Zsembery Katinka az műkorcsolyázónő, aki a honosított Pavlova Maria, Sviatchenko Aleksei páros és a jégtáncban induló Ignateva Mariia, Szemko Danijil kettős mellett az egyetlen Magyarországon született, magyar jégen nevelkedett versenyzőként képviselte hazánkat a januári, sheffieldi műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokságon.
A még mindig csak 18 éves sportolónőt a rövidprogramja a 32. helyre rangsorolta a 38 fős mezőnyben, így nem kvalifikálta magát a szabadkorcsolyázásra, mégis olyan önfeledten ünnepelte az eredményét, mintha legalábbis érmes pozícióba került volna.
Két hónapnak kellett eltelnie, hogy értelmet nyerjen a széles mosoly, az öröm.
Katinka a közösségi oldalán mesélte el azt a megrázó történetet, mi mindenen ment keresztül az elmúlt bő egy évtizedben, mi szakadt fel benne az angliai Sheffieldben, miután befejezte a korcsolyázást az Eb-n.
A rendkívül érzékeny, lapunk által három éve feltárt gyermekbántalmazási ügy miatt Zsembery Katinka posztját változtatás nélkül közöljük.
Kilépett a mérgezővé vált buborékból
„Pár hete ismét cikkek jelentek meg a két éve elindult műkorcsolyabotrányról. Ennek hatására fogalmazódott meg bennem, hogy most már készen állok, és szeretném veletek megosztani a velem megtörtént eseményeket.
Hároméves korom óta ugyanabban az egyesületben korcsolyáztam. 11 év után egy nehéz döntést kellett hoznom, edzőt kellett váltanom. Ez egy nagyon nehéz időszak volt nekem. Ekkor léptem ki először abból a sikerre ítélt, de végül
számomra mérgezővé vált buborékból, amiben szó szerint felnőttem. Ekkor tekintettem vissza az előző évtizedemre… és leesett. Ez nem volt normális. Ennek nem így kellett volna történnie.
Ezt a sportot semmiképpen nem akartam abbahagyni, új edzőknél folytattam a korcsolyázást. Boldogan vettem részt junior Grand Prix-n, EYOF-on (Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál) és két Európa-bajnokságon. De, miközben nap mint nap dolgoztam a korcsolyatudásomon,
rengeteg energiámat és időmet vette el a múltammal való belső harc. Az éveken keresztül átélt fizikai és mentális bántalmazás terhe.
Vannak érinthetetlen edzők
Ebben az időben történt, hogy az egyik szülő panaszt nyújtott be volt edzőmre a szövetségnél. Eleinte senki nem mert/akart az ügy mellé állni, de az események fejlődésével többen is meggondolták magukat, engem is beleértve. Mi csak azt szerettük volna, hogy a szövetség betartsa a saját szabályzatát a bántalmazási ügyekkel kapcsolatban.
Hónapokon keresztül csak időhúzás, szabályváltoztatás, mismásolás történt. Sajnos ebből arra kellett következtetnünk, hogy vannak érinthetetlen edzők, akik ellen hiába minden panasz. Erős védelmet nyújtott számára a befolyásos háttere is.
Ezután került nagyobb nyilvánosság elé az ügy. Ekkor jelentek meg először az újságcikkek és az interjúk. Több oldal is (pl: Telex, 24.hu stb…) lehozott cikkeket. Az egyik ilyen videót hallgatva, ahol minden felhozott vád le lett tagadva vagy „lejárató kampánynak” lett nevezve, ott ültem a telefonommal a kezemben, és nem hittem el, hogy ezt hallom.
Hazugságnak lett beállítva az összes túlkapás, manipuláció, és mindaz a fizikai és mentális bántalmazás, amit egy évtized alatt láttam és átéltem.
Azon gondolkodtam, meddig kell elmenni és nyilvánosság elé hozni azokat a traumatikus, megalázó, és sértő dolgokat amik a hosszú évek alatt történtek velem és gyerektársaimmal, hogy valami végre történjen?
Erőszakkal, megfélemlítéssel és megalázóan bánt a gyerekekkel
Végül a szövetség kezéből a rendőrséghez került az ügy.
A meghallgatás alatt feltett kérdések döbbentettek rá igazán, hogy mennyire mély is az a seb, amit már évek óta próbálok bezárni.
Ezzel tudom, hogy nem vagyok egyedül, hiszen beszéltem azokkal, akik elmentek a meghallgatásra és ugyanúgy végigcsinálták, mint én.
Tudom, hogy sokaknak nehezen hihető, amiről most beszélek. Igazuk van azoknak, akik a húsz évvel ezelőtti, Európa-bajnok Sebestyén Júliára úgy emlékeznek, mint rendkívüli sportolóra, szimpatikus emberre, példaképre, akiért hajnalban bekapcsolták a tv-t és együtt szurkolt neki az egész ország. De az is igaz, hogy
az a bajnok, ugyanaz az edző, aki több gyerekkel is úgy bánt mint velem. Erőszakkal, megfélemlítéssel, és megalázóan.
Én csak igazságot szeretnék. Azt szeretném, hogy mi és mindazok, akik gyermekbántalmazáson estek keresztül, tudják, hogy van értelme fölvállalni a nehéz ügyeket. A műkorcsolya világában pedig szeretném, ha minél több olyan edző lenne, aki egészséges szigorral tudná felnevelni sportolóit.”
Hol tart most a nyomozás?
Honlapunk a Fővárosi Főügyészségtől azt kérdezte, három évvel azt követően, hogy az ügy sajtónyilvánosságot kapott, hol tart a nyomozás.
„A kérdezett üggyel kapcsolatban arról tájékoztatjuk, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság
2025 novemberében egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt. A gyanúsítás ellen a gyanúsított panasszal élt. Az ügy iratait és a gyanúsítás elleni panaszt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség megvizsgálta, és a panaszt mint alaptalant elutasította
– felelte válaszában dr. Rab Ferenc, az ügyészség helyettes szóvivője.
Mivel a nyomozás továbbra is vizsgálati szakban, folyamatban van, az eljárás érdekeire is figyelemmel további tájékoztatást nem tudott adni az ügyészség.
The post „Az átélt fizikai és mentális bántalmazás terhe rengeteg energiámat és időmet vette el” – megrázó vallomást tett a 18 éves magyar műkorcsolyázó first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24sport
