Az „Értesítés a Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia részére a Dunaújvárosi Sportcsarnok üzemeltetésének támogatásával összefüggésében” című államtitkári levelében Schmidt még arról tájékoztatta Horváth Tibort, a DKKA Kft. akkori ügyvezetőjét, hogy

a Honvédelmi Minisztérium Sportért felelős Államtitkársága a DKKA Nonprofit Kft., mint kedvezményezett részére a Dunaújvárosi Sportcsarnok üzemeltetésének támogatása érdekében biztosít összesen 169 millió forintot.

A levélben ezután az államtitkárság ötnapos határidővel bekért egy rakás, a „támogatói jogviszony létrehozása érdekében” elengedhetetlenül szükséges dokumentumot. A felsorolásból kiderül, a sportállamtitkárság egyetlen egy, de annál fontosabb szerződést nem kért be, mégpedig a dunaújvárosi sportcsarnok üzemeltetésére szóló megállapodást, holott a 169 milliót, mint írták, célzottan a Dunaújvárosi Sportcsarnok üzemeltetésének támogatására szánták.

Csakhogy mint első írásunkból kiderült, az állami támogatás nem a DKKA Kft. számlájára érkezett meg, hanem a nevében, színeiben, de még a székhelyében is arra kísértetiesen hasonlító

Nem csak a sport-, de a helyi politikai életben is nagy vihart kavart az a hétfői írásunk, amely az 1998 és 2004 között öt bajnoki címet nyerő, 1999-ben Bajnokok Ligája-, 2016-ban pedig EHF Kupa-győztes, jelenleg az NB I 13. helyén álló női kézilabdaklubot működtető Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia Kft. csődközeli helyzetével, Horváth Tibor ügyvezető és Vertig Csaba operatív igazgató elmúlt három éves tevékenységével foglalkozott.

Írásunk megjelenése után szerkesztőségünk birtokába jutott egy olyan dokumentum, amely arra enged következtetni, hogy bár hivatalosan kérdeztük a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárságát a klub megsegítésére február 10-én küldött 169 millió forintos állami támogatás szerződésének létrejöttéről, lehetséges címzettjeiről, felhasználásának lehetőségeiről, a minisztérium válaszában nem tárta fel előttünk a szerződési folyamat teljes egészét, csak a végkifejletet közölte lapunkkal.

Egy 2025. december 19-én iktatott, Dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár által aláírt levél ugyanis arról tanúskodik, hogy bár a minisztérium szerkesztőségünknek küldött első válaszában azt közölte, „a támogatást a Dunaújvárosi Sportcsarnok üzemeltetéséért felelős Dunaújvárosi Központi Kézilabda Akadémia Sportegyesület kapta”, a tárca valójában

először nem az SE-vel akart szerződést kötni, hanem a felnőtt csapatot üzemeltető DKKA Kft.-vel.

Az „Értesítés a Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia részére a Dunaújvárosi Sportcsarnok üzemeltetésének támogatásával összefüggésében” című államtitkári levelében Schmidt még arról tájékoztatta Horváth Tibort, a DKKA Kft. akkori ügyvezetőjét, hogy

a Honvédelmi Minisztérium Sportért felelős Államtitkársága a DKKA Nonprofit Kft., mint kedvezményezett részére a Dunaújvárosi Sportcsarnok üzemeltetésének támogatása érdekében biztosít összesen 169 millió forintot.

A levélben ezután az államtitkárság ötnapos határidővel bekért egy rakás, a „támogatói jogviszony létrehozása érdekében” elengedhetetlenül szükséges dokumentumot. A felsorolásból kiderül, a sportállamtitkárság egyetlen egy, de annál fontosabb szerződést nem kért be, mégpedig a dunaújvárosi sportcsarnok üzemeltetésére szóló megállapodást, holott a 169 milliót, mint írták, célzottan a Dunaújvárosi Sportcsarnok üzemeltetésének támogatására szánták.

Csakhogy mint első írásunkból kiderült, az állami támogatás nem a DKKA Kft. számlájára érkezett meg, hanem a nevében, színeiben, de még a székhelyében is arra kísértetiesen hasonlító DKKA Sportegyesületnél landolt.

Miért nem a felnőtt csapatot is üzemeltető kft. részére utalta az államtitkárság a pénzt?

