A 3I/ATLAS csillagközi objektum eredetéről árulkodó nyomokat találtak a csillagászok a James Webb űrtávcső segítségével. A NASA közleménye szerint a kutatók még 2025 decemberében irányították rá az eszközt a Naprendszerünkbe látogató idegen égitestre, ám megfigyelésének eredményeit csak most publikálták a Nature című tudományos folyóiratban.
Csaknem háromszor idősebb lehet a Napnál
A vizsgálat pillanatában a 3I/ATLAS üstökös éppen távolodni kezdett a Naptól, de még elég meleg volt ahhoz, hogy ősi jege gázzá alakuljon és csóvát alkosson. Ennek köszönhetően a James Webb az objektum kémiai összetételét is fel tudta mérni, kimutatta egyebek mellett víz, szén-dioxid, szén-monoxid és deutérium, vagyis nehézhidrogén jelenlétét is. A tudósokat meglepte, hogy ezek az anyagok olyan arányban voltak megtalálhatók a 3I/ATLASban, amely teljesen eltér a többi üstökösöknél jellemzőtől.
Deutérium izotópból például mintegy harmincszor annyit mutattak ki, mint ami a Naprendszer üstököseinél megszokott. A szakértők úgy vélik, ez azt jelentheti, hogy a 3I/ATLAS kialakulása közben rengeteg sugárzásnak lehetett kitéve, és egy rendkívül hideg bolygórendszerből származhat, amely meglehetősen régen jött létre. A csillagászok már régóta sejtik, hogy a csillagközi égitest jóval idősebb a Napnál és ezzel együtt az egész Naprendszernél. Korát korábban mintegy 7 milliárd évre becsülték, a mostani eredmények alapján azonban még ennél is régebben, 10–12 milliárd éve jöhetett létre. Naprendszerünk ezzel szemben nagyjából 4,5 milliárd éve létezik.
Honnan jöhetett pontosan a 3I/ATLAS?
Amint a 24.hu korábban beszámolt róla, a 3I/ATLAS jelű égitestet még 2025 júliusában fedezték fel, és hamar kiderült róla, hogy egy távoli világűrből származó üstökös. A 3I/ATLAS mindössze a harmadik csillagközi eredetű objektum, amelyet valaha felfedeztek a Naprendszerben, és 440 méter–5,6 kilométer közötti becsült átmérőjével messze a legnagyobb lehet. Az első a 2017 októberében azonosított 1I/ʻOumuamua volt, a másodikra pedig 2019-ben bukkantak rá, és a 2I/Borisov jelet kapta.
A csillagközi vándor természetesen a NASA figyelmét is felkeltette, a szervezet számos eszközét állította rá az égitest megfigyelésére. Ennek köszönhetően több űrszonda és teleszkóp is lencsevégre kapta, többek között a SPHEREx űrtávcső, a Perseverance marsjáró és a PUNCH műhold-konstelláció.
A megfigyelések szerint a 3I/ATLAS több mint 210 ezer kilométer per órával száguld keresztül a Naprendszeren. 2025 októberében érte el a Naphoz legközelebbi helyzetét, ekkor nagyjából 210 millió kilométer válaszotta el csillagunktól. Decemberben pedig a Földhöz legközelebbi pontját is elére, mintegy 270 millió kilométerre közelítette meg bolygónkat. Az égitest azóta már a Naprendszer külső régióiban tart, és hamarosan végleg távozik.
Avi Loeb fizikus korábban felvetette, hogy az objektum mesterséges lehet, ám ezt a NASA képviselői cáfolták. Elmondásuk szerint az információk egyértelműen természetes eredetre utalnak, a 3I/ATLAS minden szempontból úgy viselkedik, mint egy üstökös, tehát annak is kell lennie. Kiemelték ugyanakkor, hogy sok mindent még mindig nem tudunk róla, kérdéses például pontos mérete és formája is. A legérdekesebb rejtély pedig az, hogy pontosan honnan is érkezhetett Naprendszerünkbe.
További csillagászati híreink alább elérhetők:
- Bizonyítékot találtak a feketelyuk-csillagok létezésére
- Kisbolygókat neveztek el Krasznahorkai Lászlóról és Tarr Béláról
- Először fotóztak le galaxisunkon kívüli csillagot
- Feltérképezték az Uránusz rejtélyes felső légkörét
- A Napnál is idősebb a rendszerünkben talált idegen égitest
The post Új nyomokat találtak a 3I/ATLAS csillagközi objektum eredetével kapcsolatban first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
