Van-e még bármi esélyünk megérteni azt, ami a pályán zajlik? – tette fel a kérdést pár héttel ezelőtt a világ futballsajtójának egyik legelismertebb szakírója, Jonathan Wilson. A fantasztikus futballt hozó hétközi Bajnokok Ligája-elődöntők láttán nehéz lett volna mással indítani a műsort, mint azzal, hogy szembesítjük magunkat a felismeréssel: mennyit értünk valójában azokból a dinamikákból, amelyek a leginkább befolyásolják a meccsek végeredményét a sportág legmagasabb szintjén?

A Ziccer stábja ezúttal Brodarics Tamással, a Score Training System szakmai vezetőjével egészült ki, hogy az adás első felét a föntebb felvetett vita uralja. Mit változtatott Mikel Arteta a PSG elleni mérkőzés huszadik percében? Hogyan és miért befolyásolta mindez alapvetően a játék képét, esélyt adva ezzel az Arsenalnak arra, hogy visszajöjjön, vagy legalábbis megkapaszkodjon a párharcban? Labdás és labda elleni fázisok közötti dinamikákról, a letámadás sikerességéhez a legjobb esélyt kínáló szerkezeti formákról egyaránt esett szó, hogy a konkrét meccselemzésről végül egészen odáig hömpölyögjön a beszélgetés, vajon mire van idő és igény egy futballmeccs televíziós közvetítésének szünetében. Szó esett egykori és sosemvolt futballisták közötti vélt-valós különbségekről, a megértés és a megértetés nehézségeiről, de arról is, vajon létezik-e az újhullámos szakértők éppen olyan felületes panelgyűjteménye, mint amiért annyit kárhoztattuk a szakértői székbe ültetett ex-focistákat.

• Öncél-e az adathalmozás?
• Vajon tényleg az ért legjobban a futballhoz, aki a legtöbb adatpontot darálja el egyetlen levegővételre a stúdióban?
• Egyáltalán, van-e koncepció, szemléletformálási igény ma a magyar futballnyilvánosságban, vagy az újhullámos szakértő, az adatokat összegereblyéző szereplő is csak egy azok közül a rubrikák közül, amelyet mindenképpen ki kell pipálni ahhoz, hogy lemenjen a műsor?

David Beckham a napokban ünnepelte 50. születésnapját, ennek kapcsán beszéltünk arról, hol a helye minden idők legzseniálisabb jobb lábának a futballtörténet panteonjában. Vajon popkulturális ikon volt? Esetleg generációs élmény? Hogyan kapcsolódik össze a Premier League brandjének felemelkedése és korának legjóképűbb futballistája, aki feleségével együtt híresebbé vált, mint a Persil mosópor? Anna Kurnyikova és Michael Jordan egyaránt fölmerült referenciapontként, míg végül a beszélgetés szereplői abban állapodtak meg, hogy még a Beckham-jelenség leírására is egy József Attila-idézet adja a legpontosabb közelítést.

A minap az MLSZ közzétette új, stratégiai tervét a magyar labdarúgás 2025-2030 közötti felemelkedésére.

De vajon stratégia-e egy olyan dokumentum, amely szinte teljesen nélkülözi a nemzetközi kitekintést?

Lehet-e a fejlődést totálisan endogén módon mérni egy extrém módon versengő iparágban? És mit ér a szabályozás, a potméterek és ösztönzők kétévenkénti csavargatása, ha a rendszer alapvető problémája továbbra is az, hogy nem jön ki belőle elég nagy mennyiségben elég jó minőséget képviselő játékos? Ki a valódi tulajdonos a magyar futballban, létezik-e az MLSZ vs. állam konfliktus, és le lehet-e írni, hogy a „sportág emberierőforrás-minősége nem javult a megcélzott mértékben és ütemben”, ha közben a teljes stratégiai dokumentumban egyetlen szó sincsen a kultúrateremtésről, az intellektuális tér átszervezéséről, egyáltalán arról, milyennek kellene lennie a jövő magyar futballistáinak?

Hallgasd ezen a héten is a Ziccert, hisz’ tudod: ez az a műsor, amely úgy beszél a futballról, ahogyan mások sosem mernének.

The post Tótágast is állhat az MLSZ, ha a tudás hiányzik leginkább a magyar futballból first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24sport