A 24.hu írt először arról, hogy bennfentes kereskedés gyanújával a jegybankhoz fordult a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) még február végén. A kisbefektetőket képviselő szervezet azt valószínűsítette, hogy a Mol Nyrt. néhány vezetője jogszerűtlenül kereshetett az olajrészvények eladásán, miközben hallgattak arról, hogy leállt az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken.

Mint korábban megírtuk: négy Mol-vezető összesen mintegy másfél milliárd forintért adott el Mol-részvényeket január végén-február elején.

A vezetők közül a legismertebb az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, Járai Zsigmond, valamint a magyar üzleti élet egyik legbefolyásosabb szereplőjeként számon tartott Antony Radev – mindketten az akkori, 4000 forint feletti csúcsár közelében, 600-600 millió forintnál nagyobb pakettet dobtak piacra.

A TEBÉSZ azt taglalta a beadványában, hogy az alapanyag-ellátásban bekövetkezett fennakadás lényeges információ, ehhez képest a Mol rendkívüli közzétételei között csak február 16-án jelent meg annyi, hogy a cég a magyar államhoz fordult a stratégiai olajtartalékok felszabadításáért. A Barátság vezeték január 27-én történt megrongálódásáról, a szállítás leállásáról addig nem tájékoztatták a nyilvánosságot a tőzsdei honlapon.

A leállásról a legkorábbi sajtóhír február 13-án keletkezett magyar nyelven az Erste Befektetési Zrt. oldalán a Bloomberg hírügynökségre hivatkozva, miszerint

egy orosz légi csapás a múlt hónap végén megrongálta a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszát, ami miatt akkor leálltak az olajszállítások Magyarországra és Szlovákiába.

A cikkből az is kiderül, hogy a január 27-én leállt olajszállítás február 13-áig sem állt helyre, vagyis akkor már több mint két hete nem kaptak alapanyagot a Mol magyarországi és szlovákiai finomítói.

A vezeték január 27-ei megrongálódása, az alapanyag-szállítás megszűnése és az erről szóló első nyilvános híradás között két és fél hét telt el. Ez idő alatt a Mol csoportból négy, vezetői feladatokat ellátó személy jelentett be összesen mintegy másfél milliárd forintnyi részvényeladást. Bennfentes kereskedés akkor valósul meg, ha valaki illegálisan, nem publikus információk alapján jut anyagi előnyhöz tőkepiaci tranzakciók révén. Az információt kiszivárogtató, illetve a hasznot húzó személy egyaránt büntethető. A Büntető törvénykönyv szerint nagy összegű tranzakciónál, illetve olyan „profik” esetében, mint amilyennek a tőzsdei cégek vezetői, vezető tisztségviselői számítanak, akár 5 év szabadságvesztés is lehet a büntetési tétel.

Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke közérdekű bejelentésében kérte a tőzsdei cégek felügyeletét ellátó jegybankot, hogy vizsgálja ki:

• megsértette-e a Mol a rendkívüli közzétételi kötelezettségét,
• illetve ezzel összefüggésben történt-e bennfentes kereskedés.

Az MNB mai közleményéből az derül ki, hogy jegybank csak az első kérdésben találta felelősnek az olajvállalatot.

The post Miért tussolja el az MNB a Mol-vezetők bennfentes kereskedését? – kérdezik a kisbefektetők first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu