Valaki tényleg megvétózta az EU közös nyilatkozatát a demokratikus ellenálló képesség erősítéséről. Adam Szlapka, a lengyel soros elnökség EU-ügyi minisztere az általános ügyek tanácsa után Brüsszelben elmondta, hogy csak 25 tagország írta alá a nyilatkozatot. Azt eleinte nem tette hozzá, melyik két ország nem fogadta el a nyilatkozatot, de a kérdésekre válaszul már megerősítette, hogy Magyarországról és Szlovákiáról van szó.
Michael McGrath igazságügyi biztos hozzátette, hogy megtartották a nyolcadik meghallgatást Magyarország hetes cikkes eljárásának ügyében. A legutóbbi jogállami riport óta további fejlemények voltak a magyar jogállam ügyében, többek között a sajtót és a civileket ellehetetleníteni akaró törvénytervezet. Erről is beszéltek.
McGrath ismét elmondta, hogy levélben kérték a magyar kormányt, hogy ne fogadja el a törvényjavaslatot, és ha elfogadják, azonnal lépni fognak.
Később annyiban pontosítottak, hogy a lépés itt konkrétan az ideiglenes intézkedést jelentené. Ez egy uniós lehetőség arra, hogy ha megtámad a bizottság egy elfogadott törvényt, annak a jogi eljárás végéig azonnali felfüggesztését kérhessék. Ha a tagállami kormány nem függeszti fel az adott törvényt, akkor a bíróság ugyanúgy bírságot tud kiszabni, mintha jogerős döntést nem tartanának. be.
A Pride betiltásáról is beszéltek, amit a magyar kormány már elfogadott. McGrath elmondta, hogy a szabad gyülekezés nem a gyerekek veszélyeztetése, hanem az EU egyik alapértéke. McGrath szerint a mai meghallgatás megerősítette, hogy komoly aggályok merülnek fel a magyar jogállam helyzetével szemben.
Döntés viszont úgy tűnik, nem volt. Magyarország jelenleg a hetes cikk első pontjánál tart az eljárásban. Ez a pont az, ami felméri, hogy egy országban fennáll-e a veszélye a demokratikus normák sérülésének. Ezt a megállapítást, mármint hogy fennáll-e, minősített többséggel tudják elfogadni a tagországok, ami az országok 55 százalékát jelenti úgy, hogy az lefedje az EU népességének 65 százalékát. Innentől lehet továbblépni a második ponthoz, ami kimondja, hogy sérültek a demokratikus normák. Ennek a megszavazásához már minden tagország szavazata kell, kivéve természetesen az érintett tagországot. A szankciókat pedig, amelyek között akár a szavazati jog elvétele a tanácsban is szerepelhet, ismét minősített többséggel tudják elfogadni.
Az, hogy nem volt olyan döntés, hogy a hetes cikkes eljárás tovább lépjen, azt jelenti, hogy nem volt meg a minősített többség megszavazásához, ami ebben az esetben 22 tagországot jelentene. Sokan nem hiányoztak hozzá, mert eltérő hírek szerint 19-20 tagország is szorgalmazta, hogy történjen valami.
Michael McGrath végül kérdésre válaszolva elmondta, hogy azt üzeni a magyar újságoknak, akiket el kívánnak lehetetleníteni, hogy velük vannak, meg fogják védeni őket.
The post Vétó tényleg volt Brüsszelben, de Magyarország szavazati jogának elvételében nem léptek előre first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
