A helyzet különlegességét érzékeltetve Virág Barnabás elmondta: mostanában a reggeleit politikai nyilatkozatok, geopolitikai jelentések olvasásával tölti, tehát nem csak tipikusan monetáris témák kerülnek az asztalára. A forintot aktuálisan az mozgatja, hogy az új amerikai elnök, Donald Trump miről beszélt, illetve nem beszélt a beiktatási ceremónián. Az alelnök mindezek alapján úgy fogalmazott: megérzése szerint 2025 a nagy meglepetések éve lehet a világgazdaságban.

Az infláció kordában tartásához elengedhetetlen a várakozások csillapítása, amelyek egyelőre ezzel ellentétesen mozognak. A 6,5 százalékos alapkamat szükségszerű az elkövetkező időszakban – kaptuk a választ arra a kérdésünkre, hogy az év egészében lát-e teret kamatcsökkentésre (a következő döntésre jövő héten kerül sor). Erre vonatkozóan van egy arra vonatkozó várakozás, miszerint az új jegybankelnök, Varga Mihály alatt elindulnak a kamatcsökkentések, ám ezt a piaci narratívát nem tartja reálisnak, mint ahogy – a szakminisztériummal folytatott konzultációi alapján – azt sem, hogy a kormány felpuhítja a költségvetést, hogy jusson választási osztogatásra.

Abban viszont különvéleménye van a jegybanknak, hogy a lakossági megtakarítók mire költik a mintegy 1300 milliárd forint kamatbevételüket, ami ezekben a hetekben érkezik meg hozzájuk az államkincstártól. A kabinet abban bízik, hogy ennek egy jelentős része fogyasztásra megy majd el, meglökve az államháztartás bevételeit, valamint a gazdasági növekedést, de az MNB belső felmérései szerint elsősorban újabb befektetésekre fogják költeni ezt a pénzt a kisbefektetők.

A befektetői attitűd még mindig erős

– fogalmazott az MNB alelnöke.

Az adásban beszéltünk még arról is, hogy Rogán Antal szankciós listára helyezése milyen következményekkel jár a magyar pénzügyi rendszerben, illetve arról is, hogy Virág Barnabás miként képzeli el a szakmai jövőjét márciustól, azaz Varga Mihály érkezése után.