Orbán Viktor nem tagja többé az Európai Tanácsnak. A magyar miniszterelnök Európa leghosszabb ideje hatalomban lévő vezetője volt, 16 éven keresztül képviselte a magyar kormányt az uniós csúcsokon. Eközben egyszerre pusztította Európa egységét és volt félelmetes hatalma egy ilyen méretű országhoz képest.

Magyarországon egy 500 milliós kontinens viszonylag kicsi és szegény országa, amelynek egyetlen stratégiai előnye az elhelyezkedése, és ez sem volt teljesen egyértelmű az elmúlt időszakban. Ehhez képest az utóbbi egy évtizedben a magyar kormány képviselői hatalmas politikai erőt mutattak fel a tanácsban és a nagykövetek találkozóin is.

Ezt az erőt nem használta ki jól a magyar kormány, mert viszonylag ritkán fordult elő, hogy tisztán magyar érdekek szerepeltek volna a követeléseik között, nem pusztán az Orbán-kormány vagy egyenesen Orbán Viktor politikai érdeke. Ez utóbbi gyakran csak annyi volt, hogy a kormányfő megakassza a többi tagállam közös kezdeményezéseit.

A Tisza-kormány hatalomba lépésével ez megváltozhat. Az EU-n belül a legfontosabb emberek a tagállamok nagykövetei, az állandó képviselők találkozója nevű formáció francia nevéből rövidített Coreper. Ebből kettő is van, és a Coreper II viszi a jelentősebb témákat. Itt a magyar nagykövet Ódor Bálint volt, akiről igazán rosszat annak ellenére sem mond senki, hogy sokáig képviselte Orbán Viktor akaratát a többi tagországgal szemben.

Új ember

Ódor szó szerint tankönyvet írt az EU-ról, és a személyisége is együttműködő volt, ami előny egy ennyire szorosan együtt dolgozó, hetente többször találkozó, klasszikus uniós insiderekkel teli szervezetben. Ő valószínűleg távozik most, annyira ugyanis nehéz jól lavírozni, hogy valaki Orbán Viktor után Magyar Péter akaratát is képviselhesse. Az, hogy ki érkezik a helyére, a hírek szerint még nincs eldöntve. És az is kérdés, hogy aki jön, milyen stílusban és erővel tudja majd képviselni a magyar álláspontot.

Arról korábban a Földosztás podcastban beszéltünk, hogy a leendő Tisza-kormányban nagyon sok olyan ember van – beleértve Magyar Pétert is –, akik külpolitikát csináltak a második, 2010-től tartó Orbán-kormányban. Ezért az a legvalószínűbb, hogy a Tisza-kormánnyal együtt lehet majd működni, de krakéler lesz, mivel erőteljesen képviseli majd a nézőpontját.

Netanjahu-incidens

Erre pedig szükség is lesz, mert egészen brutális világba lép be az új kormány, amit már a Magyar Péter megválasztása utáni események is megmutattak. Orbán Viktor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök utolsó nagy szövetségese volt Európában, ezért az elvesztése nagyon fáj az izraeli kormánynak. Netanjahu hamar felhívta Magyart gratulálni, majd az izraeli sajtóban körbe is ment, hogy Magyar meghívta Magyarországra. Csakhogy Netanjahu ellen nemzetközi körözés van kiadva, Magyar pedig arról is beszélt, hogy a kormánya benn akarja tartani Magyarországot a Nemzetközi Büntetőbíróságban, ahonnan az Orbán-kormány kezdeményezte a kilépést.

Magyar az ellentmondást nem oldotta fel, csupán annyit jelzett: be fogunk tartani minden kötelezettséget, ami a büntetőbírósági tagsággal jár – ezzel figyelmeztetve Netanjahut, hogyha kapott is meghívást, nem feltétlenül kell megjelennie Budapesten.

Nagyon bonyolult kérdésekkel teli világba lép tehát be a Tisza-kormány, amelynek első problémája még csak nem is ez, hanem az Orbán-kormányok által okozott károk kezelése lesz. Az uniós forrásokat több szinten blokkolja az Európai Unió, ezeket mind meg kell oldani.

Leggyorsabban a Helyreállítási Alap pénzeit kell rendezni. Ez brutális összeg, majdnem a hétéves költségvetésből Magyarországra eső rész,

de nagyon gyorsan el kellene költeni.

A megszerzése akkora adrenalininjekció lehetne a magyar gazdaságnak, hogy azzal sok kellemetlenséget tudna elkerülni Magyar Péter kormánya. Az idő szorít, mert ezeket a pénzeket szeptemberig meg kell szerezni, a teljes lepapírozásnak pedig az év végéig meg kell történnie.

Van terv

Szerencsére van erre terv. A pénzek megszerzése a Helyreállítási Alap rendszerében úgy történik, hogy a magyar kormány úgynevezett mérföldköveket teljesít, melyek után megkapja az utalásokat (miután a tervet jóváhagyták a tagországok és a bizottság is). A mérföldkő szinte bármi lehet, amiben a két fél megegyezik, így az is, hogy a pénz lehívására létrehoznak specifikus pénzügyi eszközöket a Magyar Fejlesztési Bankon belül, melyek azután konkrét projektek megvalósítására szolgálnak majd.

Az Európai Unióban a jog az úr, de a jog majdnem mindig a politikai akarathoz igazodik – kivéve akkor, ha valaki nagyon fél, hogy beperelik miatta. Most ettől kevésbé kell tartani. Ráadásul a Helyreállítási Alap nemcsak vissza nem térítendő támogatásból, de hitelekből is áll, melyek jóval olcsóbbak, mint a mostani hitelkörnyezet. Az Európai Befektetési Bank bevonásával viszont ezeket is meg lehet menteni. Mindkét feladat sikerülhet az év végéig, ehhez viszont nagyon sűrű májusa és júniusa lesz a magyar parlamentnek.

A Helyreállítási Alap mellett a horizontális feljogosító feltételekkel blokkolt pénzek hozzáférésének is előfeltétele, hogy azokat az elvárásokat teljesítse a kormány, amelyeket a kondicionalitási mechanizmussal, a harmadik nagy rendszerrel fagyasztott be a többi tagállam. Ezek egy részét már teljesítette az Orbán-kormány, a másik része pedig pont olyan elvárás, aminél politikai jóindulat esetén felválthatja a kukacoskodást a megengedő rábólintás. Vannak viszont konkrét lépések, amiket minél hamarabb meg kell lépni.

Ilyen például a közérdekű vagyonkezelő alapítványok helyzetének rendezése.

Ebben a kétharmados többség nagyon sokat segít. Egyetlen törvénnyel meg lehet szüntetni ezeket az alapítványokat, majd visszavenni a vagyont, még ha nem is annyira egyszerűen, mert még azt is szabályozni kell, hogy a bíróságoknak hogyan kell megszüntetni ezeket a szervezeteket. Úgy látszik, hogy a leendő kormánynak van erre terve: erre utal, hogy Magyar Péter arra kérte a Mol-t, hogy később fizessen osztalékot, mivel az olajtársaság részvényeinek 10 százalékát jelenleg az Orbán Balázs által irányított Mathias Corvinus Collegium birtokolja.

A kondicionalitási mechanizmus megoldásánál szintén év vége a határidő, mert december végén újabb egymilliárd eurót veszítenénk el végleg az uniós forrásokból. Korábban már kétmilliárd euró elveszett – azt már nem lehet elkölteni, végleg elbukta a magyar állam.

Luxusbírság

És akkor ott van még a menekültügyi rendszer alapvető szabályainak be nem tartásával kapcsolatos napi egymillió eurós bírság, amit az agrárpénzekből is le lehet vonni. Itt a magyar kormány kért már haladékot a bírságra, de erről nem a bizottság dönt, hanem az Európai Bíróság, amellyel kevésbé lehet tárgyalni. Minél hamarabb jogszabály kell a helyzet rendezésére, mert ez az egyik legdrágább bírság az unió történetében.

És akkor jöhet az összes többi bonyolult, vitás ügy. Hogyan lehet bővíteni az EU-t, és hogyan lehet Ukrajnát tagként bevenni úgy, hogy jelenleg is háborúban áll Oroszországgal? Valójában a gyorsított bővítés sosem volt reális opció, hiába riogatott ezzel az Orbán-kormány, több uniós ország is elvetette. Magyarország viszont eddig blokkolta azokat a tárgyalásokat, amelyeken keresztül Ukrajna teljesíthette volna azokat az elvárásokat, amelyeket a magyar kormány is támasztott vele szemben. Ez most megszűnik, de a bővítés és az ezzel kapcsolatos reformok kérdése nem vész el. Az unióban a legtöbben nem akarnak kiskapukat, mert ha nincsenek kemény elvárások, bármikor olyanná válhat egy tagország, mint az Orbán-kormány alatti Magyarország volt.

Komoly ébredés

Ráadásul Európa számára is komoly kihívást jelenthet a Magyar-kormány. Eddig ugyanis Orbán Viktor ellenkezése elterelte a figyelmet egy csomó valódi kihívásról, az EU pedig védekezhetett azzal, hogy Orbán miatt nem tud megoldani egy-egy problémát – holott ez azért sok mindenre nem volt igaz. A 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt hitelre igen, de még itt is be tudta bizonyítani az Orbán-kormány, hogy Ukrajna nem mondott feltétlenül igazat, hiszen meg lehetett javítani a Barátság vezetéket (még ha mindenki értette is, hogy Ukrajna valódi problémája az, hogy nem éri meg a javítás, nem az, hogy nem képesek rá).

De a teljes energiafüggetlenség elérése, a belső menekültügyi kvótarendszer megreformálása vagy akár a védelem újragondolása, az Egyesült Államokkal való viszony elrendezése, a belső kereskedelem szabadabbá tétele, a valódi egységes piac megteremtése – mind olyan ügyek, amelyekben nem az Orbán-kormány gáncsolta Európát, és mostantól nem is lehet majd erre fogni a sikertelenséget.

The post Brutális Európába lép be a Tisza-kormány first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu