Számomra semmi sem jelzi olyan keserédesen az öregedést, mint hogy a cannes-i filmfesztivál klasszikusokat újravetítő szekciójában (Cannes Classics) elkezdtek megjelenni olyan filmek, amiket én már bemutatásuk idején is felnőttként láttam. Ilyen az idei, 79. fesztiválon kedd délután legelsőként levetített alkotás, A Faun labirintusa is Guillermo del Torótól, amely éppen húsz éve, 2006-ban debütált itt. Most digitálisan felújítva érkezett a fesztivál nyitónapjára a rendező kíséretében, aki az elmúlt húsz évben olyan filmeket csinált, mint A víz érintése, a Bíborhegy, a Pinokkió és a tavalyi Frankenstein Jacob Elordival.
Az 1944-ben, Franco Spanyolországában játszódó történet párhuzamosan zajlik a hegyekben ellenállókra vadászó, kegyetlen százados és kiszolgáltatott, terhes felesége zaklatott hétköznapjaiban és a nő előző házasságából született, tízéves kislánya képzeletének rejtelmes, veszélyekkel teli és potenciálisan menekülést ígérő világában.
Talán ebben a filmjében sikerült Del Torónak először tökéletesen az, hogy egy teljesen egyedi és elképesztően gazdag vizuális világot épít fel, és ezen keresztül mesél el összetett lélektani történéseket – ami azóta is a védjegye, nála mindig minden színnek és formának oka és jelentése van.
A rendező a vetítés előtt egy irtó frappáns kis beszédet mondott, amely (bár valószínűleg nem volt az) teljesen rögtönzöttnek tűnt: „Ez volt életem második legnehezebb filmkészítési élménye – a legrosszabb a Mimic volt, amit a Weinstein fivérekkel csináltam –, és éppen csak készen lettünk vele Cannes-ra. A fesztivál utolsó napján vetítették, amikor már alig volt itt valaki, és erre kaptunk egy 23 perces álló ovációt a végén”.
A csodálatos testem ellenére nem vagyok hozzászokva a rajongáshoz, nehezen tudom elfogadni a szeretetet, így ez kicsit kényelmetlen helyzet volt számomra. De az embernek minden helyzetben két választása van: vagy a szeretetnek, vagy a félelemnek adja át magát. Sose adjátok át magatokat a félelemnek!
Miután Del Toro társaságában megnéztük a csodálatos filmet, és megint kapott egy szép álló ovációt, még annyit fűzött hozzá, hogy
a mozi megmentette párszor az életemet, és az évek során sok olyan visszajelzést kaptam, hogy ez a film is megmentette másokét. Erre képes a mozi és a művészet, és remélem, ezt ti is tapasztaltátok már. Az AI pedig megbaszhatja!
A kedden indult fesztiválon amúgy a versenyszekcióban mutatják be Nemes Jeles László új rendezését. Hogy emellett mire érdemes még figyelni, azt ebben a cikkünkben írtuk meg:
The post „Sose adjátok át magatokat a félelemnek!” – Guillermo del Toróval együtt ünnepeltük a 20 éve bemutatott A Faun labirintusát first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
