Várhatóan nagyjából 10 ezer plakáthelyet megszüntet a mai 15 ezerből, megtiltja az óriásplakátokat és a reklámhálókat, ötödére csökkenti a hirdetőoszlopok számát az év végéig a Fővárosi Közgyűlés pénteki döntése, írja az MTI.
A Karácsony Gergely főpolgármester jegyezte javaslatot 19 igennel, 4 nem szavazat ellenében támogatta a testület.
A reklám- és reklámeszköz-elhelyezési tilalommal érintett területek meghatározásáról szóló rendelet szerint a jövőben Budapesten közterületen és közterületről látható magánterületen reklám alapvetően az utasváró részét képező, tehát közcélt is szolgáló citylight reklámeszközön, illetve úgynevezett vonalas tetőreklámként, továbbá a hagyományos belvárosi sugárutak esetében hirdetőoszlopon jelenhet meg.
Ez a szabályozás együttesen biztosítja a reklámszennyezés radikális csökkentését, illetve a városkép védelmét
– fogalmaztak az elfogadott javaslatban.
Budapest közigazgatási területén – a hivatalos állami reklámkataszter szerint – 15 688 közterületi vagy közterületről látható reklámeszköz található. A fővárosban jelenleg 8393 óriásplakát, 955 hirdetőoszlop és több mint 200 reklámháló van bejelentve
Mint az elfogadott javaslatban rámutattak, az Országgyűlés keddi döntése széleskörű szabályozási autonómiát ad a helyi önkormányzatok számára, lehetővé téve azt, hogy rendeletben határozzanak meg olyan területeket, ahol reklám, reklámhordozó nem helyezhető el. Ezt olyan módon is megteheti a helyi önkormányzat, hogy a helyi sajátosságokhoz igazodóan egyes reklámeszköz-típusok elhelyezését tiltja meg. A törvény átmeneti rendelkezései alapján az újonnan bevezetésre kerülő tilalmak esetében december 31-ig kell a reklámeszközöket eltávolítani.
A Fővárosi Közgyűlés döntésével az óriásplakátok és más hasonló méretű reklámeszközök elhelyezését általános jelleggel tilalmazza. Hirdetőoszlopok – a várostörténelmi hagyományok nyomán – a jövőben csak a Nagykörút pesti szakaszán, a pesti Kiskörúton, illetve a Bajcsy-Zsilinszky út, az Andrássy út, a Rákóczi út és az Üllői út körutak közötti szakaszán lehetnek.
A döntés értelmében a reklámhálókra is tilalmat vezetnek be a város teljes területén. Továbbá az elfogadott szabályozás általános jelleggel tilalmazza az épületre, falra, kerítésre, kioszkra vagy épületnek nem minősülő építményre szerelt reklámeszközök elhelyezését. Az általános tilalom alól – összhangban a budapesti városképi hagyományokkal – kivételt képeznek a hagyományosan tetőkön elhelyezett korábbi neonreklámok.
A szabályozás – a városképre gyakorolt kedvezőtlen hatás miatt – tűzfalon, telefonállomáson, valamint segélykérő telefonon sem engedi meg reklám elhelyezését.
A rendelet október 1-jén lép hatályba.
A Fővárosi Közgyűlés felkérte Karácsony Gergelyt, hogy a Budapesti Közlekedési Központ útján mérje fel, hogy egy korábbi javaslatban szereplő 400 új utasváróhoz képest hány további utasváró telepítésére van gazdaságilag észszerű megoldás a megváltozott reklámszabályok között.
Az elfogadott javaslat szerint a közterületi reklámszabályozás radikális átalakítása a BKV reklámfelületeinek piaci értékét vélhetően jelentősen megemeli, így aktuális egy új hasznosítási koncepció kidolgozása. A reklámszennyezés csökkentése érdekében a BKV által üzemeltetett járművek ablakain nem lehetne ragasztott reklám, továbbá a mozgólépcsők közötti területen, illetve az állomások padlóján és falán sem. A járművek belső terében elhelyezett, kis méretű reklámhordozók eltávolítása ugyanakkor nem indokolt – írták.
Karácsony Gergely a vitában történelmi pillanatnak nevezte, hogy a város településképi szempontokat érvényesít a reklámok szabályozásával, ugyanis semmilyen közérdek nem fűződik a közterületek „telepakolásához”. Vagyis a javaslat szerint csak azok a hirdetőoszlopok maradhatnak meg, amelyek illenek a történelmi városképhez. Teljesen irreális helyzet, hogy plakáterdőben járunk a politikai kampányok idején – tette hozzá.
Bauer Tamás Frigyes, a Magyar Reklámszövetség képviselője viszont arra szólította fel a képviselőket, hogy utasítsák el a javaslatot, amely – mint mondta – szakmai egyeztetés és hatástanulmány nélkül került a közgyűlés elé, és ellehetetlenít egy több tízmilliárd forintos iparágat. Szerinte a javaslat elfogadása esetén számos vállalkozás kerül lehetetlen helyzetbe, ami munkahelyeket és családok megélhetését sodorja veszélybe. Továbbá évi egymilliárd forint bevételtől fosztja meg a fővárost. Példaként említette, hogy miközben Budapesten 15 688 plakáthely létezik, addig Bécsben 22 ezer, az osztrák főváros pedig nem megszünteti, hanem szabályozza a reklámfelületeket. Ők is ezt kérik – mondta.
A Fidesz-KDNP fővárosi képviselői egyetértettek abban a reklámszövetséggel, hogy a rendelet megszületése előtt hatásvizsgálat és társadalmi egyeztetés szükséges. György Bence azt mondta, hogy ennek hiányában törvénysértő az intézkedés, és vállalkozásokat, munkahelyeket sodor veszélybe.
Ezzel szemben a DK, a Podmaniczky Mozgalom, a Párbeszéd-Zöldek, és a Tisza Párt képviselő azzal érveltek, hogy az elmúlt években vizuális környezetszennyezés és közterületi gyűlöletkeltés folyt a reklámozók közreműködésével, a szervezet pedig nem tanúsított önszabályozást.
Szaniszló Sándor (DK) kiemelte, hogy háborús uszítás és lejárató kampányok uralták az utcákat, Barna Judit (Tisza Párt) szerint pedig a politikai plakátok mentálisan károkat okozta, például félelmet és szorongást keltettek a gyermekekben, miközben gazdagították a NER-es cégeket.
Barabás Richárd (Párbeszéd-Zöldek) szerint a reklámokkal pont annak a féktelen kapitalizmusnak engednek teret, amely „felzabálja a bolygót”. Gál József (Podmaniczky Mozgalom) azt kifogásolta, hogy az utcák úgy néznek ki, mint egy szupermarket akciós újságja.
The post 10 ezer plakáthely szűnik meg Budapesten first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
