Piaci információk szerint az MBH Bank Nyrt. igen jelentős számban és nagy volumenben hitelezett olyan vállalatokat, amelyek a leköszönő Orbán-kormány gazdasági holdudvarához sorolhatók. A bankszektorban sokan úgy tudják, hogy az MBH-nak nem csekély számú NER-közeli ügyfele van, s ezek között nemcsak a „zászlóshajó” építőipari vállalkozások találhatók meg, hanem a paletta lefedi az összes nemzetgazdasági ágazatot, amelyben a politikaközeli cégek az elmúlt időszakban pozíciókat szereztek – állították a 24.hu által megkérdezett kereskedelemi banki, illetve korábbi jegybanki források.

Konkrét lista nem állhat rendelkezésre arról, milyen gazdasági szereplőket hitelezett az MBH, hiszen ez üzleti-, illetve banktitok tárgyát képezi. A piaci információk alapján ugyanakkor a pénzintézeti szektorban nem akad még egy szereplő, amelyik olyan jelentős arányban lenne kitett az érintett vállalati kör irányába, mint hazánk második legnagyobb bankcsoportja.

Sajtóhírek alapján nyomon követhető, hogy az MBH hitelezőként vastagon benne volt ismert NER-es szereplők ügyeleteiben, köztük a Magyar Nemzeti Bank vagyonvesztése miatt immár a Központi Nyomozó Főügyészség által vizsgált Matolcsy-kör ingatlanügyleteiben: a pénzintézet korábban 70 milliárd forintos óriáshitelt nyújtott a Matolcsy György korábbi jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám érdekeltségéhez tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek. Majd a szintén Matolcsyhoz köthető Magyar Strat-Alfa Befektetési Zrt. egy ugyancsak 70 milliárdos kölcsönhöz jutott a magántőkealapos hátterű SkyGreen Buildings Kft.-n keresztül. Mint arra a Válasz Online felhívta a figyelmet, az MBH Bank áll finanszírozóként szinte az összes nagy NER-hez köthető médiaprojekt, például a TV2, az Index és a Blikk működtetése mögött.

A sajtóinformációk azonban nem alkalmasak arra, hogy világos képet nyújtsanak egy bank vállalati hitelállományáról, sem annak minőségéről.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az MBH Bank hitelügyeleteit nézve korrupciógyanú nem merült fel.

Hol sejtenek kockázatot a bankárok?

A frissen megalakult Tisza-kormány egyik elsőszámú ígérete a Fidesz-KDNP-kormányok idején az állami vagyont magánvagyonokká konvertáló szereplők elszámoltatása és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása. Ennek a szervezetnek valószínűleg célja lesz a nagy magántőkealapok által birtokolt vagyonelemek visszaállamosítása is, ám egyelőre bizonytalan, hogy milyen jogi és politikai eszközökkel, mekkora közvagyonhoz, milyen időtávban lesz képes hozzáférni.

Ezzel szemben gyors és biztos fordulatot hozhat a magyar gazdaságban az, hogy az új kabinet várhatóan alaposan felülvizsgál minden közbeszerzést, illetve állami és önkormányzati beszerzést. Mint korábban megírtuk, a túlárazott beszerzések leállításával a magyar állam évente akár több ezer milliárd forintot takaríthat meg. A közbeszerzési piac „átrendeződése” azonban azt is jelentené, hogy a korábbi tendereken nagyot szakító politikaközeli szereplők megrendelései részben vagy egészben elapadhatnak.

Amikor egy magyar bank korábban a NER-hez köthető cégeknek hitelezett, nem kellett aggódnia az adósminősítés miatt, hiszen ezek a vállalatok folyamatosan profitábilisak voltak, a Fidesz-kormány alatt állandó volt a megrendelésállományuk, mégpedig általában anélkül, hogy a piaci versenyben megmérettettek volna.

Jellemzően nem piaci körülmények között tudtak nagyra növekedni, megrendeléseik jelentős részét az államtól kapták, ráadásul gyakran nem tiszta közbeszerzések keretében, hanem „cinkelt lapok”, például egyajánlatos kiírások mellett.

Vagyis likvid, fizetőképes ügyfélnek számítottak, de amint az állami hátszelet kifogják mögülük, előrejelezhető, hogy sokan közülük nem tudnak átállni egy normál piaci működésre, ezzel a hiteleik visszafizetése is problémássá válhat. Természetesen korántsem az összes NER-közeli vállalkozásra igaz, hogy piaci viszonyok közt életképtelen lenne, de a „veszélyeztetett” üzleti kört jól szemléltetik Balásy Gyula cégei, amelyek nem sok kézzel fogható tőkeelemet rejtenek, csak munkatársakat és megrendeléseket. Ezekhez hasonlóak lehetnek például az építőiparban, illetve a szolgáltatószektorban aktív, szinte kizárólag alvállalkozókkal dolgozó „tenderbajnok” cégek is.

Nem lehetünk optimisták, ha egy olyan portfólióra gondolunk, melynek a nagy részét a NER-birodalom cégei jelentik, hiszen ezek cash flow-biztos pozíciója egész biztosan gyengülni fog

– vélekedett egy banki forrásunk. Hozzátette: meglehet, hogy ezek a kormányváltást megelőzően az MBH Bank portfóliója szempontjából kifejezetten jó minőségűnek számítottak, ám jelenleg egy „feketedoboz”, amelyről később kiderülhet, hogy mégsem olyan jó minőségű.

Fontos hozzátenni, hogy ezek a megállapítások nem vonatkoznak a MBH lakossági hitelszegmensére. A bank tavalyi mérlegbeszámolója nyomán sem a vállalati, sem a lakossági szegmensben nem azonosítottak érdemi hitelezési kockázatot, informátoraink hangsúlyozták: a kormányváltás miatt kizárólag a vállalati ügyfélkör rejthet rizikót, míg a lakosság hitelüzletág a jelek szerint stabil maradhat. (Az MBH 2025-ös jelentése szerint a teljes hitelállomány 6 346 milliárd forintot tesz ki, ami a 12 800 milliárdos mérlegfőösszeghez képest korántsem tükröz rendkívüli hitelintenzitást. A bank mérlegéből nem derül ki, hogy ez a hitelportfólió hogyan oszlik meg a lakosság és a vállalkozások között, egy másik, nem a teljes állományt tükröző mutató, a hitelek bruttó könyv szerinti értéke alapján több mint kétszeres a vállalati portfólió állománya a lakosságihoz képest. Mindamellett a pénzintézet jelentős arányban hitelez nem politikához köthető vállalatoknak, köztük KKV-knak is.)

A 24.hu egy másik forrása ugyanakkor úgy értesült, a bank vállalati hitelportfoliójának állapota jelenleg sem fest túl pozitív képet. Kérdés, hogy a kormányzati hátországhoz köthető vállalkozások valódi piaci versenyben talpon tudnak-e maradni. Ha nem, az azt jelenti, hogy a bank hitelportfóliójának minősége jelentősen romolhat.

Ez nem pusztán vélelem, hanem a bank egyik lépése is szorosan utal arra, hogy a közeli jövőben napirendre kerülhet a kockázatkezelés.

Kifejtette: a piac számára szokatlan volt, hogy az MBH Bank 2026-os közgyűlésén elhalasztották az osztalékfizetést. A pénzintézet 2025-ben 237 milliárd forint feletti korrigált eredményt ért el, s bár a menedzsment korábban 40 milliárd forintnyi osztalék kifizetését javasolta, a közgyűlésen végül úgy döntöttek, hogy a tárgyévi profitból osztalék fizetésére ne kerüljön sor, és a felosztható eredményt a 2026-os évre eredménytartalékba helyezték.

Az MBH azonban nem a kockázatokkal indokolta ezt a lépést, éppen ellenkezőleg, azzal, hogy a tartalékképzés támogathatja a várhatóan intenzívebbé váló hitelezési tevékenységet, és a bank akvizíciós terveit is.

Rövidesen kiderülhet, vannak-e csontvázak a szekrényben

A másik vélelmezett kockázat, hogy a gazdasági hátország felszínen tartása végett, az Orbán-kormány jelentős arányban kötött NER-közeli cégek hiteleire állami garanciavállalásokat, melyek összege európai szinten is jelentőssé vált, 2024-re már elérte a 10 551 milliárd forintot, miképpen a G7.hu cikkében rámutattak. A kormányzati garancia azt jelenti, hogy ha a hitelfelvevő nem tud törleszteni, akkor az állam kifizeti helyette a tartozást. Így a hitelező kockázata jelentősen csökken, az adott vállalkozó pedig könnyebben és olcsóbban jut hitelhez, nagyobb összegekhez is, mint tisztán piaci alapon.

