Hát, így vagyunk. Kiszáradt a Tarna. Megint. Az a Tarna, amelyik régiónk egyik legfontosabb vízfolyása
– közölte bejegyzésében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
A tájékoztatás szerint immár második alkalommal történik ez meg az elmúlt 5 évben. Mint írják, a mederben a néhány természetes medencén kívül csak ott van még némi víz, ahol az árvízi védekezés érdekében elbontott hódgátak megmaradt torzói még egy-egy pocsolyát őriznek. Ezen a néhány liter vízen osztozik a Tarna élővilága és a térség vadállománya. A drámai hangvételű bejegyzésben kiemelik: némi földterület és néhány rossz helyre épült ingatlan védelme érdekében amputáltuk a vízfolyásokat az árterüktől, hogy az egyéni érdek felülírja a társadalmi érdeket.
A műtét sikerült, de a beteg meghalt. Inkább félünk az árvíz lehetőségétől, mint az ökológiai, humán és gazdasági katasztrófát okozó biztos kiszáradástól.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság állásfoglalása szerint probléma nem helyi, hanem országos szintű. „Kis és közepes méretű vízfolyásainknak ma már legalább az egyharmada időszakos jellegű, vagyis az év egy (hosszabb-rövidebb) szakaszában kiszárad. Sőt, egyes években akár a kisvízfolyások kétharmada is, miközben néhány éve az időszakos kiszáradás a patakoknak még csupán az egy tizedét érintette” – írják.
Ez a növekedés szerintük már önmagában is jelzi a helyzet súlyosságát, azonban a kiszáradás ideje és a szárazság hossza is fontos információ. Szakirodalmi adatok alapján az olyan közepes méretű vízfolyás esetében, mint a Tarna, a kiszáradás kezdete hetekkel, hónapokkal korábbra tolódhat, a mederszárazság időtartama pedig egy-két hétről akár kettő-négy hónapra, s akár fél évre is növekedhet.
Drámai a helyzet
A közlemény szerint a felszíni vízfolyások által szállított vízmennyiség több mint fele (világviszonylatban 59±7 százalék) felszín alatti vizekből származik. Patakjaink, folyóink kiszáradása azt is jelzi, hogy vészesen megcsappantak felszín alatti vízkészleteink. A magyarországi települések ivóvízellátásának körülbelül 95 százaléka származik felszín alatti vizekből – parti szűrésű vizekből, rétegvizekből, vagy karsztvizekből, amelyeknek a pótlódási ideje igen eltérő.
Míg a parti szűrésű vizek pótlódása napokban, hetekben, addig a talajvizek pótlódása hónapokban, években mérhető, a karsztvizek stabil pótlódása akár évtizedeket is igénybe vehet. Törekednünk kell tehát a csapadékvizek helyben tartására azok elvezetése helyett, és újra meg kell találnunk a víz helyét a természetben, írták.
Ez nem csupán egy zöld cél, ez mindannyiunk közös érdeke, különben mi is a Tarna sorsára jutunk.
Érdekesség, hogy 2022-ben a rendőrség is vizsgálni kezdte, hogy miért apadt el a Tarna patak vize, miután egy aldebrői borászat saját ültetvényeinek öntözésére szivattyúzta ki a vizet. Miután egy csapat önmaga döntött úgy, hogy felkutatja a vízhiány okát, kiderült, hogy a patak felsőbb szakaszán még van víz a mederben, ezért az aldebrői részen alaposabban körülnéztek. Ekkor találtak rá egy illegális duzzasztógátra, amelyhez nagy teljesítményű szivattyút is kiépítettek. Az egyik szemtanú akkor arról mesélt a 24.hu-nak, hogy a gáthoz érkezve azt látták, hogy a patakban lejjebb alig maradt víz, a szőlőbirtok ültetvénye viszont a kánikulában is tocsogott a sártól.
The post “A műtét sikerült, de a beteg meghalt” – indulatos bejegyzést közölt a Bükki Nemzeti Park first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
