Csaba László, az MTA rendes tagja egy tudományos ülésen tartott előadásában – amelyet az InfoRádió idézett – azt mondta: ritkán látja az ember, amikor a történelem fordul, de most van egy ilyen fordulópont. A közgazdász a Világgazdasági Tanács tudományos ülésén a globális illiberalizmusról beszélt, amit szerinte Orbán Viktor kormányfő úgy szokott megfogalmazni, hogy
egész mostanáig azt mondták, mi vagyunk a történelem mellékutcája, de mi valójában a történelem főutcája vagyunk.
A mostani változás szélesebb alapokra, az intervencionizmusra, a stabilitás biztosítására támaszkodik, amely a ’30-as években világszerte általánossá vált abban az extrém formában, hogy az állam mindent jobban tud, még a saját polgárainál is jobban. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez kezdődött el Donald Trump második elnökségével is, az irány a fékek és ellensúlyok rendszerének alapvető átalakítása. „Donald Trump második elnökségével elkezdődött egy új korszak, ami nagyjából mindent megkérdőjelez, amit korábban gondoltunk a világról, értve ezen a szabályalapú trendeket, mind az Egyesült Államokon belül, mind nemzetközileg.”
A professzor szerint már az uniós politikában is megfigyelhető egy etatista fordulat; a politika elment a szuverenisták térnyerése irányába,
és a szuverenisták ahhoz ugyan nem elég erősek, hogy szétverjék az EU-t, de ahhoz igen, hogy a jelentős pénzköltéssel járó fordulatokat befagyasszák. Ennek következtében viszonylag könnyen előre jelezhető a meglévő elemzések alapján, hogy az Európai Unió nem tud egy növekedési góccá válni.
Összességében ez a paradigmaváltás együttesen egy olyan világgazdaságot hoz létre, amelyben a bizonytalanság a meghatározó tényező – tette hozzá.
Csaba László a téma kapcsán HVG-nek azt mondta: szerinte anarcholiberális Trump, aki elnöksége első száz napjában átgázolt azokon a területeken, ahol a technokráciának erős pozíciói voltak. A republikánus választók négyötöde elégedett, azt is várta, hogy verje szét a régi rendszert.
Trump leginkább arra büszke, hogy a republikánus pártot, amely egykor a tojásfejűeké volt, a munkások pártjává tette. Más kérdés, hogy a munkások ezért nagy árat fizetnek majd – ahogy a bolsevizmusért is nagy árat fizettek.
Az Európai Unió arra fordul, amerre a tagállamok, márpedig azokban fokozatosan erősödik az állam szerepe, az illiberális kormányoknak az a bajuk, hogy a politikai mezőny jobbszéléről, Trumphoz hasonlóan nagyon szeretnék a hozzájuk közeli gazdasági erőcsoportok korlátlan hatalmát, amit akadályoz az EU szabályrendszere. Magyarországon az a közérdek, amit az Orbán- kormány képvisel, mert
államnak mitikus képessége, hogy jobban tudja, mi a helyes irány, mint azok, akik a saját vagyonukat kockáztatják. Emiatt az állam az általa kiszemelt konkrét szereplőknek juttatja a szükséges javakat, őket hozza helyzetbe. A másik jellemző, hogy minden, ami nemzetek feletti, nagyon zavaró, különösen, ha az átláthatósággal függ össze.
A gazdasági növekedés lassulása összefügg a politika jellegével, természetével, az intézményekkel, a gazdasági törvényszerűségek semmibevételével. Csaba László nem akarja az MNB-alapítvány vagy a költségvetési pazarlások ügyét bagatellizálni, szerinte azonban azokon túllépve az is megkockáztatható,
hogy zsákutcába vittek minket, stagnáló pályára,
noha egy mesterszakos egyetemista fel tud vázolni olyan növekedési modellt, amelyben évi 2,5–3,5 százalékkal nő a gazdaság.
De Magyarországon nem ennyi a potenciális növekedés, hanem 1 százalék körül van.
A korábbi viszonylag gyors növekedés a kedvező külső tényezőknek és a megelőző időszak intézményi reformjainak volt az együttes következménye, aminek vége. A gazdaságpolitika csak nagyon rövid távra tekint előre, kiemelten a választásra koncentrál, más nem számít.
The post „Zsákutcába vittek minket” – Csaba László a kormány gazdaságpolitikájáról first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
