A magyar bankrendszer az elmúlt években a stabilitás egyik alapja volt – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Portfolio Hitelezés 2026 című konferenciáján a HVG beszámolója szerint
Varga szerint a világgazdaságot törékeny helyzetben érte az újabb nyersanyagpiaci válság. Úgy látja, egyelőre nem valószínű, hogy az energiaárak gyorsan visszatérnének az iráni háború előtti szintre, emiatt világszerte romlottak a GDP-növekedési és inflációs kilátások. A jegybankelnök szerint ráadásul az előrejelzések még nem is a legrosszabb forgatókönyvekkel számolnak.
Azt mondta, hogy a mostani helyzet eltér a 2022-estől: szerinte a magyar gazdaság erősebb, mint négy évvel ezelőtt volt. Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy
- kedvezőbb a folyó fizetési mérleg egyenlege,
- kisebb a külső inflációs nyomás,
- alacsonyabb a magyar infláció
- és nagyobb a jegybanki tartalék.
A kormányváltásról és a napokon belül hivatalba lépő új kabinet feladatairól Varga Mihály annyit mondott, hogy a kormányzati kiadások emelkedése miatt az elsődleges hiány már tavaly is nőtt, idén pedig tovább emelkedhet. Szerinte az infláció alakulásában az iráni háború mellett az új kormány teljesítménye is fontos tényező lesz. A jegybank alapítványai körüli botrányt nem érintette.
Varga szerint a bankok helyzete erős, és a rendszer bőven tudna még hitelt kínálni. Azt mondta, hogy a magyar bankrendszer jelenlegi állapotában akár 40 ezer milliárd forint hitel kihelyezésére is képes lehetne, ha megjelennének a megfelelő hitelezési igények.
A gond szerinte az, hogy sem a háztartások, sem a cégek hitelkereslete nem elég erős. A lakossági hitelállomány az uniós és a régiós átlaghoz képest is alacsony, miközben az államilag támogatott hitelek már a teljes lakossági hitelállomány 35 százalékát adják.
Varga ezt részben azzal magyarázta, hogy a 2008-as válság után sokan továbbra is tartanak az eladósodástól.
A vállalatok hitelállománya a régiós átlag körül van, de ezen a területen is magas az államilag támogatott hitelek aránya. Az MNB adatai szerint jellemzően ugyanazok a cégek vesznek fel újabb támogatott hitelt, amelyek korábban is hitelfelvevők voltak. Varga azt mondta: van elképzelése arról, mi okozza ezt, és ezt szívesen megosztja majd az új kormánnyal. Szerinte van egy nagyjából 30 ezer cégből álló kör, amely mostanában nem vett fel hitelt, náluk lehetne még növekedés.
A jegybankelnök arról is beszélt, hogy 2008 óta közel háromszorosára nőttek a magyar banki díjak. Ezt főként a tranzakciós illeték emelésével, annak ügyfelekre hárításával, majd az inflációkövető díjemelésekkel magyarázta. Ugyanakkor pozitív fejleményként említette, hogy a banki csalásokkal elvitt összeg a 2024-es 42 milliárd forintról 27 milliárdra csökkent.
Varga szerint a magyar bankrendszer versenyképességében és költséghatékonyságában még van tér a fejlődésre. Kihívásként beszélt a külföldi szereplők, például a Revolut megjelenéséről is, de úgy fogalmazott: reményeik szerint ezek a szereplők „egy attraktívabb szolgáltatás felé” viszik majd el a bankrendszert.
The post Varga Mihály: van pénzük a bankoknak, csak a magyarok nem mernek hitelt felvenni first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
