A hétfőn ismertetett alaptörvény-módosítással négy közjogi méltóság búcsúzhat el a tisztségétől:

• Sulyok Tamás köztársasági elnöknek a módosítás hatályba lépését követő napon automatikusan megszűnik a mandátuma,
• Polt Péter alkotmánybírósági elnök (három társával együtt) azért búcsúzhat a tisztségétől, mert elmúlt 70 éves,
• Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének, illetve Senyei Györgynek, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjének az elmozdítását pedig a bírák kezdeményezhetik, ha akarják.

Az indítvány értékelésére két elismert jogtudóst kértünk: Fleck Zoltán jogszociológust, az ELTE egyetemi tanárát, aki aláírásával is támogatta a közjogi tisztséget viselők leváltását, illetve Hack Pétert, az egyetem büntető-eljárásjogi tanszékének vezetőjét, aki már a miniszterelnöki ciklusok számát korlátozó tiszás alkotmánymódosító javaslatban is talált a demokratikus, jogállami elemeket sértő rendelkezéseket.

Sulyok Tamás leváltása

„Szerintem ez egy visszafogott módosítás, radikálisabbat is el lehetett volna képzelni” – kezdte Fleck Zoltán. Szerinte az Alaptörvény egy szakaszának behelyezésével akár az összes közjogi szereplőnek, így az összes alkotmánybírónak a mandátumát meg lehetett volna szüntetni. Ám ezzel a módszerrel most csak a köztársasági elnök mandátumát szüntetik meg az alaptörvény-módosítás hatályba lépését követő napon.

Hack Péter máshogy látja.

A köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése ezen a módon alkotmányon kívüli megoldás, még akkor is, ha a szabályt az alkotmányba teszik.

Ez ugyanis azt eredményezi, hogy a köztársasági elnök – és tulajdonképpen bárki – megbízatása egy kétharmados parlamenti alkotmánymódosítással bármikor, bármilyen indokkal megtörténhet. Az a védelem, ami eddig megvolt bizonyos közjogi tisztségviselőknél, ezzel megszűnik” – emelte ki a professzor.

Polt Péter nyugdíjazása

Az alkotmánybírák esetén egy korábbi alkotmányos szabályt állítanak vissza a 70 éves felső korhatár bevezetésével, amit Fleck körültekintő és enyhe lépésnek nevezett.

Hack a függetlenebb alkotmánybíróságot jó elképzelésnek tartja, de a módszert támadhatónak. „A módosítás, hogy a 70 éves felső korhatárt beállítják, vitatható, mert ugyanilyen rendelkezéseket az Európai Bíróság részben a lengyel bírósági reform, részben a magyar bírói életkorhatár csökkentésénél az európai uniós joggal ellentétesnek tartott. A módosítás így vitákat generálhat akár nemzetközi szinten is” – hívta fel a figyelmet Hack Péter, aki azt jó megoldásnak tartja, hogy az Alkotmánybíróság elnökét az alkotmánybírók válasszák maguk közül.

Főbírák leváltása a bírák kezdeményezésére

A bírák esetében kifejezetten demokratikus az a rendelkezés, amely a bírákra bízza a bírósági vezetők menesztésének kezdeményezését, mondta Fleck Zoltán, és ezzel Hack Péter sem vitatkozott. „Igazából kívülállóként én egy kicsit türelmetlen is lennék Varga Zs. András kúriai elnök esetében, hiszen őt személyre szabott jogalkotással helyezték oda, tehát nála egyszerűbb lenne okot találni a felmentésre. De senki sem mondhatja, hogy ez a bírói függetlenséget sérti, hiszen a javaslat végső soron a bírákra, a bírói önkormányzatiságra bízza a méltatlanság és a megfosztás kérdését.

Ez egy nagyon visszafogott és türelmes lépés, tekintve Varga Zs. károkozását

– vélekedett Fleck Zoltán.

Az erősebb bírói önigazgatás helyes lépés Hack Péter szerint is. „Tulajdonképpen már a 2023-ban elfogadott törvény előírja azt, hogy hogyan kell az OBH elnökét és a Kúria elnökét megválasztani. És nagyjából ez az, ami ebbe az alaptörvény-módosításba belekerül” – jelentette ki Hack Péter, hozzátéve, egyelőre nem tudni, mit értenek azon, hogy bírói kezdeményezésre vissza lehet hívni a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét. „Fontos, hogy a bíróságok függetlenek legyenek, de az igazságszolgáltatás nem kizárólag a bíróságok ügye. A bíróságok a társadalom nevében végeznek igazságszolgáltatási tevékenységet, tehát az, amikor csak a bírók döntik el, hogy hogyan működjön az igazságszolgáltatás, a nemzetközi szakirodalomban problémás területnek tűnik” – jegyezte meg Hack Péter.

Képviselők 12 évre

Fleck Zoltán szerint a képviselői megbízatás 12 évben korlátozása nem alkotmány- vagy közjogi, hanem politikai kérdés, és elősegítheti a tisztább közéletet.

„Történelmi példák vannak, de nem szokásos parlamentáris demokráciákban. Ugyanakkor minden ilyen, szokatlan szabály tulajdonképpen legitimitást nyer azzal, hogy egy 16 évnyi tanulság levonása következett be, én a miniszterelnök mandátumának korlátozását is ennek tudom be. Egyébként a magam részéről támogatom” – jelentette ki Fleck, aki ezt azzal magyarázta, hogy az úgynevezett professzionális politikai osztály nem sok jót tett az elmúlt 35 évben a magyar demokráciának.

„Az jó, hogy egy kicsit jobban cserélődik a politikai garnitúra, erősebb a generációváltás, és nem lehet berendezkedni 12 évnyi időn túl arra, hogy ebből élünk életfogytiglan, ami egyébként korrupciós hatásokkal is jár, mivel azt gondolják, hogy soha nem fogják őket leleplezni, adott esetben mert megegyeznek az ellenféllel” – tette hozzá.

Hack Péter azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a módosítás a Tisza Párt politikai ellenfeleire vonatkozik, hiszen a Tiszánál csupa újonc ül. „Csak a Fidesz és a Mi Hazánk kerül ebből a szempontból nehezebb helyzetbe” – emelte ki.

The post Alaptörvény-módosítás: Fleck Zoltán szerint visszafogott, Hack Péter szerint támadható first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu