A magyar párt- és állami vezetést meglepetésként érte az 1956-os forradalom kitörése, az első napokban egymásnak igencsak ellentmondó megoldási javaslatok születtek – részletesen írtunk e napokról a Kádár János életét feldolgozó sorozatunkban. Október 25-én délelőtt a tüntetők a Parlament előtti Kossuth téren gyülekeztek, többezres tömeg jött össze, többen összebarátkoztak a kivezényelt szovjet tankok legénységével, akik magyar zászlót tűztek a harckocsijukra.

Nem tudni, pontosan mi történt, ki kezdte a lövöldözést. Egyesek szerint talán épp ez a barátkozás „rémisztette” meg annyira a KGB helyszínen tartózkodó elnökét, Ivan Alekszandrovics Szerovot, hogy kiadja a tűzparancsot, míg mások úgy vélik, ÁVH-sok lőttek elsőként a Földművelésügyi Minisztérium épületének tetejéről. Akárhogy is kezdődött, délelőtt 11 óra után egyszer csak elszabadult a pokol, a szovjet tankok is tüzet nyitottak a fegyvertelen emberekre:

sortüzek dördültek, repeszgránátok csapódtak a téren állóba, a becslések szerint mintegy száz ember vesztette életét a helyszínen.

Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, amely véres csütörtök néven vonult be a történelembe. Az utcán hamar terjedni kezdett, miszerint az államvédelmisek akciója áll a háttérben, ettől kezdve a népharag teljes erővel zúdult a karhatalmistákra, miközben végleg a fegyveres harc felé sodorta az eseményeket.

The post Véres csütörtök: ez volt a legnagyobb vérontás Budapesten 1956-ban first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu