„Ha a futball korrupt, az nem csak a játékvezetőknél van így” – már fojtogatja a hurok a fogadási botrányba keveredő focibírókat

A futballban egyáltalán nem ismeretlen a bunda- vagy fogadási botrány, csak az elmúlt 20 évből kapásból fel tudunk sorolni párat:

  • 2005-ben a német játékvezető, Robert Hoyzerről derült ki, hogy egy horvát szerencsejáték-hálózat megbízásából több mérkőzést is manipulált, többek között a másodosztályban és a Német Kupában.
  • 2006-ban az olasz botrány, a Calciopoli (nagyon leegyszerűsítve a játékvezetők kijelölését befolyásoló csalássorozat) rázta meg a világot – főleg a Juventust, amelytől elvették két bajnoki címét, kizárták a Bajnokok Ligájából, és visszasorolták a másodosztályba, ahol végül 9 pontos hátrányból kellett nekivágnia az új idénynek.
  • A 2009-es futballfogadási botrány már egész Európát megrengette, hiszen kilenc országban (köztük Magyarországon is!) legalább 200 labdarúgó-mérkőzést manipuláltak. A fővádlott, Ante Sapina végül öt és fél év börtönt kapott.
  • De akadtak kisebb régiókra összpontosuló botrányok, mint például 2011-ben Törökországban, ahol a hatóságok nagyszabású nyomozást indítottak, miután 19 mérkőzés manipulálása merült fel. Többek között letartóztatták a Fenerbahce elnökét, Aziz Yildirimet is, a bajnoki szezon kezdetét elhalasztották, az UEFA pedig a Fener mellett a Besiktast is kitiltotta az európai kupákból.

Úgy tűnik azonban, hogy Törökországban nem tanultak az esetből: 2025. október 27-én, hétfőn a helyi szövetség leleplezte a profi játékvezetők illegális sportfogadását.

ORHAN CICEK / ANADOLU / Anadolu via AFP Törökországban évek óta elégedetlenek a játékvezetők működésével.

A botrány több száz bírót leplezett le, akik megsértették a FIFA és az UEFA integritási kódexeit. Ibrahim Haciosmanoglu, a Török Labdarúgó Szövetség elnöke a bizonyítékokat mérföldkőnek nevezte, és ígéretet tett a korrupció felszámolására.

Még a VAR-bírók is sárosak

Az ügy 2025 elején kezdődött, amikor az egyik FIFA-játékvezetőt, Yasar Kemal Ugurlut szerencsejátékon kaptak egy észak-ciprusi kaszinóban. Szeptemberben több játékvezető is büntetőfeljelentést tett a szövetség (TFF) ellen, tisztességtelen mérkőzéskiosztás és bizonyos klubok előnyben részesítésére irányuló nyomásgyakorlás miatt.

A TFF országos ellenőrzésbe fogott, és egy gigantikus cunamiba botlott. Az október 27-én nyilvánosságra hozott audit rendszerszintű illegális fogadásokat azonosított, és döbbenetes számot hozott nyilvánosságra: a jelenleg Törökországban bíráskodó mind az 571 profi játékvezető közül 371-nek, azaz 65%-nak volt regisztrált fogadási számlája.

Közülük 152 játékvezetőről kiderült, hogy aktívan fogadott labdarúgó-mérkőzésekre, mind az élvonalbeli vagy az alacsonyabb osztályban játszott bajnokikra, mind a nemzetközi összecsapásokra. Az érintett tisztviselők között heten az élvonalban bíráskodnak, 15-en a legmagasabb szinten asszisztensek.

A Sabah azt írta, miután a fogadások legális és illegális oldalakon is zajlottak, akadtak olyan lehetőségek is, hogy meg lehetett tippelni, a játékvezető igénybe veszi-e a VAR segítségét, és ha igen, hányszor. A vádak szerint a VAR-szobában lévő bírók semmit sem bíztak a véletlenre, és azokra a mérkőzésekre kötöttek fogadásokat, amelyeken közreműködtek.

És éppen nemzeti ünnepkor?!

Haciosmanoglu elnök megdöbbentőnek írta le a fogadási tevékenység mértékét. Tíz játékvezetőről kiderült, fejenként több mint 10 ezer fogadást tett meg, egy bíró pedig egymaga 18 227 alkalommal tippelt a haszon reményében. További 42 játékvezetőről azt lehet tudni, hogy több mint 1000 fogadást tett kifejezetten futballmérkőzésekre.

Agit Erdi Ulukaya / ANADOLU / Anadolu via AFP Rablóból pandúr: Ibrahim Haciosmanoglu klubelnökből lett a török szövetség elnöke.

Az nagyon fáj a törököknek, hogy a botrány éppen október 29-e környékén robbant ki, a Köztársaság napja ugyanis nemzeti ünnep (1923-ban ezen a napon kiáltotta ki Mustafa Kemal Atatürk). Nem véletlen, hogy Haciosmanoglu egy tőle származó idézettel reagált.

„Nagy vezetőnk, Atatürk azt mondta: »Az intelligens és erkölcsös sportolókat szeretem”.

Elszomorít minket, hogy a játékvezetők saját nevükben nyitnak számlákat és kötnek fogadásokat. Most megpróbáljuk felgyorsítani azt, hogy a fiatal kollégáknak átfogó képzést biztosítsunk. Tudjuk, hogy ez a munka kihívásokkal teli, de azon fogunk dolgozni, hogy egy jó és erkölcsös generációt hagyjunk hátra. Ebben kérem a klubelnökök és menedzserek támogatását. Hiszem, hogy velük a vágyott magasságokba emeljük a török futballt, és teljes mértékben biztosak vagyunk benne, hogy fényes jövő vár ránk” – mondta.

Hangsúlyozta, hogy mindennel hajlandó megküzdeni azért, hogy a török futball a megérdemelt helyére kerüljön.

„Amióta megválasztottak minket, sohasem törődtünk azzal, hogy a pozíciónk megtartása érdekében jól kijöjjünk az emberekkel. Ahhoz, hogy a török futballt a méltó helyére emeljük, minden tisztátalanságtól meg kell szabadulnunk” – tette hozzá.

Összeomlott a bíráskodás hitelessége

A török Hürriyet újság szakírói is kifejtették véleményüket a történtekről. Mehmet Arslan úgy vélte, ha ezt a válságot kizárólag a játékvezetők alapján értelmezik, és csak őket büntetik, nagy hibát követnek el.

Ha a futball korrupt, az nem csak a játékvezetőknél van jelen. A szövetségnek azonnal nyilvánosságra kell hoznia a neveket, és el kell távolítania ezeket az embereket

– írta.

Ez egyébként meg is történt már, de a nyilvánosságra hozott nevek közül a hét legjobb (Egemen Artun, Mehmet Ali Özer, Melih Kurt, Muhammed Selim Özbek, Seyfettin Alper Yilmaz, Yunus Dursun, Zorbay Kücük) bíró valóban csak otthon tevékenykedett, nemzetközi szinten nem.

Hozzátette, még mindig akadnak megválaszolatlan kérdések, nem tudni, hogy klubelnökök, játékosok és edzők is sárosak-e ebben az ügyben, és ha igen, akkor akadtak-e olyanok, akik a saját meccsükre fogadtak.

Firat Aydinus is úgy véli, a teljes feltárás vezethet csak eredményre.

„Ki kell deríteni, hogy az aktív játékvezetők mikor nyitották meg fiókjukat ezeken a platformokon; hogy aktívan használták-e és mely sportágakban játszottak. És ami talán a legfontosabb, a törökországi tevékenységeikkel kapcsolatos információkat és dokumentumokat meg kell osztani a nyilvánossággal. Ellenkező esetben ezt a folyamatot csak a pletykák táplálják, és ez tovább mélyíti a török bíráskodás már így is sérült hitelességét.”

Ugur Meleke a törvény legteljesebb szigorával sújtana le a vétkesekre.

„A törvény egyértelműen kimondja, hogy a játékvezetőknek tilos fogadniuk. A vizsgálatokat fokozni kell, és a játékosokat, az edzőket, a klubok és szövetség embereit, valamint bárkit, aki megpróbálta manipulálni a futballt, meg kell büntetni.”

Futballistákat is vizsgálnak

Játékosok is érintettek lehetnek a fogadási botrányban, legalábbis a Habertürk műsorszolgáltató igazságügyi forrásokra hivatkozva kedden arról számolt be, hogy klubokat és 3700 játékost is vizsgálnak az ügyben.

Évek óta ellentmondásos a játékvezetés

A játékvezetés a török futball egyik legnagyobb problémája, gyakorlatilag nincs olyan klub vagy szurkolói csoport, amelyik nem hiszi, hogy a bírók elfogultak velük szemben.

Az elmúlt években kétszer is előfordult, hogy csapatok levonultak a pályáról tiltakozásul a bírói ítéletek ellen: 2023-ban az Istanbulspor–Trabzonspor, az előző szezonban pedig a Galatasaray–Adana Demirspor meccsen.

A mélypontot az jelentette, amikor 2023 decemberében Faruk Koca, az Ankaragücü elnöke egy mérkőzés végén berontott a pályára, és ököllel arcon ütötte Halil Umut Meler játékvezetőt. Válaszul az összes bajnokit felfüggesztették, Kocát pedig örökre eltiltották a török labdarúgástól.

A szövetség külföldi játékvezetők behívásával próbálta meg kezelni a helyzetet. A vezetők úgy gondolták, ha a bíró Törökországon kívülről érkezik, akkor nincs kapcsolatban egyik klubbal sem, ezzel pedig kiküszöbölhető az elfogultság-faktor. Azonban ez sem működött: a már említett és félbeszakadt Galatasaray–Adana Demirspor mérkőzésen dán volt a videobíró.

A Fenerbahce 2024 márciusában azzal fenyegetőzött, hogy kilép a bajnokságból, részben amiatt, hogy a mérkőzésvezetők által hozott döntéseket igazságtalannak és jogtalannak ítélték.

A The Athletic felemlegetett egy érdekes sztorit, és azt írta, Haciosmanoglu elnök (akit részben a török futball rendbetételére tett ígéretének köszönhetően választottak meg 2024-ben), elég meghasonlott szerepben lehet.

A sportvezető ugyanis tíz éve, még a Trabzonspor elnökeként arra vetemedett, hogy egy játékvezetőt és segítőit négy órára bezárta a stadion egyik szobájába, ráadásul egy olyan mérkőzés után, amelyen csapata nem kapott meg egy büntetőt. A játékvezetőket csak Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonhívása után engedték szabadon. Haciosmanoglu később azt mondta, hogy csak a játékvezetőket akarta megvédeni a Trabzonspor szurkolóitól, de a szövetség megbírságolta és 280 napos eltiltást szabott ki rá.

Reagáltak a klubok

A The Athletic által megkérdezett klubok vezetői – akik névtelenséget kértek álláspontjuk védelme érdekében – úgy vélték, hogy ez egy sokkoló, de nem meglepő felfedezés.

A Superligát vezető Galatasaray kiadott egy közleményt, amelyben azt írta, hogy a történtek

egyértelműen feltárják a török futballban régóta tapasztalt bizalmi válság mértékét.

A Fenerbahce reakciója viszonylag visszafogott volt: „Ahhoz, hogy a török futball hitelessége helyreálljon, elengedhetetlen, hogy ezeket az információkat nyíltan, habozás nélkül megosszuk. Ellenkező esetben a futballközösségen belüli bizalom helyreállítása nem lesz lehetséges.”

A nemrég megválasztott klubelnök, Sadettin Saran pedig kijelentette:

Ez bizonyíték arra, hogy végig igazunk volt.

A Trabzonspor kissé szókimondóbb volt, kijelentette, hogy „a bírói közösségen belül régóta hangoztatott strukturális hanyatlás mértéke egyértelműen kiderült, és bebizonyosodott, mennyire jogos volt az évek óta tartó felháborodásunk.”

Hogyan tovább?

Elméletileg a bírók három hónaptól egy évig terjedő eltiltással nézhetnek szembe, de nehéz elképzelni, hogy például az a személy, aki 18 277 fogadást tett meg, megússza viszonylag enyhe büntetéssel.

Ha azonban az ügyészség nyomozása során bűnösnek találják őket, például egy olyan mérkőzésből való haszonszerzésben, amelyet ők maguk is befolyásoltak, akár börtönbüntetésre is számíthatnak.

Az európai (UEFA) és a nemzetközi szövetség (FIFA) jelezte, szeretne biztosítékokat kapni, hogy a botrányban nemzetközi minősítésű bírók nem érintettek. Nos, a nyilvánosságra hozott névsorban nincsenek olyanok, akik bármilyen klub- vagy világversenyen vezettek volna mérkőzéseket.

A ligát nem függesztették fel, annak ellenére, hogy volt erre irányuló felszólítás, és a hazai szövetség sem határozott meg határidőt a vizsgálat hátralévő részére.

Kapcsolódó

The post „Ha a futball korrupt, az nem csak a játékvezetőknél van így” – már fojtogatja a hurok a fogadási botrányba keveredő focibírókat first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24sport

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest