A világbajnokságok történetében először a FIFA kötelezővé tette minden mérkőzésen a folyadékpótlást, hogy megvédje a játékosokat a szélsőséges hőség veszélyeitől. Az integritás jegyében ez azt jelenti, hogy az ivószüneteket minden egyes mérkőzésen egyformán kell alkalmazni, még akkor is, ha alacsony a hőmérséklet, vagy fedett, légkondicionált stadionban futballoznak.
Az új szabály azonban két nagyon különböző csoportból is kritikát váltott ki.
Egyes szakértők arra figyelmeztettek, hogy az idei, Egyesült Államok, Mexikó és Kanada által közösen rendezett vébé a történelem legforróbb tornája lehet. A szélsőséges hőséggel kapcsolatos aggodalmakra válaszul a FIFA háromperces hidratáló szüneteket vezetett be mindkét félidőben – a hőmérséklettől függetlenül.
Egyes kritikusok azonban szerint ezek megszakítják a játék menetét, és lehetőséget adnak az edzőknek, hogy a lendületet a csapatuk javára fordítsák, míg mások szerint a szünetek túl rövidek ahhoz, hogy jelentős hatást gyakoroljanak a hűtésre és a rehidratációra.
Inkább edzői, mint ivószünet
„A hidratáló szünetek érdekesek” – mondta Virgil van Dijk, a holland válogatott kapitánya az újságíróknak.
Szinte az összes mérkőzést néztem, és minden alkalommal, amikor reklámszünetre váltanak, az nem igazán tetszik nekem. Szerintem a tévé előtt ülő semleges nézők számára sem túl kellemes.
Ugyanakkor akadnak olyanok, akik szerint ez a játékmegszakítás alkalmas arra, hogy kicsit gatyába rázzák együttesüket, a kapitányok előveszik a taktikai táblákat, és átbeszélik az esetleges változtatásokat.
Számomra ez inkább edzői, mint ivószünet, szóval nagyon fontos
– mondta Rudi Garcia, a belga válogatott edzője.
De erre hivatkozott a svájciak szövetségi kapitánya, Murat Yakin azzal, hogy a kényszerleállást taktikai fegyverként vetette be, amivel végül meg is nyerte a meccset.
„Fontos volt, hogy a második hidratációs szünet után változtassunk néhány dolgon. Korábban is lebonyolíthattuk volna a cseréket, de akkor az ellenfélnek lett volna lehetősége reagálni. Ezért vártam meg a hidratációs szünetet, és ez volt a helyes döntés” – jelentette ki.
Megakadályozni a hőgutát
„Amikor a háromperces hidratációs szüneteket nézzük, valójában úgy tekintünk erre, mint egy olyan módszerre, amellyel enyhíthetünk bármit, ami potenciálisan balesethez vagy vészhelyzethez vezethet” – mondta Joshua L. DeVincenzo, a Columbia Egyetem Nemzeti Katasztrófavédelmi Felkészültségi Központjának alkalmazott kutatási szolgáltatásokért felelős igazgatóhelyettese.
A forró és párás körülmények között sportolóknál hőguta alakulhat ki: a test hőmérséklete túl magasra emelkedik, jelentős terhet ró a szívre, az idegekre, az izmokra és a központi idegrendszerre.
Gyakori tünetek közé tartozik az izomgörcsök, extrém fáradtság, teljesítményromlás, fejfájás, ingerlékenység, hányinger, szédülés, görcsök és kiszáradás.
„Ha a belső testhőmérséklet meghaladja a 40,5 °C-ot, a sportolók zavartnak, agresszívnek érezhetik magukat, vagy elveszíthetik az eszméletüket. Mindezek a terheléses hőguta jellegzetes jelei, és azonnali orvosi ellátást igényelnek” – vélte Hoszokava Juri, a japán Waseda Egyetem Sporttudományi Karának docense.
Májusban egy levélben jelezte a FIFA-nak, hogy szigorúbb hőguta-irányelveket sürget, beleértve azt is, hogy a hűtési szünetek legalább hatpercesek legyenek.
Döbbenetes pénzszivattyú
A BBC kiszámolta: meccsenként négy perc 20 másodperc, a vébé alatt összesen 7 óra 30 perc 40 másodperc idő szabadul fel, ennyi plusz tévéreklámot nézhetnek a drukkerek világszerte a világbajnokság kötelező hidratáló szünetei alatt.
Vannak helyek, ahol ez nem okozott izgalmakat. Nagy-Britanniában például a szurkolók védve vannak a reklámoktól, mivel a BBC nem él ezzel a lehetőséggel, az ITV-nél pedig szabályozzák, hogy hány reklám használható fel egy 60 perces időszakban. Ha például a mérkőzések közötti szünetekben kihasználná a lehetőséget, kevesebb a reklámidő maradna a félidei szünetre.
Máshol azonban egy hatalmas biznisz.
A reklámok 20 másodperccel azután kezdődhetnek, hogy a játékvezető ivószünetet rendel el a félidő közepén, és 30 másodperccel annak vége előtt be is kell fejeződniük. Ez azt jelenti, hogy minden ország minden műsorszolgáltatója meccsenként nyolc extra 30 másodperces reklámidőt kaphat – összesen 832-t a verseny kezdete és vége között.
Szakértők a BBC Sportnak elmondták, hogy egy átlagos, 30 másodperces világbajnoki reklámidő a Fox Sports csatornán 200 és 300 ezer dollár (61-92 milli forint) között mozog, ami az amerikai mérkőzések és a döntők alatt ez 750 ezer dollárra (230 millió forintra) emelkedik.
Ez azt jelenti, hogy az időszünetek alatti reklámozás csak az Egyesült Államokban több mint 250 millió dollárt (76,7 milliárd forintot) generál.
Lehet-e negatív hatása a reklámtukmálásnak?
„Az amerikaiak 40-50 éve hozzászoktak a játék közbeni reklámokhoz, így kulturálisan ez tökéletesen illik a képbe. Nagyon kevés az ellenállás, sőt, minden olyan változtatást, ami amerikaiasabbá teszi a meccseket, az emberek könnyedén, észrevétlenül elfogadnak” – mondta Rob di Gisi, a Pennsylvaniai Egyetem sportmenedzsment oktatója.
Akadnak ugyanakkor olyan műsorszolgáltatók az Egyesült Államokban, mint például a latin-amerikaiakhoz szóló, spanyolul közvetítő Telemundo, amely úgy döntött, elengedi a reklámokat. A múlt heti kanadai nyitómérkőzésen a kommentátor azt mondta:
Mi a régi vágású módszert részesítjük előnyben. Látnunk kell, mit csinálnak a játékosok. A szurkolókat mutatjuk, azokat az embereket, akik jól érzik magukat, nem pedig a futball vállalati irányvonalát.
De számolnak azzal is, hogy a reklámok ilyetén történő ráerőszakolása az emberekre esetleg negatív hatással lesz.
„Vajon az ivószünetben lévő hirdetők találkoznak-e akkora elégedetlenséggel, hogy az semmissé teszi a reklámok értékét? Lehetséges. Az a helyzet, hogy amikor a márkák megsértik az elvárt élményt, jelen esetben a játék menetét, a rajongók negatívan reagálhatnak” – tette fel a kérdést T. Bettina Cornwell, az Oregoni Egyetem marketingvezetője.
Innen már nincs visszaút
Miután a döntés ilyen bevételt generált, egy olyan szervezet számára, mint a FIFA, ahol a profit mindenekelőtt a legfontosabb (lásd minden idők legmagasabb jegyárai) valószínűleg ráharapnak a dologra. Ez pedig azt jelenti, hogy az ivószünet örökre megmarad – legalábbis a vébéken.
Az értékesített reklámidőkből ugyan a nemzetközi szövetség anyagilag nem profitál közvetlenül, ez a megjelenő plusz bevétel hosszú távon alaposan felveri a közvetítési jogokat. Azaz a FIFA magasabb árakat számíthat fel a jövőbeli tornákról szóló tárgyalások során.
Bár hivatalosan még nem erősítették meg az ivószünetek kötelező bevezetését a jövőbeli tornákon, azért meglepődnénk, ha a nagyon forró nyarakkal teli éghajlaton megrendezendő 2030-as (Marokkó, Spanyolország, Portugália) és 2034-es (Szaúd-Arábia) tornán nem élnénk a lehetőséggel.
„A Fox Sports mindössze 485 millió dollárért kapta meg a világbajnokság közvetítési jogait. Ha 250 millió dollárt keresett a hidratáló szüneteken, akkor nagyon is megérte” – írta Dennis Deninger, aki könyvet is írt az élő sportközvetítések technikai, gazdasági és társadalmi hátteréről.
Szerinte amikor a FIFA legközelebb jogtárgyalásokat folytat, könnyedén mondhatja, hogy a terméke többet ér, mivel megnőtt a mérkőzések száma, a plusz szünetekben több reklámidőt kapnak, és ez több pénzt generál.
Innen már nincs visszaút! Amikor lehetőség van több pénzt keresni, senki sem mond rá nemet
– jegyezte meg.
Az UEFA nem áll be a fősodorba
Thomas Peeters, a rotterdami Erasmus School of Economics (ESE) Stratégiai Közgazdaságtan Tanszékének vezetője szerint ez a helyzet örökre megmarad, különösen a FIFA által szervezett tornákon.
„A labdarúgó-világbajnokság egy olyan esemény, amely a nem hagyományos nézőket is vonzza. Olyanokat, akik nem néznek meg minden meccset. Ezek az emberek inkább bele-belekukkantanak egy mérkőzésre, mintsem teljes egészében megnéznék azokat, így őket kevésbé zavarja, ha pluszhirdetéseket tolnak az arcukba, nem törődnek velük. Ez pedig rövidebb részekre bontja a játékot, ami vonzó lehet a fiatalabb közönségnek, akik jellemzően kisebb részletekben fogyasztanak tartalmat” – nyilatkozta a sportközgazdaságtan nemzetközileg elismert szakértője.
Mielőtt még a Premier League-ben vagy Európában hatalmas ellenállás lenne, az UEFA az elmúlt hónapokban igyekezett egyértelmű távolságot teremteni maga és a FIFA között. Ez érvényes a politikai kérdésekre, és arra is, hogy nem alkalmaz dinamikus jegyárazást a 2028-as Eb-n
– tette hozzá.
Az UEFA korábban már megerősítette, nem tervezi a hidratációs szünet bevezetését, sem a Bajnokok Ligájában, sem a két év múlva esedékes Eb-n.
The post Pénzért bármit, innen már nincs visszaút – 250 millió dolláros aranybányaként működik a focivébé ivószünete first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24sport
