Megterhelheti a vesét a fehérje túlzott fogyasztása – figyelmeztet rá a Semmelweis Egyetem. Manapság fehérjével gazdagított élelmiszereket fogyasztani egyre természetesebbnek számít, a gyártók pedig ezt a divathullámot meglovagolva öntik magukból a különféle proteines joghurtokat, túrórudikat, tejeket és társaikat. A szakértők szerint ezekkel a termékekkel azonban nem tesszük egészségesebbé étrendünket, csupán növeljük az eleve magas fehérjeszintünket, ami akár veszélyes is lehet.
Mennyi fehérjére van szükségünk naponta?
A szervezet egyensúlyban tartásához és az elegendő energiaszint biztosításához minimum 0,6 gramm/testtömeg-kilogramm fehérjebevitel szükséges. Ha ennél kevesebbet fogyasztunk, a szervezet elkezdi lebontani saját izmait. Például egy 70 kilogramm testtömegű embernek minimum 40–45 gramm fehérjére van szüksége naponta – nyilatkozta dr. Tislér András nefrológus. A nemzetközi ajánlás azonban ennél magasabb, napi 0,8 gramm/testtömeg-kilogramm. Az előző példánál maradva ez 70 kilogrammos testtömegnél 50–60 gramm fehérjét jelent.
A nyugati társadalmakban lényegesen több fehérjét fogyasztunk, mint amennyire a szervezetünknek szüksége lenne: naponta 1–1,2 gramm/testtömeg-kilogramm fehérjebevitel jellemző. Ha még ezen felül proteinnel dúsított ételeket vagy fehérjeporokat fogyasztunk, akkor a szükségesnél eleve nagyobb mennyiséget tovább növeljük.
Nem minden esetben káros a sok fehérje
Dr. Tislér András megjegyzi, hogy egészséges embereknél az enyhén megemelkedett fehérjebevitelnek alapvetően nincs káros egészségügyi hatása. A fehérjék a bélrendszerbe jutva aminosavakra bomlanak, amelyek felszívódnak és beépülnek a szervezet saját fehérjéibe. Ebben a ciklikus folyamatban a fehérjék idővel lebomlanak, az aminosavak bomlástermékeit pedig a vese távolítja el, karbamid formájában. Krónikus vesebetegség esetén azonban a vese nem képes ezeket kiválasztani, és a vérben megemelkedik a karbamidszint.
A szakember szerint a túlzott fehérjebevitel növeli az aminosav-felszívódást, amely fokozza a vesék szűrőinek működését. Tehát, ha sok fehérjét viszünk be, a szervezet azt érzékeli, hogy több karbamidot kell kiválasztania, így a vese még intenzívebben kezd el dolgozni. Vagyis, ha nagyon sok fehérjét fogyasztunk, azzal fokozott terhelésnek tesszük ki a vesét, ami károsodáshoz vezethet. Egészséges embereknél hosszú távon a napi 120–130 gramm fehérjefogyasztás várhatóan nem eredményez vesekárosodást, krónikus vesebetegség esetén azonban ajánlott 0,8 gramm/testtömeg-kilogramm alá csökkenteni a napi bevitelt.
A sportolóknál és a testépítőknél nagyobb a károsodás kockázata
Az atléták és testépítők ennél jóval több proteint fogyasztanak: esetükben a napi bevitel a 3–4 gramm/testtömeg-kilogrammot is elérheti, vagyis 200–300 gramm fölé is emelkedhet, ami jelentősen terhelheti a veseszűrőket. Más táplálékkiegészítők – mint például a kreatin, vitaminkomplexek vagy anabolikus szteroidok – a nagy fehérjemennyiséggel együttesen tovább növelik a vesebetegség kialakulásának kockázatát.
Bizonyos életszakaszokban – például csecsemőkorban vagy 65 év felett – viszont fokozottabb fehérjebevitelre van szüksége a szervezetünknek, ezért az egyénre szabott mennyiség meghatározásához kezelőorvos vagy dietetikus segítsége javasolt.
The post Vesekárosodáshoz vezethet a túlzott fehérjebevitel first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