Hogy pontosan mely cégek kapnak állami segítséget, a banktitok és a kormányzati transzparencia hiányában homályba vész. Annyit tudni, ezt az állományt biztosan növelte az, hogy 2023-ban a 4iG különösen nagy hiteléhez is az állam adott garanciát, amiből a Vodafone-t megvásárolhatta.

Az MBH hiteleinek egy része mögött biztosan van állami garanciavállalás, ezek az állami viszontgaranciákhoz – például a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (GHG) és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVGHA) hitelkihelyezéseihez – köthetők. Más kérdés, hogy az egyedi határozatok alapján nyújtott garanciákban érintett lehet-e a bank, amely szintén feketedoboz a nyilvánosság számára.

Amennyiben egy pénzintézet egy problémás hitele nyomán lehívná az állami garanciavállalást, akkor a költségvetésnek kell kényszerűen helytállnia.

Ez esetben a hitelkockázatot az állam futja és nem a finanszírozó bank, az új kormánynak kizárólag akkor lehet kibúvója, ha talál valamilyen technikai hibát a garanciavállalásnál: így ha az adott pénzintézet nem kötött ki megfelelő fedezeteket, például nem tett jelzálogot annyi eszközre – ingóságokra, vagy ingatlanokra –, ami reális fedezetet adhat a hitel nemfizetése esetén, amennyiben érvényesítik a jelzálogot.

Az MBH esetében jelenleg a kormányzati garanciákhoz köthető kockázatok sem becsülhetők meg.

Forrásaink szerint az új kormányzat a beiktatását követően hamar kezdeményezi, hogy egy jó áttekintést nyerjen a pénzintézet helyzetéről, s a biztos információk tudatában határozottan fog fellépni tulajdonosként.

Jelenleg a Mészáros Lőrinc nagyvállalkozóhoz köthető magántőkealapoknak és cégeknek mintegy 70 százalékos befolyása van az MBH Bankban, miközben a magyar államnak megmaradt egy körülbelül 15 százalékos tulajdonrésze a Corvinus BHG Zrt.-n keresztül. Egy ekkora tulajdoni hányad nem tesz lehetővé szavazati többséget.

Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a kabinet törekedni fog a tulajdonoscserére, a bankholding átmeneti visszaállamosítására, hiszen a Tisza Párt céljai közt szerepel a kormányközeli magántőkealapok által birtokolt vállalatok vagyonának visszaszerzése a magyar állam számára.

Amennyiben arra jutnának, hogy a bank vállalati hitel-, és befektetési portfóliója erős kockázatokat vet fel, az lehetőséget kínálhatna a beavatkozásra. Ez alkotmányozó többség mellett kivitelezhető lehet.

Amennyiben egy ilyen forgatókönyvre kerülne sor, akkor a kabinet csak professzionálisan, sebészi pontossággal járhat el azért, hogy ne okozzon károkat a magyar gazdaság iránti bizalom szempontjából. Ha egy nagybankkal probléma van, azért nem lehet büntetni a betéteseket, a tisztességes adósokat, valamint a kisbefektetőket sem.

Teljesen nonszenszek és nem kivitelezhetőek azok a választói elképzelések, amelyek szerint a vagyonvisszaszerzés nevében „be kell dönteni” a NER-közeli érdekeltségeket. A fideszes hátország építőipari, telekommunikációs és egyéb érdekeltségeihez képest egy nagybank egészen speciális helyzetben van, összeomlásának ugyanis rendkívül erőteljes tovagyűrűző hatása lehet a teljes gazdaságra nézve – szögezték le forrásaink.

Az MBH Bank nem számol hitelkockázattal, és bízik a fellendülésben

A kormányváltás miatt előállt új helyzet nyomán megkerestük az MBH Bank sajtóosztályát. A társaságtól elöljáróban azt írták: a bank összesen 2,4 millió ügyféllel rendelkezik, sokezer hitelszerződése van, „ügyfelei között a gazdaság minden szektorából találhatók vállalatok és magánszemélyek, és a hatályos szabályozói előírásoknak megfelelően minden ügyfél fizetőképességét előzetesen értékeli.”

