A rövid válaszos résznél volt néhány fogós kérdés. Nem voltak megoldhatatlanok, de nagyon észnél kellett lenni a gyerekeknek, pontos szövegértés kellett ahhoz, hogy jól tudjanak válaszolni rájuk
– értékelte lapunknak az idei középszintű töriérettségit Farkas Judit, az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola történelemtanára, a Történelemtanárok Egyletének tagja.
A vizsga első részében rövid feladatokat kellett megoldani, míg a második rész az esszéírásról szólt. Farkas kiemelte, hogy az első, tesztszerű résznél a gyerekeknek egy Szemere Bertalan-naplórészlet alapján kellett kiválasztaniuk négy elemet, amelyek hozzájárultak az első ipari forradalom sikeréhez – ez viszont időigényes lehetett, ha kizárásos logikát alkalmaztak. Farkas szerint a törvények értelmezése általában nehezebben megy a tanulóknak: idén a zsidó emancipációhoz kapcsoló szövegrészletekkel kellett megbirkózniuk. Ezzel együtt az érettségiben szerepeltek olyan – gyakran előkerülő – slágertémák is, mint Hunyadi Mátyás háborúi vagy a Rákosi-korszak.
Az esszéknél négy témából kettőt kellett kiválasztani:
- egy rövid esszét az egyetemes történelemből
- és egy hosszú esszét a magyar történelem témaköréből.
A két választott esszének különböző korszakokra kell vonatkozniuk: az egyiknek az ókortól 1849-ig, a másiknak pedig az 1849 utáni időszakra. Farkas ezzel kapcsolatban elmondta: meglepő lehet, hogy a két rövid esszéből az egyik a liberalizmusról szólt, amely a 19. század első feléhez kötődik, hiszen a gyerekek az 1849 előtti témák között inkább arra számítanak, hogy a középkorhoz, a kora újkorhoz vagy az ókorhoz kapcsolódó feladatot kapnak.
A másik rövid esszé az 1945 utáni európai demográfia volt, amely Farkas szerint nem számít egyszerű feladatnak, hiszen nem egy fókuszált tárgya a tananyagnak, ezért vélhetően a legtöbb diák inkább a liberalizmus témáját választotta. Cserébe a hosszú esszéknél a Rákóczi-szabadságharcra és a bethleni konszolidációra kérdeztek rá, melyek sokszor tárgyalt témáknak számítanak – mondta a pedagógus.
Az írásbeli töriérettségiről Farkas (összegezve) azt mondta, hogy a tesztrész jellemzően sztenderdizáltabban értékelhető, sokkal egységesebben lehet javítani is, pláne, ha nincs sok nyílt végű kérdés: a gyerekek tájékozottsága inkább az esszékben jelenhet meg. „Nagyon jó, hogy van olyan feladat, amelyben a gyerekek meg tudják villantani a fogalmazási készségüket, a plusz ismereteiket és azt, hogy milyen összefüggéseket ismernek fel” – értékelt Farkas, aki szerint ezzel együtt is lehetne finomítani a feladatsor struktúráján.
Azon például el lehet gondolkodni, hogy jó-e, ha a pontok egyharmadát egyetlen feladatból kapja meg a gyerek, ugye 100-ból 33 pontot tesz ki a hosszú esszé. A másik oldalról viszont a diákok előre tudják, melyek az összetett témák, lehet számítani rájuk, hiszen az érettségi követelményekben is szerepelnek, így fel tudnak rájuk készülni, ha akarnak
– összegezte Farkas.
A töriérettségi nem hivatalos megoldókulcsát itt lehet megtekinteni.
Az elmúlt napokban a magyar– és a matekérettségiről is megkérdeztük a szaktanárokat.
The post „Volt néhány fogós kérdés” – szaktanárt kérdeztünk a töriérettségiről first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
