Úgy látszik, lecsengőben van az Egyesült Államok és Izrael négy hónappal ezelőtt kirobbantott háborúja Irán ellen. Washington és Teherán múlt szerdán szándéknyilatkozatot írt alá, mely egyebek mellett tartalmazza a harcok lezárását – Libanont is beleértve –, a Hormuzi-szoros megnyitását és a tengeri blokád feloldását, az Irán elleni szankciók eltörlését és egy 300 milliárd dolláros alap létrehozását az iszlám köztársaság újjáépítésére. Teherán vállalja, hogy nem fejleszt és nem szerez be atomfegyvert, de a közel-keleti proxihálózatáról és rakétaképességeiről nem szól a dokumentum. A feleknek 60 napjuk van egy végleges alku nyélbeütésére, Irán azonban kilátásba helyezte, hogy az időablak lejártával átkelési díjat szedhet be a szorosban. Az amerikai-izraeli hadművelet eredeti célkitűzéseinek fényében egyesek Donald Trump kapitulációjaként értelmezik a feltételeket, melyeket Izraelben sem fogadtak kitörő örömmel. Amerikai és iráni diplomaták a hétvégén Svájcban ültek asztalhoz, és habár az első tárgyalási forduló után “biztató előrelépésről” számolt be J. D. Vance amerikai alelnök, Trump újabb fenyegetéscunamit zúdított Iránra.

Kimondhatjuk, hogy Irán megnyerte a háborút? Felboríthatja Izrael libanoni hadművelete a tartós tűzszünetet? Visszájára sült el Trump háborúja, hisz megerősödve jöhet ki a konfliktusból az iszlám köztársaság vezetése? A Global Insight vadonatúj adásában minderről beszélgettünk Csiki Varga Tamással, az SV/SD Consulting elemzőjével és az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársával.

Tovább az erdeti cikkre:: Portfolio