempontból különösen magas az ütközés esélye. Az aszteroida miatt ezért készenlétbe állt az ENSZ, Kína pedig bolygóvédelmi csapatot kezdett toborozni.
Eleinte 1,2 százalékos becsapódási valószínűségről szóltak a hírek, amely aztán 2,3, majd 3,1 százalékra nőtt. A szám viszont később csökkenésnek indult, cikkünk készültének időpontjában viszont a NASA már csak 0,005 százalék esélyt lát erre a kedvezőtlen kimenetelre.
Ennek a gyakori változásnak az az oka, hogy a kisbolygót a veszélyessége miatt folyamatosan követik a csillagászok, így minden nap észlelik. Ahogy gyűlnek az újabb és újabb észlelések, mindig frissülnek a pályaszámítások is
– árulta el a 24.hu-nak Sárneczky Krisztián, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa.
Mikor derül ki, hogy lesz-e becsapódás?
A szakértő szerint a végleges becsapódási valószínűséget csak 2028 decemberében fogjuk megismerni, ugyanis az aszteroida ekkor ér legközelebb földközelségbe. Ekkor sok más fontos részlet is kiderülhet majd az égitestről, például a pontos mérete, illetve az anyaga.
A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a 2024 YR4 körülbelül 40–90 méter átmérőjű lehet, Sárneczky Krisztián szerint ez viszont nem túl pontos becslés. Mint mondja, a méretét a fényessége és a távolsága alapján saccolják meg a kutatók, ezek alapján ugyanis ki tudják számolni, hogy mekkora felületre van szükség az észlelt napfény visszaveréséhez.
A pontos meghatározáshoz azonban infravörös mérésre lenne szükség, amelyre valószínűleg csak 2028-ban lesz lehetőség. Ennek a vizsgálatnak köszönhetően az égitest mérete mellett az anyagára is fény derülhet, valamint azt is meg tudják majd határozni, hogy hol csapódik be – már ha becsapódik.
Mostani ismereteink alapján egy hosszú sávot tudunk meghatározni, amelyen belül bárhol landolhat a kisbolygó. Ez a vonal az északi félteke Egyenlítőhöz közeli részén húzódik, átszelve Dél-Amerika északi részét, Közép-Afrikát, India déli csücskét, illetve az Indokínai-félszigetet.
Mekkora pusztításra lehet számítani?
Az, hogy mekkora kárt tehet az aszteroida, rengeteg tényezőtől függ, a mérete mellett például az anyagától és tömegétől is, amelyeket egyelőre nem ismerünk. Az egyik legfontosabb viszont a sebessége, ami nagyon jól becsülhető. A NASA ezt a 2024 YR4 esetében 13,26 kilométer per másodpercre, azaz csaknem 48 ezer kilométer per órára teszi.
Ez a sebesség óriási, 40-szeres hangsebesség. Az ekkora mozgási energia nagyot üt
– mondta a csillagász lapunknak.
A szakértő szerint, ha ez az égitest ilyen sebességgel az óceánba csapódna, körülbelül 10 méter magas cunamit kelthetne, szárazföldbe érkezve pedig egy kilométer átmérőjű krátert ütne a felszínbe.
A legvalószínűbb kimenetel viszont az, hogy még a légkörben szétesne, ez esetben a pusztítás körülbelül akkora lenne, mint az 1908-as tunguszkai eseménynél.
A tunguszkai meteor akkora robbanást idézett elő, amelynek ereje – utólagos becslések szerint – 1500 Hirosimára ledobott atombombáéval ért fel.
Egy 40–50 kilométeres körben mindent letarolt, a pusztítást nyolcmillió kidőlt fa jelezte. A 65 kilométerre fekvő Vanavarában betörtek az ablakok, ajtók szakadtak be, a lökéshullám az embereket ledöntötte a lábukról. A szemtanúk több száz kilométeres távolságból is érezték a hőhatást, és az 500 kilométerre futó transzszibériai vasút utasai is felfigyeltek a robbanásra és szokatlanul erős fényjelenséget láttak.
A pusztítás mintegy 2000 négyzetkilométeres területen tökéletes volt: a fák szétszórt fogpiszkálókként feküdtek a földön, amelyik állva maradt, annak ágai leégtek, távírópóznára hasonlítottak. Az állatok is mind szénné égtek a környéken.
Mit tehetünk, ha mégis nekünk jön az aszteroida?
A tunguszkai meteor szerencsére a lakott övezetektől távol, a szibériai puszták felett lépett be a légkörbe, ezért emberéleteket nem követelt, legalábbis bizonyított áldozatokról nem tudunk. Ha azonban ugyanez egy város közepén történik, az tömegek halálát okozhatta volna.
Sárneczky Krisztián szerint ilyesmitől a 2024 YR4 kapcsán viszont nem kell félnünk. Egyrészt elenyésző az esélye, hogy bolygónknak ütközik, másrészt pedig azért, mert évekkel előre tudnánk a becsapódás helyét.
Néhány tíz vagy néhány száz kilométer pontosan meg fogják tudni határozni a potenciális becsapódás helyét 2028 környékén. Lesz négy év felkészülni
– nyugtatott meg mindenkit a szakember.
A csillagász úgy véli, a hatóságok minden bizonnyal kitelepítéssel előznék meg az emberveszteséget. Nagyjából egy magyar vármegyényi területet kéne evakuálni, hogy ne legyen veszélyben senki. A másik lehetőség az lenne, hogy egy, a NASA DART szondájához hasonló eszközt bocsátanak fel, hogy eltérítsék az égitest pályáját. Sárneczky Krisztián szerint erre azonban már nincs elég idő, ráadásul a kitelepítés olcsóbb is, mint egy űrmissziót véghezvinni.
The post Vármegyényi területet kellene kiüríteni, ha eltalálna minket a nemrég felfedezett aszteroida first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
