Aki fél a szorítóban, már vesztett is, vallotta édesapám, meg azt is, hogy ha az első ütést ő adja, a többi már jön magától. Persze, ez így elmondva egyszerűnek tűnik, de a tehetségen kívül a szorgalom, a rengeteg munka, gyakorlás és a kitartás nélkül nem lehetett volna háromszoros olimpiai bajnok és profi Európa-bajnok
– nyilatkozta a Blikknek édesapjáról ifjabb Papp László.
A 100 éves született Papp László páratlanul sikeres karriert futott be, Puskás Ferenchez hasonlóan világszerte elismerték. Hogy a három olimpiai bajnoki aranya és profi Európa-bajnoki címe mellett nem lett világbajnok, abban az állampárt akadályozta meg.
Hegedülni tanult és focizni szeretett
Papp László 1926. március 25-én született Budapesten, Angyalföldön nőtt fel, gépkocsivezető édesapja zenére, hegedülni taníttatta, de mivel maga is bokszolt, gyakran vitte fiát ökölvívó-mérkőzésekre. Tizenegy évesen vesztette el apját, a család ezután kis élelmiszerüzletükből tartotta fenn magát.
A zenével felhagyott, inkább a labdarúgás érdekelte,
szakmát a budai Magyar Optikai Művekben (MOM) tanult, és barátaival le-lejártak ökölvívó edzésekre is. A sikerek azonban nem jöttek, így felhagyott a boksszal, életében csak a második világháború után került ismét előtérbe a sport, amikor nevelőedzője Fehér István lett. Még pályafutása kezdetén megnősült, egy fiuk (ifj. Papp László) született.
1945 és 1956 között a BVSC, a Bp. Bástya (ma MTK Budapest) és a Vasas bokszolójaként közép-, majd nagyváltósúlyban hét országos bajnokságot nyert.
A virtuozitást vitte a ringbe is – úgy táncolt, mint senki más
– írja a honi szövetség a korábbi hegedűtanulással kapcsolatban.
Amatőrként 193 mérkőzésből 183-at nyert meg 2 döntetlen és 8 vereség mellett, 1949-ben középsúlyban, 1951-ben nagyváltósúlyban lett Európa-bajnok.
Olyat tett, amit előtte senki
Az 1948-as londoni ötkarikás játékokon középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban győzött, így ő lett az első ökölvívó az újkori olimpiák történetében, aki egymás után három aranyérmet szerzett. (Erre a bravúrra azóta csak a kubai Teofilo Stevenson és Felix Savon volt képes). Felkészülését Adler Zsigmond irányította, aki mindig tudta, milyen utasításokkal kell a kötelek közé küldenie tanítványát, mesterével feltétlenül megbíztak egymásban.
„Egy jobbhorogtól Torres megingott, tántorgott, de nem számoltak rá.
Roggyantságát egyébként ő maga is elismerte. A mérkőzés után a fürdőben jelbeszéd segítségével tudomásomra adta, hogy én voltam az első ökölvívó, akinek az ütésétől bódult lett.
A második menetben ismét elkaptam, ezúttal gyomron. Láttam, hogy megrándul az arca, és egy pillanatra, mindkét kezével görcsösen megragadta a kezemet. Alig bírtam kiszabadítani a jobb öklömet. A 3. menetben végig én irányítottam. Sohasem ünnepeltek úgy, mint Melbourne után” – emlékezett vissza az Index cikke szerint az 1956-os döntőre.
Profiként nem lehetett megverni, de nem lehetett világbajnok
Papp László, vagy ahogy egy egész ország emlegette, Papp Laci (de barátai csak Görbének becézték) 1957-ben állami engedéllyel profi ökölvívó lett. A hivatásosok között 29 mérkőzéséből 27-et nyert meg, ebből 11 volt kiütés, 12 pontozásos győzelem és 4 technikai K.O.
Két mérkőzése zárult döntetlenül, ezek közül az egyiken hét menetet törött kézzel bokszolt végig, azaz veretlen maradt.
Egy angol ökölvívó elleni diadala után a londoni parlamentben egy képviselőnő szóvá tette: miért adnak a tévében olyan meccset, ahol egy angolt ennyire megvernek – megjegyzendő, hogy a magyar televízió a 29 mérkőzésből mindössze egyet közvetített.
Papp a hivatásosok között 1962-ben Európa-bajnoki címet is szerzett, amit hatszor védett meg. 1964-ben esélye nyílt arra, hogy a profi világbajnoki címért léphessen szorítóba, de a sportvezetés politikai okokból ezt nem engedte, és pályafutása befejezésére kényszerítette; ezt a méltánytalanságot soha nem tudta kiheverni. A profiboksz.hu cikke szerint a legfőbb indok az volt, hogy „a profi ökölvívás összeegyeztethetetlen a szocialista elvekkel”, és Kádár János kijelentette:
Egy munkás 300 év alatt keresne annyi pénzt, amit Papp 30 perc alatt.
Papp később, egy 1996-os interjúban azt mondta: „A miniszter aki engem támogatott, kegyvesztetté vált és mivel papíron semmi sem volt rögzítve, így mindenki aki az ő szárnyai alatt ért el valamit, szintén kegyvesztetté vált.”
Tiszteletbeli világbajnokká nyilvánították
1989-ben a WBO profi ökölvívó világszervezet tiszteletbeli világbajnokká nyilvánította és átadta neki az övet, elismerve, hogy nincs nála méltóbb tulajdonosa. A KO-királynak nevezett Papp, akinek legfélelmetesebb fegyvere a rettegett balhorog volt, a sportszerűség példaképe volt, egyik profi ellenfele a „ring lovagjának” nevezte.
Max Schmeling, a németek egykori nehézsúlyú világbajnoka úgy fogalmazott, Papp László „az ökölvívás legnagyobb úriembere” volt.
Visszavonulása után edzőként dolgozott, 1969-ben mesterével, Adler Zsigmonddal a válogatott vezetését vették át. Új edzésmódszert, személyre szabott versenyeztetést és kemény edzésmunkát vezettek be, tanítványaiktól a magánéletben is sportemberhez méltó magatartást követeltek, és
olyan kiváló bokszolókat neveltek, mint az 1972-ben olimpiai bajnok Gedó György, valamint Badari Tibor, Kajdi János.
Papp László rövid ideig saját boksziskolát is működtetett, élete utolsó évtizedében – amíg egészsége engedte, Parkinson-kórban szenvedett – edzőként sportegyesületeknek segített.
Számos kitüntetéssel ismerték el, többi között 1982-ben NOB Érdemrenddel tüntették ki, 1991-ben a magyar Halhatatlanok Klubjának tagja, 1992-ben a Magyar Ökölvívó Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke lett. Példaszerű sportkarrierje elismeréseként 1993-ban Nemzetközi Fair Play-díjjal tüntették ki. Megkapta az Olimpiai Érdemrendet, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét (1996), valamint a Millenniumi Ezüst Emlékérmet (2001). 1999-ben a világ sportújságírói a világ 25 legjobb sportolója közé választották, 2001-ben bekerült a Nemzetközi Ökölvívó Hírességek Csarnokába, a 20. század harmadik legjobb magyar férfi sportolója címmel tüntették ki, megkapta a Csík Ferenc-díjat, valamint Budapest, a XIII. kerület, később posztumusz a Hegyvidék díszpolgára lett.
Az ökölvívás legnagyobb úriembere
Minden idők egyik legnagyobb magyar sportolója hosszú, súlyos betegség után 2003. október 16-án, 77 évesen hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben nyugszik.
A legendás bokszolóval 1957-ben játékfilmet forgattak Nehéz kesztyűk címmel, életéről több film készült (Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni; Paplaci) és több könyv is jelent meg. 2004 óta az ő nevét viseli a Papp László Budapest Sportaréna, emlékét dombormű őrzi a budapesti Kassák Lajos utca 48. számú ház falán, ahol gyermekkorát töltötte, valamint Újbudán, a Mányoki utcában, ahol egy ideig lakott. Angyalföldön teret nevezték el róla és szobrot állítottak tiszteletére, a főváros XII. kerületében, a MOM Kulturális Központ mellett látható egész alakos szobra. Nevével a Fővárosi Önkormányzat díjat alapított.
2024-ben mutatta be a Déryné Társulat a róla szóló, A Bajnokok bajnoka című színdarabot.
Születésének 100. évforduló alkalmából a Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) és a BVSC-Zugló sportegyesület 2026-ra emlékévet hirdetett, tiszteletére idén emlékbélyeget és -érmet bocsátanak ki, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Dr. Koltai Jenő Sportközpontjában a március 25-i megemlékezésen többi között bemutatják a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum relikviáival és fotókiállításával illusztrált Papp László-vándorkiállítást.
A MÖSZ elnökségének döntése értelmében 2026-tól születésnapja a Magyar Ökölvívás Napja.
The post Úgy táncolt a ringben, mint senki más – 100 éve született Papp László first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24sport
