Ha most vasárnap újra választásokat tartanának, a Tisza Párt sokkal nagyobb különbséggel győzne, mint április 12-én. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint néhány nap alatt nagyot nőtt Magyar Péter pártjának tábora, a Fidesz-támogatók száma pedig jelentős mértékben zsugorodott.
A Medián napokban publikált adatai azt mutatják, hogy nemcsak a szavazótáborok mérete változott, hanem az április 12-i szavazatarányok is, legalábbis az emlékek szintjén. A tényleges választási eredményhez képest többen, 59 százalékos arányban emlékeztek úgy, hogy a Tiszára, és sokkal kevesebben, 26 százalékban úgy, hogy a Fideszre szavaztak, miközben a két nagy párt közötti tényleges megoszlási arány 56:36 volt.
A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása szerint rövid idő alatt emberek tízezreiben íródott át utólag, hogy kire szavaztak, és többen állítják, hogy a győztes oldalán álltak a voksolás napján is, mint ahányan azt valójában tették.
De mi is ez a győzteshez húzás jelenség? Erről kérdeztük Róna Dániel politológus-közgazdászt, a 21 Kutatóközpont igazgatóját. (A választások előtt a Medián mellett a 21 Kutatóközpont adta a legpontosabb előrejelzést a várható végeredményre.)
Az ember társas lény, véleményalkotásunk egyik alapjelensége, hogy a döntéseket nem egyedül hozzuk, hanem figyelünk mások véleményére. Vannak, akik határozottabb véleménnyel rendelkeznek, és kevésbé inognak meg, ha eltérő állásponttal találkoznak, ám azok, akik egy-egy kérdésben kicsit is bizonytalanok, hajlamosak arra, hogy a többségi véleményt sajátjukként fogadják el
– világította meg Róna Dániel a jelenség szociálpszichológiai hátterét.
A szakember szerint a választások utáni győzteshez húzás hasonló módon működik:
A választás végére olyanok is tiszások lettek, akik még abban is bizonytalanok voltak, hogy egyáltalán le kell-e váltani a kormányt. De látva a tömeget, megerősítést nyertek. Sok ember nem tévedhet.
Róna szerint a Tisza népszerűség-növekedésében már a választás előtti időszakban nagy szerepet játszott, hogy rengetegen támogatták a pártot, és legkésőbb márciusra többen hittek Magyarék győzelmében, mint a Fideszében.
A választás óta pedig több tényező is rásegíthetett a győztes népszerűségének növekedéséhez. Így például
- átpártolhatnak azok is, akik elégedetlenek voltak a Fidesznek a vereség utáni válaszreakcióival,
- vagy azok is, akik becsapva érezték magukat a vereség miatt. Róna szerint ugyanis az, hogy a Fidesz a saját táborának sulykolta a nagyarányú győzelmet, mély csalódottságot okozhatott azokban, akik addig megbíztak a pártvezetők és a kormánypárti kutatóintézetek állításaiban.
A 21 Kutatóközpont vezetője elmondta, hogy a győzteshez húzás jelenség megfigyelhető volt a korábbi választások idején is, de nem emlékszik arra, hogy ilyen mértékű, ilyen radikális eltolódásra lett volna példa Magyarországon.
Róna Dániel felidézte, hogy 2022-ben, amikor a szövetségben induló ellenzéki pártok vesztettek a Fidesszel szemben, inkább a kormányváltást akarók táborán belüli eltolódás volt megfigyelhető. Akkoriban a választások után az ellenzéki szavazók jellemzően nem a kormányoldalhoz pártoltak át, hanem ahhoz szervezethez, amelyről úgy gondolták, hogy nem, vagy kevésbé okozott csalódást, ahhoz a párthoz képest, amelybe eredetileg a bizalmukat helyezték. Így kapott lendületet 2018-ban a Momentum, 2022-ben pedig az MKKP.
Róna szerint egyelőre nem lehet megmondani, hogy a jelenség milyen hosszan segíti majd a kormányzásra készülő Tiszát.
The post Miért nem volt még soha ennyire erős a győzteshez húzás? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