Arra, hogy mi történt, miért gondolta meg magát Schmidt Ádám és utalta végül a minisztérium a 169 millió forintot a kft. számlája helyett egy magánemberek által alapított sportegyesületére, egy újabb, ezúttal január 13-án kelt, iktatott és szintén a sportállamtitkár által aláírt, ezúttal Horváth Tibor Kft.-ügyvezetőnek és Vertig Csabának, a DKKA Sportegyesület ügyvezetőjének címzett levélből lehet következtetéseket levonni.

Schmidt ebben a levelében azt írja, hogy a címzettek arra kérték a sportállamtitkárságot, hogy engedélyezze

a DKKA Nonprofit Kft. részére megítélt, a Dunaújvárosi Sportcsarnok üzemeltetését szolgáló támogatás DKKA Sportegyesület részére történő átruházását.

(Arról, hogy Horváth Tibor és Vertig Csaba három év alatt hogyan és miért mosta egybe arculati elemeit, klubszíneit, de még a székhelyeket is tekintve a vezetésük alatt álló a DKKA Kft.-t és a DKKA Sportegyesületet, amelyeket a valóságban nem egy, hanem jogi és gazdasági értelemben is két entitásként tartanak nyilván, előző cikkünkben írtunk.)

Az új információk, levelek, szerződések ismeretében a 24.hu újra megkereste a sportállamtikárságot. Levelünkben azt kérdeztük

• igaz-e az információnk, hogy eredetileg nem az SE-vel, hanem a DKKA Kft.-vel szerződtek, vagy szerződtek volna,
• ha igen, milyen indokkal kérelmezte Horváth és Vertig a támogatási összeg engedményezését az SE részére,
• és végül mi alapján döntött a Sportállamtitkárság úgy, hogy nem az elsőnek kijelölt szerződő fél, a DKKA Kft. kapja meg a támogatást, hanem azt „engedményezi” az SE számára.

Kérdéseinkre ezúttal azt a választ kaptuk:

Kérjük, tekintse irányadónak előző válaszunkat. A szerződéskötés azt a célt szolgálja, hogy a támogatást csak a sportcsarnok üzemeltetése, működtetése kapcsán felmerült költségekre lehessen fordítani.

Ugyanakkor lapunk birtokában van egy olyan szerződés is, amelyet a kft., mint a dunaújvárosi sportcsarnok üzemeltetője részéről Horváth Tibor ügyvezető, míg az SE részéről Vertig Csaba írt alá, de a tulajdonos, az önkormányzat nem.

Ez a megállapodás szokatlanul hosszú időtartamra, 2024.július 1-től 2040. június 30-ig biztosít korlátozott területű és idejű használati jogot a DKKA Sportegyesület számára a dunaújvárosi sportcsarnokban, cserébe azért, mert az egy taopályázaton elnyert 102 milliós támogatásból felújította a létesítmény öltözőit.

A szerződés 4.1 pontja azonban kifejezetten rendelkezik arról, hogy

az üzemeltető a Kft., így a létesítmény üzemeltetése, fenntartása, és karbantartása a DKKA Nonprofit Kft. feladata.

Vertig mindvégig egy személyben volt a kft. operatív igazgatója és az SE vezetője, így mindkét oldalról benne volt a megállapodásban, amely rendkívül hosszú időre, 16 évre szólt a csarnok részleges használatára, még ha a kft. részéről, mint minden hivatalos dokumentumot, az a Horváth Tibor írta alá ügyvezetőként, aki tavaly december 10-én az önkormányzati cégben felmondott és azóta már a DKKA Sportegyesületért dolgozik.

Az állítólagos, a kft. és az SE közötti üzemeltetői szerződéshez további adalék, amit Medgyesi Miklós, a csarnok tulajdonosa, a dunaújvárosi önkormányzat kabinetfőnöke honlapunk korábbi kérdésére válaszolt. Medgyesi ugyanis állítja:

Az önkormányzat a sportcsarnok üzemeltetési jogára nem a minisztérium válaszában szereplő DKKA Sportegyesülettel szerződött, hanem a felnőtt csapatot működtető DKKA Kft.-vel, így a Dunaújvárosi Sportcsarnok üzemeltetője a DKKA Kft., ám bérleti díjat az önkormányzat részére senki sem fizet az ingatlanért.

Mindezek ellenére Schmidt Ádám január 13-án kelt levelét mégis azzal zárta: „A kérelemben foglaltak áttekintését követően a Honvédelmi Minisztérium Sportért felelős Államtitkársága a Dunaújvárosi Sportcsarnok üzemeltetésnek támogatása érdekében összesen 169 millió forint összegű támogatást biztosít

a DKKA Nonprofit Kft. helyett a DKKA Sportegyesület, mint kedvezményezett részére”.

Miért akarhatta a Horváth-Vertig duó a sportegyesületben látni az állami támogatást?

Hivatalos válasz a kérdésre nincs, ám az tény: Horváth Tibor a DKKA Kft. új ügyvezetőjeként első intézkedései egyikeként kötött 2022. június 1-én hat évre, 2028. június 30-ig szóló munkaszerződést Vertig Csabával, ami a sportban szokatlanul hosszúnak számít – példának okáért Magyarország leghitelesebb futbballszakemberével, Dárdai Pállal is csak 3+2 éves sportigazgatói feladatokra szóló szerződést írt alá az Újpest FC.

A szerkesztőségünk birtokába jutó dokumentum szerint a frissen kinevezett, teljes, azaz nyolcórás munkaidőben alkalmazott új operatív igazgató nem csak Dunaújvárosban, hanem egész Európa közigazgatási területén belül látta el feladatait. A munkaszerződésben láthatóan jó előre gondolkodtak, mert Vertig indulásnál még nettó 750 ezer forintos személyi alapbére 2023. március 1-től előbb nettó 850 ezer forintra, majd 2025. július 1-től már nettó 1 millió forintra nőtt.

A személyi alapbér azért fontos, mert a munkaszerződés nem állt meg ennél a tételnél, hanem kikötötte, hogy a „munkavállaló sikerdíjra is jogosult, melynek összege az alábbiak szerint alakul:

• szponzori szerződés esetén az abból befolyt nettó összeg 30 százaléka,
• támogatási szerződés esetén az abból befolyt nettó összeg 30 százaléka, azzal a kivétellel, hogy amennyiben az
• a társasági adó útján történő felajánlásból kapott kiegészítő támogatás, akkor az összeg nettó 40 százalék”.

Nemhogy a magyar sportban, de a gazdasági életben is szokatlan mértékű ez a sikerdíj.

Honlapunk kérdéssel fordult a DKKA Sportegyesület elnökéhez, arról kérdeztük Vertig Csabát, hogy a 2023-2025-ös naptári évben kapott-e sikerdíjat a kft.-től.

Vertig válaszában azt közölte:

2023-2024-ban és 2025-ben ezen a jogcímen soha nem történt kifizetés,

mert bár a „munkaszerződés tartalmazott egy feltételes, eredményhez és igényhez kötött jogosultságot, azonban ezzel a lehetőséggel soha nem éltem, kifizetést soha nem igényeltem, és munkavégzésem során ezt a rendelkezést nem tekintettem irányadónak vagy mérvadónak”.

Annak érdekében, hogy tisztábban lássuk, mégis milyen mértékű állami támogatási összegek segítették az NB I-es és három másik csapatot üzemeltető kft. működését a Horváth/Vertig duó regnálása alatt, kérdéssel fordultunk a Magyar Kézilabda Szövetséghez. Arra voltunk kíváncsiak, hogy csak az MKSZ-től

• mekkora taotámogatást, egyéb szövetségi vagy egyéb forrásból származó támogatást igényelt és kapott a 2022-2025 között,
• beleértve a bajnokságban résztvevő csapatok közt tovább osztott Szerencsejáték Zrt. támogatást és a televíziós jogdíjat is.

A szövetség válaszában azt írta, „A Szerencsejáték Zrt.-vel és az MTVA-val kötött megállapodások értelmében a szerződés tartalmáról információ 3. fél részére csak a másik fél hozzájárulásával adható ki”. A felelethez hozzátartozik, hogy mindkét vállalat állami tulajdonban van, közpénzt kezel, költ sporttámogatásra, ahogy az MKSZ is nagyrészt közpénzből biztosítja a működését.

A szövetség viszont elárulta a műhelytámogatások összegét. A DKKA Kft. számára 2023-ban 19 millió 212 ezer 739, 2024-ben 24 millió 399 ezer 44, míg 2025-ben 22 millió 974 ezer 864 forintot, három év alatt összesen mintegy 66,6 millió forintot utalt ki ezen címen.

Az MKSZ honlapján évenkénti bontásban megtalálhatóak az elfogadott taoprogramok és a támogatási igazolások is. Némi kutakodás után az derült ki, hogy a DKKA Nonprofit Kft.

• a 2022/23-as bajnokságban mintegy 216 millió,
• a 2023/24-es bajnokságban 220 millió,
• a 2024/25-ös szezonban 76,5 millió,
• a 2025/26-osban pedig 62 millió forint nagyságrendben részesült taotámogatásban,

amelyet jelentős részt személyi jellegű kiadások fedezésére és utánpótlás nevelési feladatok ellátására kért és kapott.

Az elmúlt években tehát összesen mintegy 630 millió forint érkezett tao- és műhelytámogatás címen a szövetségtől a DKKA Kft. számlájára.

Ha csak ez a mindenki számára bevallott, összességében több, mint félmilliárd forintnyi tao- és műhelytámogatás nem lett volna elegendő, a dunaonline.hu azt írja, hogy Horváth Tiborék több pályázatot is benyújtottak a DKKA Nkft. képviseletében az Országos Tornaterem Felújítási Programra, amelyet a Magyar Kézilabda Szövetség hirdetett meg, és a

szakmai munkájuk alapján több száz millió forint összértékű támogatást nyertek el (2023-ban és 2024-ben is), így sikerült felújítani például a sportcsarnok tetőszerkezetét vagy éppen a nagyterem parkettáját.

Továbbá ott a szövetség által szemmel láthatóan hétpecsétes titokként kezelt SzRt.-től, és a tv jogdíjból érkező támogatás is, ami sportági információk szerint még egy ilyen, az NB I hátsó régiójában vitézkedő klub esetében is kilenc számjegyű tétel évente.

Előzmények:

• Dunaújvárosban azért megy a sport mellett immár a politikai adok-kapok is, azért vált a város az országgyűlési választások előtt két hónappal véres csatatérré, mert a csapatot működtető DKKA Kft. vezetői három év alatt összehozott 775 millió forint mínuszt hoztak össze – nem mellesleg évek óta folyamatosan negatívba csúszott a cég saját tőkéje. Emiatt segítő szándékkal megmozdult Mészáros Lajos, Fejér megye 4-es választókerületének fideszes országgyűlési képviselője, aki addig lobbizott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternél, illetve Schmidt Ádám sportért felelős államtitkárnál, amíg 169 millió forintos állami támogatáshoz juttatta a klubot.
• A hír első pillanatban kitörő örömöt okozott a csapatot üzemeltető DKKA Kft.-t, és a bajnoki meccsek helyszínéül szolgáló csarnokot is tulajdonló dunaújvárosi önkormányzatnál is, azonban kiderült, a tetemes minisztériumi támogatás valójában nem náluk, hanem a hasonló nevű sportegyesületnél landolt.
• A sportegyesületet kilenc éve, 2017 márciusában jegyezték be. Egészen a 2022-es év végéig az alapító Virág Roland neve alapján Virág Egyesületként ismerték, és a dunaújvárosi Bagolyvár utca 6. szám alatt tartották nyilván. A klub ezalatt szerény, 1–4 millió forintos bevétellel rendelkezett évente, ami nagyságrendileg egy csapatnyi gyerek tagdíjbevételét takarja.
• Ekkor jelent meg az egyesület vezetésében a DKKA Kft. operatív igazgatója, Vertig Csaba, akit a tagság 2023-ban öt évre, 2028-ig választott meg vezetőnek, és aki azóta önállóan képviseli a DKKA Sportegyesületet. Egy 2025. október 9-i végzés szerint – tehát az NB I-es klub már nyilvánvaló csődközeli helyzete alatt – Vertig a székhelyek tekintetében is összemosta a sportegyesületet az NB I-es csapatot üzemeltető céggel.
• Miközben 2022 júliusa óta a DKKA Kft. masszívan veszteségessé vált, a korábban szerény feltételek mellett üzemelő sportegyesületnek Vertig egy csapásra stabil gazdasági alapot teremtett a megpályázott és elnyert tao- és egyéb szövetségi támogatásokból. A tavaly májusban leadott 2024-es éves beszámolója közhasznúsági mellékletében már 46 millió forintos összes bevételt, 156 millió forintos passzív időbeli elhatárolást és 162 millió forintos összes forrást jelentett le a sportegyesület nevében.
• Lapunk még az első cikkünk megjelenése előtt fordult kérdésekkel Horváth Tiborhoz és Vertig Csabához, a kft. és a sportegyesület vezetőihez, de második cikkünk megjelenéséig sem kaptunk válaszokat a két szervezet átfedéseit, személyi összefonódásait és a 169 milliós állami támogatási összeg beérkezését, elköltését firtató kérdéseinkre.

The post Dunaújvárosi kéziügy: mutatjuk, kik, miért és hogyan térítették el a 169 milliós állami támogatást first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24sport