Még hivatalba sem lépett az első Tisza-kormány, máris megjelent az első törésvonal a párttal szimpatizálók táborában, miután április 16-án a Telex megírta: Rubovszky Rita lehet az új kormány oktatási minisztere. A hírt – amelyet azóta sem cáfoltak, pusztán Magyar Péter finomította annyival, hogy több jelölt is van – sokan üdvözölték, ám heves reakciókat is kiváltott egyes közszereplők részéről. Szakmai szervezetek és 17 gimnázium igazgatója pedig jelezte: ők is szeretnének beleszólni az oktatáspolitika jövőjének alakításába.
Az alábbiakban az őt ismerő egykori és mostani munkatársakkal, beosztottakkal és érintettekkel, valamint Rubovszky Ritával beszélgetve igyekeztünk megrajzolni a portréját, egyúttal körvonalazni azt, milyen lehetne egy általa elképzelt oktatáspolitika. Meg kell említeni, hogy Magyar péntekre ígéri a bejelentést arról, hogy ki vezeti majd az oktatási tárcát – Rubovszky életútja viszont mindenképp az érdeklődés középpontjába került az utóbbi napokban.
Befolyásos, egyházi háttér
Rubovszky Rita jobboldali, keresztény családból származik. Édesapja Rubovszky András jogász, politikus és turisztikai szakértő, a Magyar Szállodaszövetség elnöke, kulturális mecénás, valamint 1990–1994 között az MDF pártigazgatója. Nagybátya szintén ismerős lehetett a politika iránt érdeklődőknek: Rubovszky György a KDNP országgyűlési képviselője volt egészen 2017-ben bekövetkezett haláláig (az ő lánya Jeneiné Rubovszky Csilla, Budapest V. kerületének kormánypárti alpolgármestere).
Rubovszky Rita pályájának eddigi mérföldkövei már ismertek:
- Szegeden szerzett magyar-francia szakos bölcsészdiplomát;
- 1998 és 2010 között az oktatási minisztérium Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező cég ügyvezető igazgatója volt;
- a 2000-es évek közepén egy részben Habony Árpád fideszes kommunikációs tanácsadó tulajdonában lévő cégben dolgozott, a francia tulajdonostársak kézbesítési megbízottja volt;
- a Pécs Európa Kulturális Fővárosa program levezénylésében is részt vett 2010-ben;
- 2011 és 2023 között a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont főigazgatója volt, mely egy koedukált, nyolcosztályos általános iskolát és egy lánygimnáziumot foglal magába;
- 2023-tól egészen máig pedig a Ciszterci Iskolai Főhatóság vezetőjeként dolgozik.
Emellett 2025 óta – Erdő Péter bíboros, prímás felkérésére – a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom katolikus civil szervezet elnökségének is tagja. Ez utóbbi tisztsége alapján egyházi körökben befolyásos személy, ezt több forrásunk is megerősítette.
2023-ban őt nevezték ki a Ciszterci Iskolai Főhatóság vezetőjének, azt követően, hogy a Vatikán vizsgálatot rendelt el a Zirci Ciszterci Apátság pénzügyeivel kapcsolatban, miután a Szentszéknek szemet szúrt az apátság politikával való összefonódása és az ezzel kapcsolatos pénzügyi visszásságok. A „rendrakás” eredményeképpen sikerült stabilizálni a budai, pécsi, székesfehérvári és egri gimnáziumok és iskolák működtetését, valamint leválasztani a rendről a Rétvári Bence KDNP-s politikushoz kötődő alapítványi hálózatot is.
A legnagyobb probléma a bizalom és az átláthatóság kritikus hiánya volt. Az ügy rávilágított arra, hogy az anyagi és strukturális rendbetétel mellett a legfontosabb a világos alapelvek és minőségbiztosítás mentén történő működés
– írta lapunknak Rubovszky Rita a Vatikán által indított vizsgálat tanulságairól.
Szerepe a Noár-ügyben
A ciszterci iskolák fenntartójaként kezelnie kellett egy kényes ügyet is, mely 2023 decemberében pattant ki a hazai nyilvánosságban. Ennek előzménye, hogy a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium meghívta Molnár Áron színészt egy iskolai kerekasztal-beszélgetésre, melyet Nényei Pál, a gimnázium magyar irodalmi szakos tanára vezetett.
A közösségi médiában is aktív színész ezt követően a Facebookon számolt be arról, milyen pozitív tapasztalatokat szerzett egy egyházi oktatási intézményben. Az eset akkor vett nem várt fordulatot, amikor az egyik kommentelő a bejegyzés alá megírta a megfejtést: a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium a szóban forgó intézmény. Ezt követően a kormánybarát média össztüze zúdult a gimnáziumra, azt feszegetve, miért hívták meg az iskola értékrendjével ellentétes nézeteket valló Molnárt. Az esettel kapcsolatban a Molnár Áronnal beszélgető tanár, Nényei Pál is hangot adott véleményének: a párbeszéd fontosságának hangsúlyozása mellett farizeusnak nevezte az iskolán a keresztény elveket számon kérő, azokért aggódó szülőket, és kritizálta a fenntartó, azaz a katolikus egyház hatalomhoz való viszonyát is.
Az esetet a múlt héten Molnár Áron is felelevenítette, szerinte Rubovszky a fenntartó részéről asszisztált a lejárató kampányhoz, „előtérbe helyezve a párthoz való szervilizmust, egy pedagógus felbecsülhetetlen munkája helyett.” A színész szerint Nényeit kirúgták, és kérdéses, hogy kap-e munkát pedagógusként.
A történtekkel kapcsolatban megkerestük Barlay Bencét, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatóját és az egykori tanárt, Nényei Pált is.
Ez nekem majdnem az állásomba került. Nekünk akkor egy irgalmatlan pokoljárás kezdődött, mert az akkori nómenklatúra az én és Nényei Pál azonnali kirúgását követelték
– idézte fel az esetet Barlay Bence, majd rátért Rubovszky Rita szerepére:
Mondhatta volna azt, hogy nem kértem engedélyt arra, hogy egy mozgalmár múlttal rendelkező fiatalember az iskolába betegye a lábát. Vagy azt, hogy ez az iskolára egy súlyos teherként nehezedő akció volt. Mondhatta volna azt: viszontlátásra. De ő nem ezt tette, hanem, amikor tőle is követelték kettőnk eltávolítását, akkor nem kis bátorságról tanúságot téve azt mondta: ha az igazgatónak mennie kell, akkor ő is feláll a székéből. Ezzel elejét tudta venni a továbbiaknak.
Bár végül nem hullottak fejek az ügyben, a már említett médiahadjárat még hetekig tartott. „Rubovszky Rita több alkalommal átjött hozzánk az iskolába, együtt leültünk, és kiállt Nényei tanár úr mellett, aki közben egy brutál kemény cikket jelentetett meg. Amikor valaki a saját fenntartójával kapcsolatban tesz ilyen kijelentéseket, függetlenül, hogy az egyházi vagy állami iskola, az nem szül jó vért” – tette hozzá.
Karakán, kemény vezető
Nem is szült jó vért, ám Barlay cáfolta, hogy az irodalomtanár a Noár-ügy miatt távozott volna: egyébként sem kirúgták, hanem maga ment el az iskolából.
Ellehetetlenítettek. Osztályfőnökként lehetetlen helyzetekbe kerültem, nem tudtam megoldani a problémákat. Olyan hibákat követtem el, amikre hivatkozva aztán mondták, hogy mindjárt kapok egy fegyelmit
– nyilatkozta lapunk megkeresésére Nényei Pál, aki ezt nem várta meg, és felmondott. Magát mindig is „nyilvános szerepléseket vállaló” emberként jellemezte. „Az iskola vezetésével már korábban is volt feszültségem, és amikor ez a dolog kirobbant, az már egy sokadik felvonás volt” – hangsúlyozta.
Sokan elismerték a cikkemben írtak igazságát, de kifelé próbált mindenki igazodni, amit egyébként megértek. Csak közben engem megpróbáltak rákényszeríteni arra, hogy vonjam vissza a cikkemet. Ne írogassak, csak az ő engedélyükkel, és egyeztessem, hogy mit fogok írni. Rita közben teljesen szervilis módon nyilatkozott erről
– tette hozzá.
Nényei jelenleg nem tanít, a doktoriját írja, közben pedig állást keres. „Katolikusnak tartom magam, nekem ezek a köreim” – mondta.
Rubovszky Ritát egyébként régebb óta ismeri, sokáig nagyon jó viszonyban volt vele, már csak ezért is nagy csalódás neki, ami történt.
„Nagyon sok időt töltött mindenféle vezető pozícióban, ez azért általában dekonstruálja az ember lelkét. Nem akarom felmenteni, de borzalmas dolog lehet vezetőnek lenni” – tért rá a Tisza lehetséges oktatási miniszterére, aki szerinte nem alkalmas a tárca vezetésére, mert „nem a dolgok valódi lényege érdekli, hanem a helyezkedés.”
Barlay Bence más véleményen van: igényes közös munkáról számolt be, szerinte
Rubovszky fenntartói működését a partneri viszony, a támogató attitűd jellemezte. Azt mondja róla, széles látókörrel, jó szervezési képességgel rendelkezik, és a terepmunkában is járatos, ami alkalmassá teszi őt egy 16 év után újjáéledő oktatási tárca vezetésére.
Karakán, kemény vezetőként jellemezte – olyan értelemben, hogy nem sodródik, hanem következetesen képviseli a meggyőződését, ugyanakkor integratív is, mely szemlélet az egyházi és nem egyházi iskolák összefogását is segítené.
A szervilizmus vádját is igyekezett árnyalni:
Mondjon nekem ebben az országban még egy olyan egyházi fenntartót, aki a fenntartása alatt levő gimnáziumban engedte, hogy a pedagógusok tanárballagás címszóval, betársulva az állami iskolák tiltakozó akcióihoz, hallassák a hangjukat?!
Egyházi és nem egyházi iskolák
Megkerestük a Ciszterci Diákszövetség elnökét, Pólya Viktort is, aki körülbelül 15 éve került először kapcsolatba Rubovszky Ritával. Azóta több alkalommal dolgoztak együtt, az így szerzett tapasztalatok alapján szerinte jó oktatási miniszter válhatna belőle.
Tud koncepciókban, folyamatokban, hosszú távon gondolkodni. Ez a fajta stratégiai lépték egyértelműen a klebelsbergi hagyományok iránti elköteleződését jelzi. Jó vezető – amit több vállalt feladata kapcsán is bizonyított már: hamar átlátja a lényeget, és meg is tudja ragadni, át is tudja adni azt, jó értékítélettel bír. Emellett emberséges és empatikus is, képes az embert látni a folyamatok mögött
– sorolja Pólya Viktor, aki ismeri a Rubovszky személyiségével, maximalizmusával kapcsolatos kritikákat is, ugyanakkor meggyőződése, hogy elsősorban nem ez határozza meg a vele való munkát. „Hitelessége éppen abban rejlik, hogy képes hidat képezni a világlátások között: bár gyökerei a katolikus oktatáshoz kötik, érti és tiszteli a nem felekezeti szféra szempontjait is, még ha ott – érthető módon – több bizonyító erejű gesztust kellene is tennie” – teszi hozzá.
Rubovszky lapunknak elmondta: lényegileg nem lát nagy különbséget az egyházi és az állami iskolák között, inkább csak a nyelvezet más. Szerinte egy egyházi intézmény kifejezetten a „hit nyelvén és a keresztény emberképre hivatkozva” fogalmazza meg vízióját, míg egy állami vagy más fenntartású iskola inkább a „lelkiismeret, a humanista értékek, az emberi méltóság vagy a közjó fogalmaival” írja le ugyanezt.
Egy jó iskola mindenhol ugyanazokra az értékekre épül: tiszteletre, felelősségre, igazságosságra, szorgalomra, együttérzésre és a következő nemzedék szolgálatára
– hangsúlyozta.
Egykori kollégája, aki még az oktatási tevékenysége előtt dolgozott együtt Rubovszkyval, együttműködőnek ismerte meg őt, ám részletesebben nem kívánt róla nyilatkozni lapunknak. Mások szerint személyiségének egyik árnyoldala a lobbanékony természete.
Patrónás panaszok
Lapunk közel egy tucat, egykori patrónás diákoktól és szüleiktől érkező panaszt és aggódó levelet kapott az elmúlt napokban. Elmondásuk alapján sokan közülük nem személyesen Rubovszky Rita, hanem az általa vezetett intézmény más pedagógusainak magatartása miatt szereztek életre szóló lelki sebeket. Ezek a levelek a félelem légköréről, megszégyenítő és megalázó helyzetekről, autoriter és lekezelő stílusról, verbális és adott esetben fizikai erőszakról számoltak be az intézmény falai között.
Egyikük, Meichl Frida nyílt levelet is megfogalmazott Magyar Péter részére, a volt patrónás áldozatok csoportjának szervezőjeként, melyben azt írja: az iskolában „egy olyan működési mintázat rajzolódott ki, amelyben a diákok alapvető szükségletei és biztonsága nem kapott kellő figyelmet.”
Közös tapasztalatunk és benyomásunk, hogy az intézmény működését a következmények hiánya jellemezte. Amennyiben Rubovszky Rita kerülne az Oktatási Minisztérium élére, megalapozott az aggodalmunk, hogy ez a működési minta szélesebb, országos szinten is megjelenhet
– írja, majd levele végén arra kéri a leendő miniszterelnököt, vizsgálja ki a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontban Rubovszky Rita igazgatósága alatt történt visszaéléseket.
A patrónás áldozatok által felvetettekkel, konkrét ügyekkel kapcsolatban megkerestük a Boldogasszony Iskolanővérek tartományfőnöknőjét, Lobmayer Ágnest, aki az iskola fenntartóját képviseli.
A kérdésében szereplő esetek kapcsán nincs tudomásunk arról, hogy a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközponthoz a szülők részéről hivatalos bejelentés érkezett volna. Közvetett, áttételes, különösen név nélkül tett állításokat, értesüléseket intézményünk pedig sem most, sem a jövőben nem kíván kommentálni
– írták, majd hangsúlyozták: ajtajuk mindig nyitva áll azok előtt, akik úgy érzik, hogy sérelem érte őket. „Évek óta együttműködünk a Szerzetesi Gyermekvédelmi Szolgálattal, amely szükség esetén szakmai segítséget nyújt az érintetteknek. Csatlakoztunk az Emberi Méltóság Stratégiához, amelynek iránymutatása alapján, szakemberek segítségével dolgoztuk ki saját intézményi gyermekvédelmi irányelveinket. Munkánkat Gyermekvédelmi Stratégiánk és részletesen kidolgozott gyermekvédelmi protokoll alapján végezzük” – írták.
A hozzánk eljutott esetekre, panaszokra Rubovszky is reagált. Válaszában azt írta,
igazgatói pályafutása során nem egy kollégától kellett megválni, mert igazolva látta a panaszokat, mint, ahogy „a diákok közötti társas bullying, a lopás vagy a szerhasználat is zéró toleranciát vont maga után” nála.
„Az ellenem anonim módon létrehozott csoportokban meglehetősen sok ilyen típusú érdeksérelem jön elő” – tette hozzá, majd az egyik, hozzánk eljutott, konkrét esettel kapcsolatban azt írta: egyrészt a történések idején nem ő volt az igazgató, másrészt elképzelhetetlennek tartja, hogy a szemtanúk ne juttatták volna el hozzá az információt, hiszen „köztudott volt, hogy ezek zéró tolerancia alá esnek.”
Hivatkozott egy 2022-es felmérésre is, mely során a szülők értékelhették az ő igazgatói munkáját. Ennek keretében 471 levelet kapott, melyek közül elmondása szerint hét volt negatív. Ezt a fenntartó is látta, az év végi fenntartói értékelésekben pedig csak dicséret kapott. „Nehezen hihető, hogyha a fentiek igazak, soha, még anonim módon a hivatalos értékelés felületén sem jelzik ezt a szülők vagy diákok” – tette hozzá.
Rubovszky a patrónás időszakról és a távozásáról
Rubovszkyt az intézmény éléről végül 2023-ban indoklás nélkül mentette fel a fenntartó. A Boldogasszony Iskolanővérek vezetése ennek okairól nem kívánt nyilatkozni, és a Munka Törvénykönyvére hivatkozva kijelentették: „a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának (rendes) felmondással történő megszüntetése esetén a munkáltató a felmondást nem köteles indokolni.”
Indoklás nélkül kértek távozásra, ez fájdalmas lezárása volt ennek a korszaknak. Vélelmezem a heves megelőző vitákból, hogy nem értettünk egyet a fenntartó szerzetesrend képviselőjével az iskola jövőjét, valamint a fenntartói kompetenciákat illetően. Én lényegesen nagyobb autonómiát szerettem volna
– nyilatkozott Rubovszky a távozásáról.
Hogyan látja az ott töltött 12 évét?
„Egy közösségi iskola modelljét valósítottam meg, ezt az időszakot az építkezés közösségformálás éveiként értékelem. Mai fejjel is egyenlő fontosságúnak tartom a közösségépítést a lexikális tanulással. Működésem alatt a tanulói létszám több mint 200 fővel nőtt, az iskolai elvándorlás vagy az általános iskolából más iskolába jelentkezés gyakorlatilag nullára csökkent. Kifejezetten büszke vagyok a 2015-ös és 2022-es menekült programunkra, mely modellszerűvé vált” – fogalmazott, majd tanulságként hozzátette:
az igazgatói autonómiájához jobban kellett volna ragaszkodnia, és a véleményének sokkal higgadtabban kellett volna hangot adnia.
Azt az iskolanővérek is elismerték, hogy a Rubovszky Rita főigazgatósága alatt eltelt 12 év jelentős időszak volt a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont életében, mely során az intézmény vezetője „fontos újításokat és fejlesztéseket vezetett be”, ezek közül többet is elismeréssel tartanak számon a mai napig.
Milyen lehet egy általa fémjelzett oktatási rendszer?
Rubovszky korábban több interjúban, cikkben is megfogalmazta, milyen oktatási rendszert tartana követendőnek.
Ez alapján egy rugalmas, mind az oktató, mind a diák szabadságát tiszteletben tartó, decentralizált, a helyi igényekre reflektáló oktatási rendszer képe körvonalazódik.
A „kiskorúsított nevelő” csak kiskorúsított embert képes nevelni – nyilatkozta egy korábbi, vele készült interjúban arról, mi kell ahhoz, hogy felelősségteljes felnőtteket lehessen nevelni a fiatalokból.
Az Orbán-kormányok centralizációjához, megannyi tanszabadságot csorbító intézkedéséhez képest vele egy szabadabb, autonómabb, az egyéni képességek és készségek fejlesztését hangsúlyozó oktatási rendszer jöhet létre.
Oktatási víziójáról őt magát is megkérdeztük, melyre válaszolva hűtötte a kedélyeket: mindenekelőtt tisztázta, hogy nem a Tisza oktatásiminiszter-jelöltje, ezért „értelmezhetetlen” vízióról beszélni, ám szakemberként úgy véli, a tanítás középpontjában nem a tananyag, hanem az ember áll.
Ebből fakadóan szerinte az oktatás fő célja egy nyitott, másokkal együttműködni és a közjóért tenni képes emberkép megrajzolása lenne, a szakmai, szülői és civil szervezetekkel bevonásával.
Szerinte csakis ez lehet a szerkezeti és tartalmi változások alapja. „Olyan támogató közösségeket kell építenünk, ahol a tanulás nem kényszer, hanem a megértés és az alkotás öröme”, a tanár pedig önmaga lehet a munkájában. A mesterséges intelligencia korában a lexikális tudás helyett az emberi interakciót, az együtt gondolkodást és a hiteles példamutatást nevezte meg a legfontosabb értékeknek.
Rubovszky szerint mindannyian szeretnénk:
- szakítani egy begyöpösödött, elavult rendszerrel,
- felszámolni a szegregációt,
- visszaadni az iskolák autonómiáját,
- csökkenteni az értelmetlen adminisztrációt,
- a diákokra helyezni a hangsúlyt, valamint azokra a kompetenciákra és készségekre, melyek valódi előnyt jelentenek majd az európai munkaerőpiacon.
Korábbi megszólalásai alapján ugyanakkor kritikusnak tűnik azzal kapcsolatban, hogy az inkluzív, befogadó oktatás önmagában képes lenne felzárkóztatni a leszakadó társadalmi rétegeket. Szerinte ez egy olyan komplex, össztársadalmi feladat, amelyet nem lehet kizárólag a pedagógusokra hárítani – ezzel Bódis Kriszta tiszás szakpolitikustól némileg eltérő véleményt képvisel, ő ugyanis az inkluzív oktatást a társadalmi felemelkedés alapvető eszközének tekinti, némileg nagyobb hangsúlyt helyezve az oktatás szegregációt ellensúlyozó szerepére.
Abban a térségben, ahol csak romák élnek, csak roma gyermekek fognak iskolába járni, ezért elmarasztalni a velük hősiesen foglalkozó lelkészeket, szerzeteseket, pedagógusokat, és EU-s irányelvek alapján méltatlan magyarázkodásra kényszeríteni őket, súlyos igazságtalanság, mely csak a problémával érdemben foglalkozó kollégáknak veszi el az életkedvét
– fogalmazott Rubovszky 2025-ben a Szemlélek hasábjain.
Mekkora kockázatot vállalna a Tisza?
Az elmúlt napok elsősorban progresszív-liberális irányból érkező felzúdulása is jelzi: egy esetlegesen Rubovszky vezette oktatási tárcát nem biztos, hogy egyöntetű támogatás övezne a Tisza-szimpatizánsok részéről. Az elmúlt 16 év nemzeti-kereszténynek mondott kormányzása, a vallás és a politika összefonódása miatt többek szemében szálka lehet Rubovszky egyházi kötődése.
Márpedig az oktatáspolitika vezetőjének a szakma szerint egységes támogatása kell, hogy legyen. Legalábbis ezt kéri 17 gimnázium igazgatója a Magyar Péternek írt nyílt levelében. Ebben az igazgatók úgy fogalmaznak: a sikeres változás feltételének tekintik, hogy olyan – köznevelés-irányítási tapasztalattal rendelkező – vezető töltse be a posztot, aki képes programjához és annak megvalósításához tárcaközi, hosszú távú, ciklusokon átívelő támogatottságot teremteni. A leendő miniszterelnök végül 15 igazgatóval egyeztetett, de ott a beszámolók szerint nem került szóba az oktatási miniszter személye.
Magyar Péter egyelőre nem nevezte meg a miniszterjelöltet, sőt, egyesek szerint Rubovszky nevének a kiszivárogtatása elsősorban arra szolgált, hogy felmérjék a Tisza vezetésében a társadalom és a szakma reakcióját. Ez alapján nem bocsátkoznánk találgatásba, mekkora eséllyel lehet oktatási miniszter Rubovszky Ritából, ám az biztos: az esélye és a kompetenciája, csakúgy, mint az oktatással kapcsolatos víziója megvan, ám kinevezése – a fentiek alapján – valószínűleg nem lenne kockázatmentes.
The post Sokat nyerhet vele a hazai oktatás, de kockázatot is hordoz – portré Rubovszky Ritáról first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
