Vasárnap a Ferencváros az Újpesten aratott 5–0-s győzelmével tartotta életben a címvédési esélyeit a labdarúgó NB I-ben. Az FTC a meccs napján jelentette be, hogy a januárban igazolt argentin védő, Mariano Gómez letette a magyar állampolgársági esküt,

így már vele teljesítette Robbie Keane csapata a szövetségi támogatáshoz elengedhetetlen ötmagyaros ajánlást, és a játékos végig a pályán volt a derbin.

A 27 éves, hamar a Fradi egyik erősségévé váló Gómez jelenlegi tudásunk alapján semmiben nem felel meg a magyar állampolgárság kritériumainak, a hírek szerint a felmenői közt nincsenek magyarok, nem beszéli a nyelvet, és nem él több éve az országban. Mégsem kellett sokat várnia a magyar útlevélre, négy hónap után – alighanem gyorsított eljárásban – megkapta azt.

Nemzeti vagy klubérdek az argentin védő honosítása?

A jogszabályban azonban szerepel egy kitétel: amennyiben valaki büntetlen előéletű, a kérelem elbírálásakor nincs folyamatban ellene büntetőeljárás hazai bíróságon, honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti, akkor

a köztársasági elnök – az állampolgársági ügyekért felelős miniszter előterjesztésére – felmentést adhat a honosítás további feltételei alól, ha a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik.

Amikor a Miniszterelnökségnél érdeklődtünk a honosítás indokával kapcsolatban, akkor egy, alapvetően a szomszédos országokban élő, határon túli magyarokat védő indoklást kaptunk válaszul, miszerint

„az elmúlt három és fél évtizedben a magyar állam a magyar állampolgárságra vonatkozó adatokat elsősorban nemzetpolitikai érdekből és csak másodsorban a személyes adatok védelmére tekintettel titkosan kezelte. Ennek fenntartása alapvető nemzeti érdek, mivel a kettős állampolgárságot számtalan állam nem ismeri el, sőt időnként szankcionálja, így bármilyen állampolgárságra vonatkozó adat nyilvánossága magyar állampolgárok számára eredményezhet jogsérelmet”, így kérdésünkre nem tudnak tájékoztatást adni, általánosságban pedig a fenti jogszabályra hivatkoztak.

Magyarország érdeke a válogatottbeli szereplés lehetne, erre utalt a labdarúgó is, amikor úgy nyilatkozott az Újpest kiütését követően a Fradi Zónában: „Rengeteg pozitív dolog ért engem, amióta itt vagyok. Nagyon sok szeretetet kapok, mind az utcán, mind a médiában. Azért dolgozom, hogy pályára lépjek a magyar válogatottban, jó úton járok ehhez”.

Ezek után adódik a kérdés, hogy a Ferencváros egyeztetett-e a Magyar Labdarúgó Szövetséggel. Az FTC cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdésünkre. Megkeresésünkre válaszul ugyanakkor az MLSZ jelezte, hogy nem volt egyeztetés.

Mariano Gómez magyar állampolgárságának megszerzése a Magyar Labdarúgó Szövetség bevonása és tájékoztatása nélkül történt.

Az elmúlt másfél évtizedben több labdarúgó-játékos adott be honosítási kérelmet, amelyeknél az eljáró szervek nem minden esetben, de több alkalommal kikérték az MLSZ szakmai álláspontját a kérelemről. Az MLSZ elnökségének határozata szerint egy külföldi labdarúgó honosítási kérelmét a szövetség akkor támogatja, ha a játékos az NB I-ben vagy NB II-ben játszik, és a FIFA vonatkozó szabályzata alapján beválogatása esetén játszhat valamely korosztályos vagy felnőtt magyar nemzeti válogatottban” – áll a szövetség válaszában.

Mivel Gómez nem Magyarországon született, és tudomásunk szerint a felmenői közt nincs magyar, így esetében az állampolgárság megszerzése mellett a 18. életévének betöltése után öt év folyamatos Magyarországon élés kellene ahhoz, hogy válogatott lehessen. Márpedig, ahogy a dolgok most állnak, csak 2031-ben, 32 évesen játszhatna a nemzeti csapatban. A FIFA épp a honosításhullám elkerülése miatt szigorított a szabályain évekkel ezelőtt.

A Ferencvárosnak mindenesetre kapóra jött Gómez hirtelen magyarrá válása. Robbie Keane rendszeresen kritizálja a magyarszabályt, Varga Barnabás és Tóth Alex téli értékesítése sem segítette a vezetőedző dolgát, ráadásul a Paks ellen a magyar-román kettős állampolgár Marius Corbut kiállították, így eltiltását töltötte az Újpest ellen. Keane-nek azonban Gómez honosításával nőttek a variációs lehetőségei a bevethető magyar labdarúgók tekintetében. Ezt azonban

nemzeti érdeknek aligha lehet tételezni.

Maga a honosítás egyébként nem szokatlan a magyar labdarúgásban, olyanok is kaptak itthon állampolgárságot, akik nem vagy csak rövid ideig éltek Magyarországon (Willi Orbán, Callum Styles, Kerkez Milos, hogy a válogatott játékosokat említsük), de az ő családjukban van magyar felmenő. Gómez helyzete leginkább Loic Negóéhoz hasonlít, a Franciaországban született, a francia utánpótlás-válogatott játékos 2020-ban lépett pályára először a magyar nemzeti csapatban, de addigra, egy kisebb megszakítással, már a 2013–14-es szezon óta Magyarországon futballozott.

Ami a Fradi-védő esetében szokatlan, az az ügyintézés gyorsasága – legalábbis a sportágon belül.

Mert az elmúlt hónapokból tudunk hasonló sportpéldát hozni.

Az amerikai kickboxos, aki Európa-bajnok lenne

Márciusban hozta nyilvánosságra a Magyar Kick-box Szövetség, hogy tavaly szeptemberben Magyarországra költözött, idén februárban pedig állampolgárságot kapott az amerikai Mason Bumba, aki márciusban, immár magyar színekben versenyzett a világkupán, és az a terve, hogy ősszel Európa-bajnok legyen.

Csepelen élek, otthon érzem magam Magyarországon, szeretem az itteni életstílust. És, miután megtarthattam az amerikai állampolgárságot, magától értetődő volt, hogy megszerzem a magyart is

– mondta akkor Bumba.

A magyar korcsolyasportot a botrányok mellett a honosítások jellemezték a közelmúltban, hogy mást ne mondjunk, az idei téli olimpián a negyedik helyen végzett műkorcsolyapáros, Pavlova Maria és Sviatchenko Alexei, a gyorskorcsolyázó Kim Minszok és a short-trackes Moon Wonjun is magyar színekben versenyzett – és mind a Ferencváros sportolói.

Az olimpiai bizottság elnökeként nem mondhatok mást, mint hogy nagyon fontos, hogy egy-egy sportág életben maradjon vagy eredményt érjen el. Márpedig egy-egy ilyen honosítás lendíthet vagy fenntarthat sportágakat. Az más kérdés, hogyan tudjuk az adott versenyzőt integrálni. Tudnak-e pluszt adni a magyar versenyzőknek, edzőknek?

– felelte a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, Gyulay Zsolt, amikor a magyar sportok honosításairól faggattuk.

Gyulay azt is mondta, hogy Magyarország csak a világtrendet követi, amikor korcsolyázókat honosít, de példaként említette a birkózást is, ahol ellepték a különböző válogatottakat a dagesztáni sportolók. Magyarországon is vannak, a fradis Muszukajev Iszmail világ- és Európa-bajnokságot is nyert magyar színekben, de ott van még a Tatabányát képviselő Kuramagomedov Murad. A burjátföldi Orsus Sztalvira pedig már három Európa-bajnoki címet nyert Oroszországnak, amikor 2023-ban, 30 éves korában – magyar nagyapja révén – magyar állampolgárságot kapott.

Nem Gómez az első Fradi-játékos, akinél felvetődött a honosítás

A Ferencváros labdarúgócsapatánál már téma volt idén, hogy külföldi játékossal teljesítenék a magyarszabályt – a norvég Kristoffer Zachariassen lassan öt éve hazánkban él, így hamarosan megkaphatja az állampolgárságot, és magyarként játszhat a következő szezonban. Esetében azonban nincs szó soron kívüliségről.

Szalai Ádám, a sportállamtitkárság alatt működő Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (NSMI) igazgatóhelyettesének Facebook-bejegyzéséből ugyanakkor arra következtethetünk, hogy egy honosítási hullámra érkezhet válaszreakció, bár annak formája még kérdőjeles:

„A fiatal vagy honosított játékos akkor elfogadható megoldás, ha valódi hozzáadott értéket képvisel a magyar válogatott számára.

Az viszont nem elfogadható, ha olyan játékos honosításával próbálják kijátszani a magyarszabályt és az igénybe vehető támogatás részét, aki várhatóan nem fog, vagy nem is játszhat a magyar válogatottban

– írta a válogatott egykori csapatkapitánya, aki az NSMI-nél betöltött szerepköre mellett Marco Rossi segítője a nemzeti csapatnál.

The post Az MLSZ bevonása nélkül lett magyar a Fradi argentin védője first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24sport