Budapest a vízdíjak kiszabásának reformját sürgeti, arra hivatkozva, hogy a klímaváltozás következményei már a hétköznapok részévé váltak – erről beszélt pénteki sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely.
A budapesti főpolgármester elmondta, hogy a szombaton életbe lépő hőségriadókhoz hozzá kell szokni, ezek immár nem rendkívüli események, hanem egy új normát jelentenek. Ebben a helyzetben különösen felértékelődik a víz szerepe, valamint az, hogy az ország képes-e hosszú távon fenntartható módon gazdálkodni vízkészleteivel.
A főváros vezetése szerint ebben a kérdésben részben egyetértés látszik az új kormányzattal is: Karácsony Gergely üdvözölte, hogy az Élő Környezetért Felelős Minisztériummal több területen hasonlóan gondolkodnak, és a vízmegtartás fontosságát a Tisza-kormány is hangsúlyosnak tartja. Ugyanakkor a jelenlegi rendszer számos ponton korrekcióra szorul.
Nagyobb mozgásteret szeretnének az önkormányzatoknak
A legnagyobb problémák egyike a víziközmű-hálózat állapota. Országos szinten katasztrofális a helyzet, és bár Budapesten a 10–12 százalékos hálózati vízveszteség viszonylag jónak számít, ez is jelentős pazarlást jelez. A főváros szerint ennek egyik oka az, hogy az Orbán-kormány 2013-ban befagyasztotta a vízárakat, így a szolgáltatók bevételei nem követték a költségek növekedését. Az így kialakult díjszinten nem lehet kigazdálkodni a szükséges fejlesztéseket és a felelős, hosszú távú vízgazdálkodást.
Budapest ezért reformot javasol, de nem általános díjemelést. A főváros nem kéri a rezsicsökkentés teljes felülvizsgálatát, és azt sem, hogy országosan egységesen emeljék a vízdíjakat. Ehelyett az önkormányzatok nagyobb mozgásterét tartanák indokoltnak.
A javaslat értelmében vissza kellene adni a településeknek a vízdíjak meghatározásának jogát, hiszen a szubszidiaritás elve szerint annak a szereplőnek kell dönteni, amely a szolgáltatásért felelős. Ha a Fővárosi Vízművek feladata a vízellátás biztosítása, akkor rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel is, amelyekkel ezt fenntartható módon meg tudja oldani – érvelt a főpolgármester.
Egy alap vízmennyiséget minden háztartás ingyen kapna
A reform másik kulcseleme a pénzügyi fenntarthatóság. Jelenleg a vízügyi társaságok bevételei alig fedezik a működést, fejlesztésekre pedig szinte nem marad forrás. Bár Budapest vízellátása jelenleg stabil, a Duna vízállása sem garantált a jövőben, így a biztonságos ellátás egyre nagyobb kihívást jelenthet – tette hozzá.
Harmadik szempontként az igazságosság jelenik meg. A jelenlegi rendszerben minden fogyasztó ugyanazzal a mesterségesen alacsony árral szembesül, ami azt jelenti, hogy az állam indirekt módon a magasabb jövedelmű háztartásokat is támogatja. A főváros ehelyett differenciált megközelítést javasol.
A konkrét elképzelések szerint nem „fűnyíró elvű” emelés jönne, hanem sávos rendszer: egy alapmennyiséget minden háztartás ingyen kapna, az efölötti fogyasztás viszont progresszíven drágulna. Emellett a már működő rezsitámogatási rendszert nemcsak megtartanák, hanem ki is bővítenék, hogy a rászorulók védelme biztosított legyen.
Pár száz forintos emelkedést jelentene a számlán
Karácsony Gergely arra is rámutatott, hogy a jelenlegi budapesti árak kirívóan alacsonyak nemzetközi összevetésben. Egy köbméter víz 219 forintba kerül, miközben Varsóban ennek nagyjából a duplája, Pozsonyban a háromszorosa, Bécsben a négyszerese, Prágában pedig az ötszöröse. Egy átlagos budapesti háztartás jelenleg körülbelül 1900 forintot fizet havonta, a javasolt módosítás pedig csupán néhány száz forintos emelkedést jelentene.
A főpolgármester szerint a vita végső soron arról szól, hogy a politika hajlandó-e szembenézni a valósággal. Véleménye szerint nem szabad a vízkérdést a politikai populizmus oltárán feláldozni, hiszen a víz az egyik legfontosabb természeti erőforrás, amelynek megőrzése és fenntartható használata alapvető közérdek.
The post Vízdíjak: sávos rendszer bevezetését javasolja Budapest first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
