Szép lassan fordulat áll be a női kézilabdázásban – klubszinten ugyanis Magyarország, Dánia vagy Franciaország mellett már a román bajnokságot is a leggazdagabbak közé sorolják. Nem véletlen, hogy mágnesként vonzza a külföldi játékosokat: a 2025–26-os idényben 109 légiós kapott helyet a keretekben, a nyáron pedig újabb nagy hullám érkezése várható. Az elmúlt időszakban a magyar válogatott kézisek közül is többen úgy döntöttek, hogy nem valamelyik nyugati bajnokságba szerződnek, hanem kipróbálják magukat a keleti szomszédunknál.

Tényleg ilyen idilli a romániai helyzet? Ennek próbáltunk utánajárni.

Egy éve még egy csődeset sokkolta a ligát

Tavaly januárban sokkolta a román kézilabdát a hír, amikor Papp Nikoletta és Pál Tamara akkori csapata, az SCM Gloria Buzau bejelentette, anyagi gondok miatt visszalép a szezontól.

Persze Romániában korábban is akadtak már hasonló problémák, amikor a túlköltekezés rossz pénzügyi helyzetbe sodorta a Valceát vagy a CSM Bucurestit, de a szezon közben történő visszalépés megrázó pillanat volt.

Akkor Constantin Din, a Román Kézilabda Szövetség elnöke úgy nyilatkozott: két-három másik klub is pénzügyi problémákkal küzd, de reményét fejezte ki, hogy a jövőben mindenki sokkal körültekintőbb lesz a szerződések tárgyalásakor, és nem fordul elő több olyan eset, mint a buzaui.

Állami támogatás nélkül nemcsak a kézilabda, de egyetlen sportág sem működhet Romániában, kivéve a focit.

És most a kormány, a helyi vagy megyei önkormányzat támogatásáról beszélek. Ezek nélkül nem hiszem, hogy van olyan sportág, amelyet teljesítményszinten lehetne finanszírozni. Maximum amatőr szinten. Szóval, sajnos, egyetlen klub sem maradna fenn az országos kézilabda ligákban állami támogatás nélkül” – mondta.

Politika és a kézilabda

Ilie Bolojan miniszterelnök tavaly nyáron bejelentett költségvetési intézkedései közvetve és közvetlenül is hatással voltak a román sportra, ezen belül természetesen a kézilabdára is. A megszorítások miatt több költségvetési tétel szűkült vagy stagnált, ezáltal kevesebb állami forrás jutott a sportra és egyesületi támogatásokra.

A Gazeta Sporturilor tavaly júliusban azt írta, hazai nemzeti bajnokságban szereplő csapatok részére körülbelül 40 millió euró közpénz állt rendelkezésre a 2024–2025-ös szezonban. Így jutottak a középszerű román sportolók havi 4000–5000, a válogatott kézisek 6–10 ezer eurós fizetéshez.

„A kézilabdacsapatokkal kapcsolatos probléma nem csupán az, hogy politikai kinevezéssel kerülnek a vezetésbe olyanok, akik csak a kényelmes állást keresik, és akik úgy döntenek a sportolók sorsáról, hogy gyakran nincsenek tisztában a valósággal. Szoros pártkapcsolatok vannak a klubvezetők és a helyi pénzeket elosztó emberek között, ezért terjednek a pletykák, hogy sok pénzt visszacsorgatnak” – írta a lap az ismerősnek tűnő szituációról.

Létszámcsökkentéssel erősödő bajnokság

A cikk szerint a női liga a legjobban fizetett sportágak közé tartozik Romániában, köszönhetően az állami pénzeknek, és a helyi önkormányzatok finanszírozásának. Ugyanakkor a szövetség kénytelen volt belátni, meg kell változtatnia a férfi és női kézilabda első osztályának versenyrendszerét, így 2025–26-ban 14 csapat helyett 12 indult mindkét ligában.

A Román Kézilabda Szövetség elnöke, Constantin Din úgy fogalmazott, nem hiszi, hogy a csapatok számának csökkentése veszélyes lenne.

Épp ellenkezőleg, úgy gondolom, hogy ez valami olyasmi, ami erősítheti a román kézilabdát. Egyértelmű, hogy minden klubnak sokkal jobban mérlegelnie kell, mit kezd a rendelkezésére álló költségvetéssel. Szerintem vannak előnyei a létszámcsökkentésnek, hiszen ettől kezdve minden klub sokkal körültekintőbb lesz azzal kapcsolatban, hogy mire költi a pénzét

– vélte arra utalva, hogy a bizonytalan lábakon álló csapatok eltűnésével egy állandóbb értékszint marad meg.

Megdöbbentő számban játszanak légiósok

Ilyen háttérrel meglepetésnek tűnhet átnézni a román női élvonal csapatainak kereteit. Egyrészt elképesztő mennyiségű légiós szerepel – főleg francia, spanyol, horvát és spanyol játékos –, csupán két csapat lóg ki, ugyanis a HC Zalau mindössze három külföldit foglalkoztat, míg a CSM Galati számára valószínűleg erre nincsen pénz, mert a csapat csak hazai játékosokat vonultat fel.

A különbség látszik is, hiszen a zilahiak eddig mindössze három pontot szereztek (egy győzelemmel és egy döntetlennel), míg a galaciak minden meccsüket elbukták – nem véletlenül ez a két csapat áll a bajnokság utolsó két helyén.

A 109 légiós hatalmas szám,

ez csapatonként kilences (ha a CSM Galatit kivesszük, akkor majdnem tízes) átlagot mutat,

a legtöbb külföldit egyébként a Rapid Bucuresti (14), a CSM Bucuresti (13) és a Ramnicu Valcea (12) foglalkoztatja.

A tavaly decemberi világbajnokságon 40 olyan kézilabdázó szerepelt, aki Dániában játszik klubszinten, a második helyen azonban Románia állt 37 játékossal, megelőzve a magyar NB I-et (30), a spanyol, a német és a francia élvonalat (29-29).



Nem véletlenül írta akkor a neves szakíró, Marian Ursescu, hogy

a román bajnokságot Magyarország, Dánia vagy Franciaország mellett az egyik leggazdagabbként tartják számon, és mágnesként vonzza a külföldi játékosokat.

Pénz és a teljesítmény

Miután jelenleg hat magyar válogatott játékos szerepel a Liga Florilorban (Papp Nikoletta, Faluvégi Dorottya, Korsós Dorina, Töpfner Alexandra, Kácsor Gréta, Pál Tamara), és hozzájuk még érkezik a nyáron Janurik Kinga, Varga Emőke, Afentáler Sára, Kuczora Csenge és Pődör Rebeka – plusz még Laura Glauser és Orlane Kanor a Fradiból, továbbá Océane Sercien-Ugolin a DVSC-ből –, adódik a kérdés:

vajon tényleg annyira jó és menő a román liga, hogy még a magyar NB I-ből is elszipkázhat klasszisokat?

„Hogy mi lehet ennek az oka? A pénz” – válaszolta megkeresésünkre Adrian Jitea, a GSP.ro szerkesztője.

„Egy olyan klub, mint a Dunarea Braila, amely nem vesz részt az európai kupasorozatban, havi 10 ezer euró feletti fizetést kínál. Például már megállapodtak a következő szezonra a román válogatott két fiatal játékosával, Alisia Boiciuccal és Rebeca Neculával. Mindketten ekkora fizetést kapnak, plusz számos további juttatást, például lakást és autót.”

Costi Pruna, a DigiSport kézilabda-kommentátora ezt annyival egészítette ki, hogy a pénz mellett a teljesítmény is fontos tényező lehet a váltásnál.

A román bajnokság is erős, és a játékosok nagyon jól keresnek. A legkisebb költségvetésű csapat körülbelül 1 millió euróból, a legnagyobb pedig mindegy 3,5 millió euróból gazdálkodhat. Például Kuczora Csenge biztosan jobban keres majd a CSM-nél, mint most a német Thüringer HC csapatánál.

Hozzátette, egy szerződésnél ugyan sokat számít a menedzseriroda is, de néha döntőek lehetnek a játékosok közötti kapcsolatok. Erre jó példa Laura Glauser esete, aki azért nem marad az FTC-nél, mert követi párját, Orlane Kanort a Rapidhoz.

Büszkeség kérdése

Itthon gyakran mondják, hogy az NB I a világ egyik legjobb bajnoksága, de Adrian Jitea úgy véli, Románia azért lett ennyire vonzó, mert sokkal kiegyensúlyozottabbá vált a liga.

„Magyarországnak két nagyon erős csapata van, a Győri ETO és az FTC, amelyek bármelyik román csapatot legyőznének. A román bajnokság átlagszintje azonban nagyon magas, az élvonal 12 csapata közül 9-nek olyan külföldi játékosai vannak, akik megkeresik a már említett tízezer euró feletti fizetéseket. Jelenleg öt román női csapat van a Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában, és valószínűleg mindegyikük továbbjut a következő fordulóba” – ecsetelte Jitea, és valóban jó esélyük van a román csapatoknak, jelenleg ugyanis az említett ötből egyedül a Brassó nem áll továbbjutást érő helyen, de még van hátra három forduló az EL csoportköréből.

Ami pedig az anyagiakat illeti, a GSP.ro újságírója szerint a klubok pénzügyileg stabilak, mert a helyi önkormányzatok hatalmas összegeket fektetnek be.

A városok között egyfajta verseny folyik, ezért a polgármesterek nem igazán aggódnak a kiadások miatt. Ez már inkább büszkeség kérdése

– tette hozzá.

The post Mitől lett ennyire menő a román kézis liga, hogy az NB I-ből szipkáz el játékosokat? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24sport