Megkérdeztük, hogy tapasztalták-e az elmúlt időszakban, hogy a vállalati hitelportfólió minőségét nézve negatív változás állt be. Így válaszoltak: „Nem tapasztaltuk,

az MBH Bank hitelportfóliója továbbra is jó minőségű, megfelelő a nem-teljesítő hitelek aránya, és nem várunk érdemi, a piaci trendektől eltérő romlást a jövőben sem.

Ezt alátámasztják az éves rendes közgyűlésen bemutatott pénzügyi mutatók is, valamint az, hogy céltartalék-feloldás történt. Természetesen a bank folyamatosan és kiemelt figyelemmel monitorozza a hitelportfólió alakulását, és rendkívül prudens megközelítést alkalmaz a kockázatok kezelésében” – írták. (Az MBH Bank 2025 során szabadított fel mintegy 55 milliárd forintnyi céltartalékot, hogy az idén történt-e céltartalék-feloldás, azt a beszámoló hiányában nem tudhatjuk.)

„Nem tapasztaltuk, hogy ügyfélkörünkben általános vagy jelentős likviditási romlás állt volna be. Az MBH Bank ügyfélportfóliójának likviditási pozíciója összességében továbbra is stabil” – közölték lapunk kérdésére.

„Jelenleg nem készülünk a vállalati ügyfelek széles körét érintő fizetőképességi romlásra. Az EU‑források fokozatos becsatornázása, a bizalmi indexek javulása, a kiszámítható fiskális és monetáris politika, valamint a vállalkozások piacokba vetett bizalma mind abba az irányba mutatnak, hogy a vállalati szektor megerősödhet, a vállalkozások működése kiszámíthatóbb lesz, termelékenységük és jövedelmezőségük javulhat.

Ezek a tényezők inkább a vállalati hitelkereslet élénkülését vetítik előre.

Az MBH Bank a korábban megalkotott stratégiájával összhangban továbbra is meghatározó szereplő kíván maradni a vállalati hitelpiacon, miközben óvatos kockázatkezelési gyakorlatot alkalmaz. Nem várunk érdemi, a piaci trendektől eltérő romlást a hitelkockázatokban. A bank az MNB és az nemzetközi számviteli sztenderdek szerinti tartalékolást végez ezen esetleges kockázatok növekedése esetén” – tették hozzá.

Megkérdeztük, hogy az MBH Bank vállalati hitelportfoliójában vannak-e olyan hitelek, amelyekre állami hitelgarancia vonatkozik s, ha igen, hozzávetőleg a hitelállomány mekkora részére tett kezességvállalást a magyar kormány? A következőt válaszolták: „Igen, vannak, a magyar kereskedelmi bankok többsége jelentős ilyen állománnyal rendelkezik, elég, ha csak a GHG és AVGHA garantőr intézmények által kibocsátott hitelgaranciákra gondolunk, amelyek többek között a Széchenyi Kártya és Agrár Széchenyi Kártya Programot biztosítják. Ezek a garanciák jótékony hatással vannak a bankok tőkestruktúrájára, kockázataira, és egyben a jövedelmezőségükre. Természetes, hogy minden kereskedelmi bank igyekszik kiaknázni az ehhez hasonló hitelgaranciákban rejlő üzleti lehetőségeket”.

Végül hozzátették, a bank helyzetének vizsgálatakor érdemes az alább mutatókat is figyelembe venni:

• Az MBH Bank tőkepozíciója erős, 22,9 százalékos tőkemegfeleléssel és jóval a szabályozói minimum elvárás (100 százalék) feletti likviditási szintekkel zárta a 2025-ös évet, miután a likviditásfedezeti rátája 145,4 százalékon állt az év végén.
• A bank tőkeereje ugyancsak tovább nőtt 2025-ben, miután a saját tőkéje év végén 1 261,2 milliárd forint volt, ami éves összevetésben 12,2 százalékos növekedést jelent – közölték.

The post Veszélybe kerülhet a NER-cégek fizetőképessége, megszólalt az MBH Bank a kockázatokról first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu