Időről időre előfordul, hogy egy adott cégnél a dolgozók fizetés nélkül maradnak, ami súlyos helyzetbe hozhatja az érintett családokat.

• Mint megírtuk, áprilisban például még nem kapták meg a januári bérüket a noszvaji Oxigén Family Hotel dolgozói a szállodát februárig üzemeltető Hotel & More Nostra Kft.-től.
• Februárban az RTL Híradóból értesülhettünk arról, hogy a svéd–lett–német érdekeltségű szeghalmi Felina fehérneműgyár 232 dolgozója decemberben kapott utoljára bért, és januártól hitegette őket a cég különféle magyarázatokkal, miért nem adnak fizetést – nekik a szakszervezet próbál segíteni jogi úton.
• Az indiai tulajdonú vegyipari cégnél, az eladósodott sajóbábonyi SPL Europe Kft.-nél már tavaly nyáron is gondok voltak a bérfizetéssel, csak részletekben jutottak hozzá a dolgozók munkájuk ellenértékéhez, és a cég az októberi bért például decemberben fizette ki. Februárban gyakorlatilag leállt a termelés, felszámolás alá került a vállalat. Néhány napig éhségsztrájkot is folytattak az elkeseredett sajóbábonyi üzem kárvallott munkásai.

Korábban is előfordultak hasonló esetek – például huzamosabb ideig gondok akadtak a Dunaferrnél is a bérfizetéssel a felszámolás környékén, de még a tulajdonosváltás után is, és emiatt a Bérgarancia Alapból fizették ki a dolgozókat.

A 24.hu most annak járt utána, mennyire jellemző a bérfizetés elmaradása, illetve milyen lehetőségeik vannak a dolgozóknak, ha nem fizet nekik a munkáltatójuk. Szakszervezeti vezetőket és munkajogi szakjogászt is kérdeztünk.

Rögtön lépni kell, ha egy cég nem fizet bért

A munkavállaló alapvető joga, hogy megkapja a munkájáért járó bért

– mondta elöljáróban a 24.hu-nak a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán. A Vasas területén nagyon odafigyelünk rá, hogy ne forduljon elő, hogy a munkáltató nem fizet bért, ez nem is igen jellemző, legfeljebb olyankor, ha fizetési nehézsége van az adott cégnek – tette hozzá. Előfordult például, hogy egy munkáltató fizetésképtelenné vált – ekkor szakszervezet kezdeményezte a felszámolást, egyúttal a felszámoló biztosnak haladéktalanul összeállította a dolgozók szükséges dokumentumait, ami alapján a biztos kezdeményezte a Bérgarancia Alapból a munkavállalók elmaradt bérének kifizetését.

A dokumentumok összeállítása egyébként alapvetően nem a szakszervezet feladata, hanem a felszámolóé – a Vasas ezzel csak igyekezett gyorsítani a folyamatot. Így már négy héttel a felszámolás megindítása után kifizették a Bérgarancia Alapból a dolgozóknak járó összegeket, amire még maga a felszámoló is azt mondta, ilyet még nem látott – büszkélkedett a szakszervezeti vezető.

Példaként említette még a Dunaferr ügyét, ahol évekig gond volt a fizetésekkel – a szakszervezet egyidőben meg tudott egyezni arról a vasmű vezetésével, hogyha egyben nem is tudják kifizetni a béreket, legalább részletekben adják ki.

Más területről is hozott példát. Megemlítette: őrző-védő cégekkel kapcsolatban többször jutott el olyan információ hozzájuk, hogy egy vállalkozás senkit nem fizetett ki, majd lehúzta a redőnyt, és vitte a pénzt. De a kkv-szektorban is előfordul (nem is feltétlenül fizetési gondok miatt), hogy nem fizet egy-egy munkáltató.

Ha egy cég nem fizet bért, a szakszervezet azonnal lép, mert azt vélelmezzük, hogyha a cég egyszer nem fizet, az később is előfordulhat, azt pedig nem szeretnénk

– szögezte le. Ezért ha a dolgozók nem kapnak bért, „már az első alkalommal a leghatározottabban lépünk fel: munkaügyi hatósághoz, bírósághoz fordulunk, fizetési meghagyást terjesztünk be, felszámolást kezdeményezünk” – részletezte.

Arra is kitért, mi a helyzet, ha nincs szakszervezet – ilyenkor egyenként vagy csoportosan kell a dolgozóknak intézkedniük a bérhez való jogaik érvényesítése érdekében. Ebben az esetben nyilván nehezebb a munkáltatót rávenni arra, hogy fizessen.

Minimum kétesélyes a dolog

– tette hozzá. Érdemes lehet szerinte ilyen esetben a dolgozóknak összegyűjteni azokat a dokumentumokat, amelyek segíthetik, hogy a felszámoló a Bérgarancia Alaptól kérhesse a kifizetést. Szerinte általánosságban is igaz, hogy a szakszervezetek hatékonyabban tudnak fellépni, ami egyfajta biztonságot nyújthat a dolgozóknak ilyen esetekben is, ezért is lehet fontos, hogy minden munkahelyen legyen szakszervezet – fogalmazott.

Nehézkes a kifizetés a Bérgarancia Alapból

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnökével, Székely Tamással mostanában az SPL Europe Kft. ügye kapcsán beszéltünk többször is (ennél a cégnél december óta nem kaptak bért a dolgozók, akik elkeseredésükben éhségsztrájkba is kezdtek). A VDSZ próbált segíteni a sajóbábonyi dolgozóknak. Mint cikkünkből kiderült, ebben az esetben a felszámoló csak azon dolgozókra kérte a Bérgarancia Alapból a kifizetést, akik még mindig a cégnél vannak. Akiknek megszűnt a munkaviszonya, még mindig nem kaptak pénzt, és a kilépési papírjaikkal is adós a felszámoló, így jelenleg sem álláskeresési járadékot nem tudnak igényelni, sem másik munkát nem tudnak vállalni, vagyis semmilyen jövedelemhez nem jutnak.

Ha felszámolás alatt van a cég, amelyik nem fizetett bért, akkor a Bérgarancia Alapból kell megkapniuk a dolgozóknak az elmaradt bért, de ez Székely Tamás tapasztalata szerint elég nehézkesen megy.

Megemlítette, hogy ha a dolgozók nem kapnak bért, erre hivatkozva felmondhatnak – persze ettől még a tapasztalatok szerint egyáltalán nem biztos, hogy megkapják a bérüket vagy a kilépési papírjaikat (lásd SPL). Ő is deklarálta, hogy ha van szakszervezet a cégnél (az SPL-nél nincs), akkor az egységes fellépés és a jogi háttér mellett eredményesebb lehet a fizetések kikényszerítése.

A szakszervezet képes nyomást gyakorolni a felszámolóra, el tud vállalni koordinációs feladatokat, hogy gyorsítsa a dolgozók bérhez jutását. Illetve a szakszervezet segéllyel is tudja átmenetileg segíteni a dolgozókat.

Általánosságban annyit mondott még: céghelyzettől függ, hogy van-e bérfizetési probléma. Az utóbbi időkben az látszik, hogy a gazdasági helyzet miatt főleg a kisebb vállalkozásoknál lehetnek likviditási problémák, kintlévőségek – az ő helyzetük nehéz, és emiatt előfordulhatnak bérfizetési gondok. Ugyanakkor azt is látja, hogy azért a cégek ilyenkor is igyekeznek legalább részletekben fizetni.

Mit tehetnek a dolgozók, ha nem kapnak fizetést?

A bérfizetés a munkáltató lényeges kötelezettsége. Megsértése a munkajogviszony lényeges kötelezettségszegésének minősül. Ebből a szempontból pedig irreleváns az, hogy a munkáltató milyen okból nem teljesít

– szögezte le a 24.hu-nak a Pozderka és Társa ügyvédi iroda munkajogi szakjogásza, Dr. Nagy Bence Gyula.

Pontokba szedte, mit tehetnek a dolgozók – ahogy ő fogalmazott: „erősorrendben” –, ha nem kapták meg a bérüket, és röviden hozzáfűzte azt is, mi jellemzi az egyes lépéseket:

• Fizetési felszólítást küldhetnek a cégüknek (levél) ügyvéd vagy a szakszervezet útján.

Tapasztalata szerint, ha a munkáltató csak „húzza az időt” akkor általában ez elég. A felszólítás tehát akkor ajánlott, ha a munkáltató inkább időhúzásból nem fizet, nem pedig azért, mert valós likviditási gondjai vannak.

• Fizetési meghagyásos eljárást (fmh) indíthatnak a cégükkel szemben közjegyző előtt.

Magyarázata szerint ez gyors, olcsó eljárás, és ha a munkáltató nem mond ellent, akkor rögtön végrehajtható.

• Munkaügyi bírósági pert indíthatnak.

Ha a munkáltató ellentmond a fizetési meghagyásnak, akkor automatikusan perré alakul az ügy, de enélkül is azonnal indítható per. A szakjogász szerint az fmh és a per a legfőbb jogi eszköz, mivel ezek végén végrehajtható határozat születik. A munkabér-elmaradás az egyszerűbb megítélésű ügyek közé tartozik, mivel könnyen bizonyítható egy bérkifizetés elmaradása vagy teljesülése. Mivel az fmh gyorsabb és olcsóbb, ezért javasolt először azt megindítani, és csak akkor érdemes perré alakítani az ügyet, ha a munkáltató ellentmond az fmh-nak.

• Azonnali hatályú felmondást adhatnak be.

A szakszervezeti vezetőhöz hasonlóan ő is megjegyezte, ez önmagában nem eredményez egyből fizetést vagy végrehajtható határozatot. De az azonnali felmondás a dolgozó részéről a lényeges munkáltatói kötelezettségszegés klasszikus munkajogi szankciója. Azonnali hatállyal akkor lehet egy munkajogviszonyt megszüntetni, ha a másik fél egy lényeges kötelezettségét súlyosan megszegi. Bérfizetés elmaradása esetén ez megalapozott lehet, mivel a bérfizetés a munkáltató lényeges kötelezettsége. Ez esetben a munkavállaló (az elmaradt béren felül) jogosulttá válik a felmondási időre járó távolléti díjra, illetve (ha a munkaviszony legalább 3 éve tart) végkielégítésre is. Mivel az azonnali hatályú felmondás közlésével nem lesz a munkavállaló kezében egy végrehajtható határozat, így ha a munkáltató ezután sem teljesít, akkor ugyanúgy pert kell indítani (de már a felmondási idővel és a végkielégítéssel növelt összegre) – magyarázta a szakjogász.

Ha munkáltató személyében változás történik, akkor főszabály szerint az átvevő munkáltató felel az átvétel előtt keletkezett kötelezettségért is. Ha a munkavállaló egy éven belül megindítja az igényérvényesítést, akkor a két munkáltató egyetemlegesen felel, azaz mindkét munkáltatótól egyszerre követelhető a teljes váltás előtt keletkezett tartozás. Kiemelte, hogy a munkáltatói transzfer esetén a munkajogviszony folytonos, abban nincs változás, tehát jogilag nincs „új” és „régi” munkáltató – azaz valamennyi szerződési feltétel azonos marad, és a kötelezettségek is átszállnak az „új” munkáltatóra.

Bérgarancia, felszámolás, egyezség

Kérdeztük a szakjogászt arról is, van-e olyan lehetőség a fentieken kívül, ami segítheti a bér híján nehéz helyzetbe került dolgozókat. A Bérgarancia Alapot említette, de azzal, hogy az csak felszámolásnál jön képbe – akkor lép be, ha a felszámoló elismeri a bértartozást.

Más „bérmentő” lehetőség nincs, és ez is csak a végső esetre szól, ha a munkáltató fizetésképtelen. Ennek az az oka, hogy a munkaviszony egy magánjogi jogviszony, tehát elsődlegesen a két fél között kell rendezni a vitát, és csak utolsó védelmi vonalként lép be az állam – fűzte hozzá magyarázatként.

A felszámolásig a munkavállaló is el tudja juttatni a céget, ha a bértartozásra fmh-t/pert indít, és végrehajtható határozatban megállapítják a követelését. Ezután megindítható a felszámolás is.

A felszámolásban egyébként a bérek kifizetése a kielégítési sorrendben elöl szerepel. Ám mivel a felszámolások évekig elhúzódhatnak, és nem is biztos, hogy a cégnél van fedezet, nehéz lehet a dolgozóknak innen pénzhez jutniuk.

A szakjogász elmondta, a praxisukban előforduló esetekben az elmaradt bérfizetéskor általában egyezséget tudtak kötni a felek – vagy már rögtön a felszólító levél után, vagy a peres eljárás korai szakaszában. Megjegyezte: ez persze csak akkor igaz, ha a munkáltató nem abszolút fizetésképtelen. Ha a foglalkoztató fizetésképtelen, akkor sajnos végig kell vinni a jogi eljárást (fmh/per), hogy utána megindítható legyen a felszámolás, majd a Bérgarancia Alaphoz lehessen fordulni – tette hozzá.

The post Mit tehet egy dolgozó, ha a munkáltatója nem fizeti ki a bérét? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu