Csütörtöki, Tarr Zoltánnak címzett nyílt levele után ismét reagált az őt ért kritikákra Orbán János Dénes, aki ezúttal L. Simon Lászlóhoz és Ókovács Szilveszter megjegyzéseire válaszolt. Előbbi szerint Orbán János Dénes pénügyei jogosan sokkolták az irodalmi közeget, egyben meg is kérte arra az író-költőt, hogy mondjon le Magyar Művészeti Akadémia tagságáról.

Mindenekelőtt köszönöm szépen jóindulatú, kollegiális megnyilvánulásukat

kezdi közleményét Orbán, viszonzásként pedig L. Simon Lászlónak azt üzeni, hogy már egy ideje fontolgatja kilépét a Magyar Művészeti Akadémiából,

mivel én egy vagabund poéta vagyok, és kényelmetlenül érzem magam az akadémikusi gúnyában, az én világom a kávéházaké. De most már biztosan meg is teszem, mert nem óhajtok egy levegőt szívni egy olyan alakkal, aki bárkin keresztültapos, amennyiben gátlástalan ambíciói úgy diktálják. Azt üzenem továbbá, hogy pénzügyekről és etikáról inkább mélyen hallgasson, és ne tetszelegjen az igazságosztó szerepében, mert hiteltelen és nevetséges.

írja, hozzátéve, hogy volt államtitkárként nagyon is jól tudja, hogy a minisztériumi rendszerben az ilyen volumenű szerződések a felsővezetés, nem pedig az ügyvezetés hatáskörébe tartoznak, és az összeférhetetlenség szabályait is ismeri.

Nyilatkozhatott volna szakmai szempontból, de ön inkább feljelentésízű textussal csatlakozott egykori bajtársa verbális meglincseléséhez. Azt is üzenem, hogy maga is fontolja meg az MMA-ból való kilépést: súlytalan életműve és a hozzá fűződő barackmag- és egyéb típusú ügyletei ugyanis nem teszik méltóvá az akadémiai tagságra.

Operett > Opera

A hírekben megjelenő kifizetések nagyságán meghökkenő Ókovács Szilveszternek –„Librettókért nemhogy százmilliókat, de tízmilliót elkérni is képtelenség. Nálunk, az Operában egész biztosan – pedig azt üzeni: nem csodálkozik, hogy az Opera nem fizet ilyen volumenű összegeket a kortárs opera alkotóinak.

Hadd idézzek a 2025. október 13-i posztjából, melyben így csábítgatja a nézőket a Valuska című opera megtekintésére: »Kerestetik tehát az urbánus fővárosban mindennek dacára és a magyar kortárs kultúra nagyobb dicsőségére 3 × 400 db néző a következő 10 napban, aki – nem operaházi jeggyel, annál sokkal kevésbé megterhelő áron – hajlandó ismerkedni két hazai világnagyság, Eötvös és Krasznahorkai közös opuszával – ráadásul kényelmes-parkolós helyen, a Budapest nevű metropolisz mértani közepén. Az OPERA Eiffel Műhelyházában – ahová különben a friss Nobel-díjast is újra meginvitáltam. (Jelenleg még 660 jegy keresi gazdáját, így lényegében mindhárom előadás felházas volna…)”

Orbán János Dénes szerint senki nem vitatja a produkció és a presztízsbefektetés abszolút jogosságát, „és mi, operettalkotók porszemek sem vagyunk a két szellemóriáshoz képest.”

„De most minket a számok és a megtérülés problematikájában vonnak felelősségre, ezért – csakis ebből a szempontból – bátorkodom összehasonlítani a nézőszámot és a megtérülést. A kortárs operai műre legfeljebb 1200 nézőt sikerült becsábítani, „kevésbé megterhelő” jegyár és parkolási lehetőség felkínálásával, míg Az Orfeum mágusát eleddig több mint 25 ezren nézték meg az Operettszínházban, és több százezren televízióban. Ismétlem, szigorúan csak a számokról beszélek.”

The post „Pénzügyekről és etikáról inkább mélyen hallgasson” – Orbán János Dénes válaszolt L. Simon és Ókovács kritikáira first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu