Házbizottsági ülésen tárgyalják majd azt, hogy a házelnök elvette Magyar Pétertől a szót

A házbizottság ülésén tisztázzák majd azt a hétfői esetet, amikor Forsthoffer Ágnes házelnök egy interpellációra adott válasz közben megvonta a szót Magyar Péter miniszterelnöktől – mondta Melléthei-Barna Márton egy keddi sajtótájékoztatón.

A Tisza frakcióvezető-helyettese hozzátette: tiszteletben kell tartani, hogy az ülést vezető elnöknek nagyfokú szabadsága van az ülés vezetésében, ugyanakkor jogászi véleménye szerint ebben az ügyben a miniszterelnöknek van igaza. A házszabályban nincs arra lehetőség, hogy a tárgytól való eltérés miatt elvegyék a szót, az országgyűlésről szóló törvénynek van olyan rendelkezése, amely általánosságban a képviselőtől tudja megvonni a szót, a minisztertől, miniszterelnöktől nem – tette hozzá.

A kormánypárti frakció megvitatta a képviselői mandátum korlátozását

Melléthei-Barna a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Tisza-frakcióban érdemi vita volt az országgyűlési képviselői mandátum hosszának maximálását illetően, és az az egyértelmű többségi álláspont alakult ki, hogy a képviselői ciklusok számát korlátozni szükséges.

A frakcióvezető-helyettes kérdésre válaszolva közölte: a Tisza-frakció többségi véleménye, hogy a képviselőcsoport szeretné megszavazni ezt a rendelkezést, amelynek célja a politikai megújulás kikényszerítése. Arra a kérdésre, hogy a 12 vagy a 8 éves korlátozást támogatják-e, azt válaszolta: általában a korlátozás támogatásáról szavaztak a frakcióban, nem annak hosszáról. Ezt technikai kérdésnek nevezte.

Jelezte, hogy a javaslatról jelenleg társadalmi egyeztetés zajlik, várják a végső álláspontot, a kormány előterjesztését az ügyben, de azt valószínűsítette, hogy ez a rendelkezés bele fog kerülni az alaptörvény módosításáról szóló előterjesztésbe.

Arra a kérdésre, hogy a korlátozásról miért nem a tervezett alkotmányozási folyamatban foglalkoznak majd dönteni, azt válaszolta: a pártoknak megfelelő felkészülési időt kell biztosítani egy ilyen szabály bevezetésére, ugyanakkor az ősszel elinduló alkotmányozási folyamatban egy-másfél év múlva zárulhat le.

Ha ez a szabály csak akkor lépne életbe, akkor még kevesebb ideje lenne a Fidesznek, a KDNP-nek, a Mi Hazánknak, illetve a parlamenten kívüli pártoknak, hogy az új szabályok szerinti képviselőket állítsanak – tette hozzá. Melléthei-Barna Márton a parlamenti és a parlamenten kívüli pártok egyetértésén alapuló választójogi reformot is szükségesnek nevezete, kiemelve a győzteskompenzáció megszüntetését.

A Forsthoffer–Magyar-vitát Török Gábor is elemezte, ezt itt olvashatják.

Augusztus 20-ig új államfője lehet Magyarországnak

Melléthei-Barna Márton a Velencei Bizottság csütörtöki magyarországi látogatáságára vonatkozó kérdésre azt mondta: ha a konzultáció eredményeképpen lesz is változás a társadalmi egyeztetésre bocsátott alkotmánymódosítás ügyében, nem gondolja, hogy ez érinti az államfő mandátumának megszüntetését. Közölte: lát reális esélyt arra, hogy augusztus 20-ig új államfője legyen Magyarországnak.

A frakcióvezető-helyettes a keddi parlamenti döntések közül kiemelte a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló javaslatot. A szervezetet „bohóchivatalnak” nevezte és arra kérte a frakciókat lelkiismeretük szerint szavazzanak arról, valóban megérte-e 6,9 milliár forintot költeni egy olyan intézmény fenntartására, amelynek csak az volt a feladata, hogy a magyar állam az ellenfeleit, a sajtót és civileket vegzálja.

Az ügynökakták nyilvánosságának előkészítéséról szóló javaslattal kapcsolatban kiemelte: az ügynökakták megnyitásával 36 évet késtek, ezt 1990-ben kellett volna rendezni. Azóta szerinte mismásoló megoldások voltak ebben az ügyben, most azonban egy törvénymódosítással lehetővé tennék, hogy soron kívüli felülvizsgálat során a titokgazdák az 1990 előtti iratok nagy részét, reményeik szerint szinte valamennyi dokumentumot átadjanak levéltárnak, így ezek kutathatóak legyenek.

Hangsúlyozta: a minősítés feloldásával kapcsolatban olyan mondvacsinált indokok vannak jelenleg is hatályban, amelyre hivatkozva a szakszolgálatok megtarthatják a titkos minősítést. Meg lehet tartani például a minősítés, azok esetében, akik a rendszerváltás után is a szolgálatoknál dolgoztak, vagy ha az iratból meg lehet ismerni a 70-80-as évek rejtjeleit – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva elmondta: a rendszerváltás óta eltelt hosszú idő miatt már nem látja értelmét, hogy eltiltsanak tisztségviseléstől olyat, akiről kiderül, hogy kapcsolatban volt a korábbi rendszer titkosszolgálatával, de ha lesz ilyen előterjesztés, akkor támogatni fogja.

The post Házbizottsági ülésen tárgyalják majd azt, hogy a házelnök elvette Magyar Pétertől a szót first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest