Lekic elmondhatja magáról, hogy a világ legjobb csapataiban kézilabdázott, légiós pályafutása során ugyanis megfordult a szlovén Krim Ljubljana (2007-2011, 2021-22), a magyar Győri ETO KC (2011-2013), az északmacedón Vardar (2013-2018), a román CSM Bucuresti (2018-2020) és a montenegrói Buducnost (2020-2021) együttesében is. 2022 óta az FTC-t erősíti, amellyel első évében Magyar Kupát nyert és a BL-döntőt játszott, tavaly pedig duplázott, és a kupa mellett a bajnoki aranyat is megnyerte.
A válogatott pályafutását a 2013-as, hazai rendezésű világbajnokságon koronázta meg, amikor ezüstérmet nyert, a 2020-as Európa-bajnokságon azonban Achilles-ín-szakadást szenvedett, és azóta nem szerepelt a legjobbak között.
A múlt héten azonban klubtársával, Dragana Cvijiccsel együtt bejelentette, visszatér, hogy a Szlovénia elleni selejtezőn vb-részvételhez segítse a nemzeti csapatot.
A címeres meg iránt mindig is a legnagyobb érzelmekkel viseltettem, számomra a válogatott szent dolog. Az utóbbi években nem kaptam meghívást, és nem volt könnyű végignézni az elért eredményeket. Nehéz időszak vár ránk, Szlovéniának erős csapata van, a párharc esélyese, de reméljük a legjobbakat
Több mint két évtizede szerepel profiként, közel 18 éve játszik a legmagasabb szinten, és a Mozzart Sportnak adott interjújában el is ismerte, hogy számára klubszinten mindig is a BL jelentette a csúcsot.
„Mindig is a Bajnokok Ligája volt a prioritásom, az adta a motivációt, hogy a részese lehettem. Amikor komolyabb ajánlatokat kaptam más csapatoktól, mindig azt választottam, amelyik a legerősebb klubversenyben szerepelt” – nyilatkozta.
Valamivel több, mint egy éve ő lett a történelem negyedik női kézilabdázója, aki eljutott az 1000 BL-gólig. Jelenleg 1032 találattal a harmadik, ugyanis időközben megelőzte Görbicz Anitát, így már csupán a montenegrói JovankaRadicevic, illetve a román Cristina Neagu áll előtte.
„Nem tudok kiemelni egyetlen klubomat sem, amelyben tündérmeseként éltem meg a szereplésem. De emlékszem a ljubljanai kezdetekre, ahol bemutatkoztam a legjobbak között, aztán Győrre, ahol megnyertem a Bajnokok Ligáját. Soha nem felejtem el a szkopjei Vardarban töltött gyönyörű öt évet,
most pedig abban a megtiszteltetésben és kiváltságban van részem, hogy a Ferencvárosban játszhatok, ahol minden magas szinten van, és ahol a klub fenomenálisan viszonyul a női játékosokhoz.
Hegedüs Róbert / MTI Megtiszteltetésnek tartja, hogy az FTC-ben kézilabdázhat
Számára hízelgő, hogy a szerb kézilabda hallatán sokaknak az ő neve ugrik be, de egy kicsit szomorúnak tartja, hogy az elmúlt években nem bukkant fel más kézilabdázó.
„Úgy gondolom, hogy a következő időszakban Jovana Jovovic lehet majd a válogatottunk legjobbja” – mondta a nyolc éve Magyarországon élő és játszó, magyar állampolgársággal is rendelkező balátlövőről, aki jelenleg a Debrecen kézilabdázója.
Hamarosan leül a Fradi vezetőivel
Klubszinten is fordulóponthoz érkezett, hamarosan kiderül, hogyan folytatódik a pályafutása – már, ha folytatódik egyáltalán.
Még másfél évre van szerződésem az FTC-vel, de a megállapodás az, hogy most januárban vagy februárban leülünk beszélgetni. Még nem döntöttem el semmit, de hamarosan kiderül. A ferencvárosiak mindig tisztességesek voltak velem, ezért megérdemlik, hogy ők legyenek az elsők, akiknek bejelentem a döntést.
Erre a fél szezonra koncentrálok egyelőre, sok kihívás vár ránk, nagy ambícióink vannak, hogy trófeákat nyerjünk” – árulta el.
Hozzátette, egyáltalán nem érzi úgy, hogy unná a sportot, nagyon jól érzi magát fizikailag.
„Négy éve volt egy Achilles-ín sérülésem, ami valószínűleg a legsúlyosabb sérülés a sportban. Sokáig tartott, míg felépültem. Nem hiszem, hogy testi problémák miatt kellene befejeznem a pályafutásomat. De 37 éves vagyok, talán itt az ideje… Nem könnyű döntés.”
„Mindenki azt mondja nekem, »játssz, amíg tudsz!” Persze értem, hiszen bármit is csinálsz a játékoskarriered után, az soha nem lesz olyan szép, mint amit a pályán átéltél.”
Edző vagy elnök?
Sokoldalú emberként ismerik, tíz éve kézilabdatábort működtet, EHF-projektekben vesz részt, a decemberi Európa-bajnokságon kommentátorként is kipróbálta magát. De azt mondta, még nem tudja biztosan, mihez kezd az aktív pályafutása befejezését követően.
„Mielőtt tíz éve elkezdtem az akadémiámat, feltettem a kérdést magamnak, hogy mit szeretnék csinálni, ha a játékoskarrierem véget ér. Sokoldalú vagyok, minden érdekel, de biztos vagyok benne, hogy a sportnál maradok. Szeretek gyerekekkel dolgozni, boldoggá tesz és visszavisz abba az időszakba, amikor elkezdtem játszani. Ám most még nincs tervem, hagyom, hogy az idő eldöntse. Meghagyom a tévedés lehetőségét…”
Az edzősködésen még nem gondolkodott, de szerinte az ember soha ne mondja, hogy soha.
Biztos vagyok benne, hogy bírnám, de akik edzőként dolgoznak, tapasztalatból tudják, milyen nehéz. Sohasem tudhatod, hol leszel holnap. Ahogy mondani szokás, a bőrönd mindig be van csomagolva. Lehet, hogy nem akarok így járni.
A portál kérdésére, miszerint a szerb szurkolók már a szerb szövetség új elnökét látják benne, azt felelte, ezek a történetek hozzá is eljutottak.
„Beszéltem a szövetség vezetőivel, ha tudok segíteni a szerb kézilabdának, mindig itt leszek. De többről szó sem volt, és nem hiszem, hogy készen állnék egy ilyen szerepre. Még mindig aktív kézilabdázó vagyok.”
A női kézilabda kapcsán nem válságról beszélt, inkább monotonitásról.
Az utóbbi évekre ez volt jellemző, mindig ugyanazok a válogatottak álltak a dobogón. Ezért is örülök annak, hogy most Bécsben a magyar válogatott több mint egy évtized után érmet nyert – ez sok év befektetés és munka eredménye.
LOIC VENANCE / AFP Évek óta nem szerepelt a válogatottban, de most a vb-selejtezőkre visszatér
A magyar modellt lehetne követni
A szerb kézilabda már sokkal fájdalmasabb témaként érinti, szerinte egyértelmű a folyamatos lemaradás.
„A női klubjain alig bírnak ki néhány kört az európai porondon, meggyőzően vereségeket szenvednek az európai krémhez közvetlenül nem tartozó csapatoktól, például a németektől is. És akkor nem beszéltünk még a milliós költségvetésű magyar, román, dán csapatokról. Gyenge a bajnokság, nincs helye az utánpótlásnak. Nincs erős klubunk – mint Montenegrónak a Buducnost vagy Szlovéniának a Krim –, ahol össze lehetne gyűjteni a minőségi játékosokat. Ez egy nagy alapprobléma. Remélem, hogy az elkövetkező években el tudjuk érni, hogy a válogatottnak legyen egy klubbázisa, és hogy néhány kézilabda-szerelmes pénzt fektesen be egy ilyen projektbe. Mert minden itt kezdődik.”
Szerinte a magyar modellt lehetne követni, mert a sportág Magyarországon nagyon népszerű, akár a férfi, akár a női szakágról beszélünk: nagy az érdeklődés, a helyszínen telt házzal mennek a meccsek, és a televízió is közvetít.
„A helyi szerencsejáték-társaság például három-négy akadémia munkáját is támogatja, ahol a fiatalok a nap 24 órájában egy helyen vannak, iskolába járnak, tanulnak, edzenek, ez pedig hozza az eredményeket. A felnőtt nők immár a harmadik helyen állnak Európában, a kadétok és a juniorok aranyérmet szereznek a nagy versenyeken. Nekünk is ki kell bővítenünk a szerbiai bázist” – jegyezte meg.
Nagyon fájlalja, hogy egy erős hazai bázis híján a legjobb játékosok nem is tudnak hazatérni, hiszen nincsen hova.
„Mindig is irigyeltem a magyar vagy montenegrói nőket, hogy van hova visszatérniük, mert akad hazai klub, amely magas szinten van. Nálunk nem ez a helyzet, de reméljük, hogy hamarosan megjelenik egy ilyen csapat.”
Egyelőre azonban a Fradira koncentrál, amelyet telitalálatnak tart pályafutásában.
Senki sem számított arra, hogy idáig eljutunk az első Fradi-szezonomban, hiszen döntősök voltunk a Bajnokok Ligájában. Tavaly a Győri ETO előtt megnyertük a bajnokságot és a kupát. Itt a klubnál a hazai és a nemzetközi trófeákat egyformán értékelik. Most erősebb csapatunk van, mint az előző két szezonban, így a cél a hazai duplázás és a BL négyes döntőjébe jutás.
Verekedéssel zárult a Szlovénia-Katar kézilabda-mérkőzés. A kedden rendezett barátságos mérkőzés 53. percében lefaultoltak egy katarit a védők, majd a szlovének kérdőre is vonták valamiért. Hamar…
Hétmeccses eltiltást kapott Jonathan Racine-Clarke, a jégkorong Erste Ligában címvédő Corona Brasov játékosa. A kanadai védő a Ferencváros elleni összecsapás 47. percében a nyakán bottal…
