265,7 milliárd forint értékben támogatott beruházásokat egyedi kormánydöntés (EKD) formájában az előző kormány 2026-ban. Az év első három és fél hónapjában a tavalyi rekord méretű támogatási összeg közel felét elköltötte a Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) – olvasható a portálon.

Másfél naponta új támogatás

2020 óta három évben is rekordot döntött az EKD-vel kiosztott támogatások összege, utoljára tavaly, amikor több mint 547 milliárd forintot költött erre a kormány, vagyis a korábbi rekord majdnem kétszeresét.

Idén átlagosan kevesebb mint másfél naponta kapott támogatást beruházó a kormánytól, és a kiosztott összeg a tavalyi rekord közel felét érte el három és fél hónap (15 hét) alatt. Igaz, az utóbbi években az Orbán-kormány olyan támogatásokat is pótolt az EKD-s támogatás rendszerrel, amiket korábban uniós forrásból is meg lehetett valósítani.

A kiemelkedően nagy idei támogatási összeget feltehetően részben a választási kampányhoz kötődő megfontolások magyarázzák.

Az látszik, hogy a munkahelyteremtés egyre kevésbé fontos szempont: a hivatalos adatbázisban szereplő 42 projektből csak 11-nél van ilyen vállalás, míg korábban ez kötelező volt a támogatáshoz. Ez egybecseng azzal, hogy az utóbbi években megváltozott az EKD-s támogatások kiosztásának szempontrendszere.

Az összes támogatás közül 58 kapcsolódott gyártáshoz, 19 kutatás-fejlesztéshez, öt érintett szolgáltatóközpontot, és négy esetben célzott munkavállalókat érintő képzést (négy projekt ezek közül több kategóriát is érintett, ezért többször is besoroltuk). Így a támogatások közel 70 százaléka kötődött gyártáshoz, míg több mint 22 százalék érintett k+f tevékenységet, valamint közel 6 százalék szolgáltatóközponthoz, és közel 5 százalék képzéshez kapcsolódott.

Ez elmozdulást jelent tavalyhoz képest: 2025 első 10 hónapjában az összes támogatási projekt 85 százaléka ment új üzem kialakítására vagy kapacitásbővítésre, míg ekkor kicsit több, mint 12 százalék vonatkozott IT-projektre vagy k+f-re, illetve 3 százalék jutott szolgáltatóközpontokra, és közel 5 százalék képzésre.

A kedvezményezett magyar vállalatok száma 36, beruházásaik átlagos támogatási intenzitása 36,6 százalék volt, ekkora részét fedezte tehát az állami pénz a beruházásnak.

A teljes támogatási összegből 121,3 milliárd forint jutott nekik, ami az összes támogatás közel 46 százaléka, vagyis a magyar vállalatok nagyobb arányban jutottak támogatáshoz, mint 2010 és 2022 között, amikor a pénz 79 százaléka külföldi cégeknek ment.

A 48 külföldi vállalat pedig 144,4 milliárd támogatást kapott, és átlagosan 20,6 százalékos támogatási intenzitás jellemezte ezeket a projekteket.

A támogatási projektek közül 19 kötődik az autó- vagy akkumulátoriparhoz, vagyis az összes projekt közel 23 százaléka. Ezek a vállalatok összesen 53,6 milliárd forintot kaptak, ami a teljes összeg majdnem 20 százalékát teszi ki.

A legbőkezűbben az amerikai Hyginett projektjét támogatta a kormány, ugyanis a beruházás 50 százalékával járult hozzá a papírgyártó üzem dolgozóinak képzéséhez.

Ezzel együtt a legnagyobb támogatási intenzitás jellemzően magyar vállalatok beruházásait jellemezte:

• a Bayer Construct – ahol Balázs Attila tulajdonos-vezérigazgató a Fideszre való szavazásra szólította fel dolgozóit a választás előtt – egy új üzemre 5,5 milliárd forintot kapott (közel 46%),
• a BHS Trans – amelynek tulajdonosa Szijjártó Péter szomszédja –, a Hell logisztikai partnere 10,5 milliárdot kapott új logisztikai központ létrehozására (40%),
• a Metal Kingdom fémipari vállalat három új üzemcsarnokra kapott három milliárd forintot (40%),
• a Graboplast 220 milliót kapott fejlesztésre, az orvostechnikai területen működő Biolab félmilliárdot kapacitásbővítésre (39%),
• az Arago Green Tech autóipari beszállító pedig új gyárra kapott egymilliárdot (38%),
• a Vajda-Papír hajtotta végre a legnagyobb beruházást: 71 milliárd forinthoz 25 milliárd forint járt kapacitásbővítésre (35%).
• Emellett két szerbiai, vajdasági vállalat is jelentős támogatásban részesült: az élelmiszeriparban tevékenykedő Avgerinos – amely a kormányzat bejelentése szerint helyi magyar gazdák termékeinek jelentős felvásárlója – 300 millió forintot kapott kapacitásbővítésre (43%), míg a szolgáltatóiparban működő Bata Kft. flottabővítésre kapott ugyanennyit (38%); ezeket is a kampány során jelentette be Szijjártó.

Az autó- és akkumulátoriparban több nagy méretű befektetést támogatott a kormányzat:

• a kínai tulajdonú EVE Power közel 14 milliárdot kapott 71 milliárd forint értékű debreceni akkumulátorcella-gyárához (19,5%),
• a Rosenberger német autóipari beszállító 14 milliárdot kapott a 47 milliárd forintos kapacitásbővítéséhez (30%),
• a Motherson indiai autóipari beszállító 9 milliárdot 39 milliárdos befektetéséhez kutatás-fejlesztésbe, kapacitásbővítésbe és egy szolgáltatóközpontba (23%),
• az autóipari bérgyártó amerikai Flextronics 7,8 milliárdot kapott 35,4 milliárdos kapacitásbővítéséhez (22%),
• a Mercedes 7,3 milliárdot kapott 28 milliárdos gyárfejlesztéséhez és megújuló energetikai rendszerekhez (26%), valamint 21,6 milliárdos új generációs járműplatform fejlesztéshez 4,3 milliárdot (20%),
• az Audi pedig dolgozói kompetenciafejlesztésre 1,6 milliárd forinthoz 0,5 milliárd támogatásban részesült (31%).

The post Kiderült: rekordösszeget szórtak ki Szijjártóék a választás előtt EKD-támogatásokra first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu