„Óriási veszteség érte az egyetemes kézilabdázást és a magyar sportot is, hiszen Sterbinszky Amália minden idők egyik legnagyszerűbb magyar kézilabdázója volt, aki egy egész korszakot meghatározott sportágunkban. Őszinte részvétem a családjának, magam is megrendültem a hír hallatán” – mondta Ilyés Ferenc, az MKSZ elnöke.
Sterbinszky Amáliát az MKSZ és a Vasas SC – amelynek örökös bajnoka és aranygyűrűse volt – saját halottjának tekinti.
A Debrecen nem akarta elengedni
Az 1950. szeptember 29-én, Hajdúszoboszlón született, átlövő- és irányítóposzton is szerepelt sportoló előbb Hajdúböszörményben és Debrecenben, majd 1969 és 1972 között a Ferencváros, 1973 és 1982 között pedig a Vasas SC csapatában játszott.
„Igazi sportcsalád volt a miénk. A nővéreim remekül kézilabdáztak, és ez nagy hatással volt rám. Az általános iskolában már kitűntem gyorsaságommal, ügyességemmel, és ha azt kérdezték tőlem, mi leszek, ha nagy leszek, már tudtam a választ. De az álmok megvalósulásához rengeteg szorgalom, kitartás és szenvedés kellett. Edzettem, amennyit csak bírtam, beleadtam apait-anyait, s szerencsém is volt, mert remek edzők foglalkoztak velem.”
„Visszagondolva, a mai napig sem értem, miért nem lettem én igazán népszerű a Debreceni Dózsában. Négy évig szerepeltem abban a klubban, és már akkor nagy tehetségnek tartottak, de mégsem találtam ott a helyem. Tizenkilenc évesen hoztam meg életem első nagy döntését, hívott a Fradi, és én úgy döntöttem, belevágok a nagy kalandba, a fővárosba költözöm, és új életet kezdek. Apró szépséghibája volt a történetnek, hogy akkoriban egy átigazolás nem ment egyszerűen.
A Debrecen nem akart elengedni, így a szabályok értelmében egy évet ki kellett várnom. Pokoli volt, csak edzettem, meccset nem játszhattam, mégis a sors kegyéből, szinte gyerekként, tizenkilenc évesen bemutatkozhattam a válogatottban.
Török Bódog, a legendás hatvanötös világbajnok együttes szövetségi kapitánya figyelt fel rám, és hatvankilencben, a norvégok ellen címeres mezben játszhattam én, a hajdúszoboszlói kislány…” – nyilatkozta a Vasas SC 100 éves évfordulójára, Vitray Tamás szerkesztésében megjelent Vallomások és legendák című könyvben.
A Fradi hitegette, a Vasast csúcsra vitte
Bár jól érezte magát a Fradiban, a Vasas hívó szavának nem tudott ellenállni.
„Abban az időszakban albérletből albérletbe költöztem, s ezt bizony már nagyon untam. Állandó válogatott játékosnak számítottam és persze jobb lett volna egy saját otthonban élnem. Többször is szóvá tettem mindezt a Ferencvárosban, de csak hitegettek. Aztán megkeresett a Vasas vezérkara, és azt mondták, ha átigazolok, néhány hónapon belül kezembe adják a lakásom kulcsát. Amikor mindezt közöltem a zöld-fehér illetékesekkel, rögvest felajánlották, hogy megkapom tőlük is a lakást. De akkor már döntöttem. Határozott ember vagyok, nem volt visszaút, aláírtam az átigazolási lapot, és megint kivártam egy évet, mert természetesen nem adott ki a Fradi. De már ez sem tartott vissza.
Életem legfontosabb és legjobb döntését hoztam!
Az 1982-es BEK-győzelmet megelőzően kétszer volt döntős csapat tagja a legrangosabb európai kupasorozatban. A bajnokságot 11, a Magyar Népköztársasági Kupát kilenc alkalommal nyerte meg. Az élvonalban ötször volt gólkirály, az év magyar női kézilabdázójának háromszor választották meg.
Svédcsavarral lőtt gólt a vébén
A magyar válogatottban 239 mérkőzésen lépett pályára. Az 1982-es világbajnoki ezüstérem előtt három vb-bronzérme és egy olimpiai harmadik helyezése van, összesen két olimpián és öt vb-n vett részt.
A nemzeti csapattól éppen Budapesten, az 1982-es vb-ezüsttel búcsúzott. Társai a szovjetek elleni győztes mérkőzés után a szó szoros értelmében trónra emelték: a Sterbinszky által különdíjként elnyert fotelbe előbb beültették a meglepett csapatkapitányt, majd a magasba lendítették. Az erről készült fotó bejárta a korabeli világsajtót.
„Büszke vagyok arra a világbajnoki második helyre, és arra is, hogy az NDK elleni találkozónkon kettős emberhátrányban a kapunak háttal állva, svédcsavarral lőttem gólt. Nem voltmindennapi látvány. A világbajnokság után fejenként harmincötezer forintot kaptunk, majd megint váltottam, de már nemcsak klubot, hanem országot is. Beleszerettem egy dán újságíróba, Helsingörbe költöztem, ahol még két évig játszottam, majd nyitottam egy magánklinikát” – nyilatkozta 2015. október 1-jén a Nemzeti Sportnak.
Az IF Helsingör színeiben kétszer lett dán bajnok, 1984-ben tagja volt a világválogatottnak. Később edzőként az északi ország junior- és felnőtt válogatottjánál is tevékenykedett.
Egy vezető típusú személyiség
2019-ben róla nevezték el a Vasas SC kézilabdacsarnokát.
„Amikor Markovits László, a Vasas SC elnöke elárulta, hogy rólam nevezik el a csarnokot, elsírtam magam” – nyilatkozta meghatottan.
Az akkori ünnepségen egykori edzője, Mocsai Lajos, úgy fogalmazott, neki 28 éves korában megadatott, hogy azzal a fantasztikus, BEK-győztes Vasassal dolgozhatott, amelynek Sterbinszky volt a vezére.
Igazi vezető típusú személyiség volt, aki mindig motiválni tudta társait. Ő az edzők álma. Amit mondott, az hangsúlyos, mindenki számára iránymutató volt. Önzetlen volt, mindig a közösség érdekeit tartotta szem előtt.
Őt választották a XX. század legjobb magyar női kézilabdázójának.
The post „Igazi vezető típusú személyiség, az edzők álma volt” – Sterbinszky Amália halála óriási veszteség a magyar sportnak first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24sport
