Stig Dagerman a 20. századi svéd irodalom egyik legnagyobb mítosza: villámgyorsan berobbant, kultikus alakká vált, majd tragikusan korán elhallgatott. A svéd „egzisztencialista próza” egyik úttörőjeként tartják számon, aki mindössze harmincegy évet élt, mégis maradandó életművet hagyott maga után. A Lepke és láng című regénye a gyász, a bűntudat és a vágy romboló összefonódását vizsgálja. Főhőse egy fiatal férfi, akinek világa édesanyja váratlan halálakor teljesen összeomlik. A veszteség radikálisan átalakítja az önazonosságát és kapcsolatait, és amikor kiderül, hogy apja már édesanyja halála előtt viszonyt folytatott egy nővel, először undorral, majd egyre fokozódó, különös vonzalommal fordul a nő felé. Gyásza végül erotikus megszállottsággá és romboló önvizsgálattá alakul, amelyben a szerelem és az önpusztítás szinte elválaszthatatlan. Olvasson bele a regénybe!

Tovább az erdeti cikkre:: Telex.hu