A KSH legfrissebb statisztikája szerint az idén (már az év eleji emelés után) az átlagnyugdíj 222.423 forintot tett ki. A medián (amennyinél ugyanannyian kapnak többet, mint ahányan kevesebbet) nem érte el a 200 ezer forintot. A KSH rendszeresen hangsúlyozza, hogy a nagyon alacsony nyugdíjak jelentős része a külföldön szerzett jogosultságok melletti résznyugdíj volt. Persze kérdés, mit tekintünk alacsony összegnek. A portál számításai szerint ugyanis az idén majdnem 300 ezren (a nyugdíjasok 12,3 százaléka) kapnak havonta 120 ezer forintnál kevesebbet.
Egyéb elborzasztó átlagok is akadnak. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokon belül az idén januárban
a rokkantsági ellátások átlagösszege 133.147 forint volt, ami az öregségi nyugdíj 55 százalékának felelt meg. Rehabilitációs ellátásra átlagosan 67.616 forintot fizettek ki.
Ezek az összegek aligha elegendőek a normális megélhetés biztosítására. Különösen, ha az ismét megugró inflációt is figyelembe vesszük.
A javulás tényleg csak átmeneti lett
Tavaly a kormányzat a KSH számai alapján kifejezetten büszkélkedett azzal, hogy mennyire jó is ebben az országban nyugdíjasnak lenni. A 2023-as évben ugyanis – fejtették ki a statisztikusok – januárjában 15 százalékos nyugdíjemelést hajtottak végre, majd novemberben további 3,1 százalékos kiegészítő emelésre került sor, amelyek együttesen 18,6 százalékkal növelték a nyugdíjakat. Közben a nyugdíjas fogyasztóiár-index 18,3 százalék volt, így a nyugdíjak reálértéke 0,2 százalékkal nőtt, a nyugdíjak vásárlóértéke pedig a keresetek reálérték-alakulásához (vagyis eséséhez) viszonyítva 3,2 százalékkal javult.
A nyugdíjak relatív pozíciója 2014-től 2021-ig romlott. Nem is kicsit. Az egész időtávban – mint az Azenpenzem.hu korábban kiszámolta – a nyugdíjak vásárlóértéke 60 százalékkal nőtt, a kereseteké viszont közben 2,3-szeresére emelkedett. Az is várható volt, hogy az elképesztő mértékű infláció melletti javulás csak átmeneti lesz. Most kiderült, hogy ez pontosan így van.
Tavaly januárban 6 százalékos volt a nyugdíjemelés, ami a KSH kimutatása szerint 3,7 százalékos nyugdíjas fogyasztóiár-index mellett 2,2 százalékos reálérték-növekedést eredményezett. A keresetek reálértéke viszont 2024-ben 9,2 százalékkal emelkedett, így a nyugdíjak vásárlóértéke a keresetekéhez viszonyítva 6,4 százalékkal romlott.
Tulajdonképpen folyamatosan nyílik az olló az aktívak és a nyugdíjasok között.
2010-ben az egy ellátottra jutó nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok átlagos értéke elérte a nettó átlagkereset 65,1 százalékát. Az idén a nyugdíjemelést követően ezt a rátát valamivel 48,5 százalék alattira számították.
A szakadék nemcsak az aktívak és a nyugdíjasok között, hanem a frissen és a jóval régebben nyugdíjba vonulók között is egyre mélyül. Mint kigyűjtötték: a 80 évnél idősebb nyugdíjasok száma 2025 elején 387,4 ezer fő volt. Az ő járandóságuk pedig alaposan korrodálódott az évek során. Nem mellékesen a legidősebb vásárlási lehetőségei is korlátozottabbak lehetnek.
Közel 40 ezerrel többet kapnak a férfiak
A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 2025 januárjában, a nyugdíjemelést követően átlagosan 222.423 forintot kaptak teljes ellátásként.
Összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel, a férfiak átlagnyugdíja több mint 39 ezer forinttal meghaladta a nőkét.
– figyelmeztetnek rá az economx.hu-n.
Az özvegyi nyugdíj összege az elhunyt házastárs, élettárs öregségi nyugdíjának 60 százaléka, ha az özvegy nem rendelkezik saját jogú ellátással. A nők átlagos özvegyi nyugdíja 44 ezer forinttal volt több a férfiak ellátásánál, ami a férfiak magasabb összegű öregségi nyugdíjjogosultságára vezethető vissza.
The post Zuhant a nyugdíjak vásárlóértéke, kiderült a Nők 40 legnagyobb hátulütője is first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
