Nem ez az első választás, amit tartalomgyártóként átéltem; az élet megy tovább – mondja Nagy Ádám, a Jólvanezígy és a Fókuszcsoport című YouTube-csatornák alapítója, aki nemrég a Heti Hetes műsorvezetőjeként a tévében is debütált.

A napi híreket – így sokszor közéleti témákat – feldolgozó Jólvanezígy című műsorukat szerinte nem nagyon fogja befolyásolni a kormányváltás: a ritmus régóta adott, hír pedig rengeteg van most is.

„Hosszú távon nyilván fog változni a közhangulat, meg a témák, amik érdekesek lehetnek, de én azt látom, hogy nem lesz kevésbé izgalmas a közélet, sőt.

Ha most a 17. évébe lépne a NER, szerintem olyan fásultság lenne az emberekben, hogy akkor egy ideig lehet, nem érdekelné őket a politika. A múltkor is ez történt; a vesztes választás után óriási apátia volt, de mi egyébként pont akkor kezdtük el a Jólvanezígyet. Úgy látszik, az apátiának vége lett, és ez a mostani sokkal izgalmasabb közéleti szituáció. De már a választások előtt sokan bekapcsolódtak a közéleti tartalomfogyasztásba, aki pedig akár évek, akár hónapok óta rájött, hogy izgalmas dolog ez a politika, az szerintem most egy ideig nem fog kiszállni ebből.”

Kicsit olyan ez, mint egy sorozat: ha már ismered a szereplőket, megvan, kiért izgulsz, nehéz abbahagyni. Globálisan is az a trend látszik, hogy a politika kezdi jó értelemben átvenni a bulvár helyét, mert megvannak benne a jó sztorik, a felháborító és vicces dolgok, a mémek. Ráadásul ezek az események még hatással is vannak az ember életére

– fogalmaz Nagy Ádám, aki szerint nem is szabad a politikát a politikusokra hagyni: figyelni kell őket, mert ha az emberek nem érdeklődnek a közélet iránt, akkor megint ott találjuk majd magunkat, hogy „basszus, mit csináltak belőle a politikusok”.

Az elmúlt egy hét alapján úgy látja, hogy a közéleti érdeklődés csak fokozódik, de ők azért továbbra is foglalkoznak más témákkal is – mind a Jólvanezígyben, mind az egyre bővülő műsorkínálatukban. Gondolkodnak olyan tartalmakban is, mint a korábban készült kerekasztal-beszélgetések politikusokkal vagy akár a Magyar Péter-nagyinterjú, de csak ha valami újat tudnak megmutatni a szokásos interjúszituációkhoz képest – a felkérdezést azért inkább meghagynák az ebben járatos sajtóorgánumoknak. Ami biztosan folytatódik, az a választások előtt kezdett sorozat, amelyben vidéki városokban beszélgetnek civilekkel.

Intellektuálisan nagyobb kihívás lesz, hogy nemcsak azzal kell foglalkozni, milyen ocsmányságokat követtek el, hanem azzal is, hogy mit lehetne kezdeni ezzel az országgal, mondja Nagy, aki fontosnak tartja a számonkérést is, „csak nem úgy, mint egyes fideszes politikusok, akik már most a Tiszán kérik számon a benzinárat”.

Nem akarok belekerülni abba a csapdába, hogy csak azért, hogy én bizonygassam, mennyire kritikus vagyok, idejekorán számon kérek mindent, amin még lehetőségük se volt változtatni. Meg kell találni a jó arányt ebben

– fogalmaz.

A Jólvanezígy különlegessége szerinte abban rejlik, hogy itt nem szakértők szakértenek, hanem kicsit emberibb nyelven, szórakoztatóbb formában foglalkoznak a közélettel (is). „Nem mindenki akar több órás elemzéseket végighallgatni, és igenis fontos, hogy ők is bevonódjanak a közéletbe. Nem lehet mindig bezárkózni az elefántcsonttoronyba és elvárni, hogy az emberek odajáruljanak a tudásért. Szerintem fontos feladata a tartalomgyártóknak, hogy úgy tudjanak átadni információkat, gondolatokat, hogy azt az emberek szívesen nézzék, ne leckének fogják fel. Úgyhogy mi ezt fogjuk folytatni, rengeteg téma van továbbra is, amiről beszélni kell” – mondja.

„Tartalomgyártástól függetlenül újra kell most tanulnunk az egész életet”

„Nem mondom, hogy már sikerült felfognom, de határozottan könnyebb azóta levegőt venni” – mondja a választások eredményéről Rainer-Micsinyei Nóra színésznő-humorista. Ők a Loupe Színházi Társulás két másik tagjával, Molnár Áronnal és Lengyel Tamással 2020-ban indították el a Magyarország kedvenc műsora címmel futó közéleti paródiasorozatot a YouToube-on – ott született meg a tévedésből köztársasági elnökké lett Marika karaktere is, akiből azóta önálló standup-est is kerekedett. Két hónappal az országgyűlési választások előtt aztán egy podcastet is indítottak; a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsorában hetente kétszer beszélik át az aktuális közéleti híreket.

Ezeknek a tartalmaknak kezdettől fogva nem titkolt céljuk volt a kormányváltás elősegítése: „azért csináltuk ezeket a videókat, hogy megváltozzon ez az ország, hogy elköszönhessünk végre a Fidesztől, meg Orbán miniszterelnökségétől. Szerintem a humorral nagyon jól lehet csorbítani valakinek az érinthetetlenségét és így a hatalmát” – fogalmaz erről a színésznő.

„Azt hittem, hogy ez a pezsgés tartalomgyártás szempontjából csillapodni fog, de egyáltalán nem ezt érezzük: most kezdenek kiderülni az eddig eltussolt ügyek, most már mindenki elég bátornak érzi magát, hogy megnyilatkozzon, úgyhogy ha lehet, csak még jobban felpörgött a közéletről szóló diskurzus, így a tartalomgyártás is.”

De mindannyian ebben élünk tizenhat éve, tartalomgyártástól függetlenül újra kell most tanulnunk az egész életet: hogy milyen, ha nem egy bántalmazó hatalommal kell együttélnünk

– fogalmaz.

Az érdeklődés tehát fokozódott a választások óta, csak az előjel változott: „most már nem az az iszonyatos feszültség és stressz van mögötte, hanem egyfajta felszabadultság”. Ennek megfelelően folytatni tervezik a közéleti tematikában indított tartalmak gyártását, és nem számítanak rá, hogy a közeljövőben lankadna az ezzel kapcsolatos kíváncsiság.

A kritikus hozzáállás is marad: „arra számítunk, hogy újjáépül most a jogállam, mi pedig tartalomgyártóként továbbra is egyfajta fék szerepét töltjük be, amire remélhetőleg egyre kevesebb szükség lesz. Nem érzem, hogy csillapodott volna bennem a düh, hiszen még nem kerültek elszámoltatásra ezek az emberek. Addig nem is fog csillapodni, amíg nem lesznek következmények: nem úgy kell ezt feldolgozni, hogy »najó, akkor söpörjük szőnyeg alá az eddigieket és örüljünk a békének”” – mondja.

Szerintem ez dolgunk is: az egész Orbán-rendszer egy óriási trauma, ezt fel kell dolgozni, ki kell beszélni, hogy mi történt. És ebben iszonyatosan jó eszköz a humor, amivel oldani tudjuk ezt a feszültséget.

Ha felkérné rá az alakuló kormány, vállalná a köztársasági elnöki megbízatást? – kérdezzük még búcsúzóul. „Természetesen” – hangzik a megnyugtató válasz.

„Ennyi év után engedtessék már meg nekünk a káröröm”

„Azok után, amennyit próbáltunk érte tenni, gondolom, nem lep meg, hogy állok a kormányváltáshoz. Menj ki az utcára, beszélgess emberekkel, menj be a boltba, a rendőrségre, bárhová, máris látszik a változás: egy új világ született hirtelen Magyarországon” – mondja Vályi István, újságíró, influenszer.

Ő sem tervez visszavenni a fordulatszámból, sőt: szerinte most kell csak igazán foglalkozni a közélettel.

Pont azért történt meg az, ami az utóbbi 16 évben megtörtént, mert nagyon sokakkal el lett hitetve, hogy »nem kell a politikával foglalkozni, majd ezt mi tudjuk”. Ez vezetett oda, ahová jutottunk. Úgyhogy szerintem a civil társadalomnak igenis kötelessége a fél szemét rajta tartani a közéleten, hogy azok az attribútumok, amik a demokráciát jellemzik, megmaradjanak

– mondja, hozzátéve: közéleti tartalomgyártóként feladatának érzi, hogy továbbra is figyelemmel kísérje a politikát és az emberek elé vigye a fontos dolgokat. „Soha többé nem szabad ezt elengednünk, különben ugyanoda fogunk visszajutni, ahol voltunk” – fogalmaz. Eddig is sok mindennel foglalkozott az autós tartalmak mellett a különböző csatornákon, de a közéleti posztok biztosan maradnak.

Az utóbbi másfél-két évben szerinte nagyon magas fordulatszámon pörögtek a közélettel is foglalkozó tartalomgyártók, rengeteg munkát tettek ebbe, miközben viselték a politikai szerepvállalás következményeit is. Részben ez vezetett oda, hogy egy idő után már a Fidesz sem tudta követni azt, ami rájuk zúdult. „Tulajdonképpen az történt velük, amit ők csináltak 3-4 ciklus óta azokkal, akik nem tetszettek nekik. Futottak az események után. Ezt az is jól mutatja, hogy most gőzük sincs róla, miért bukták el a választást, össze-vissza keresik az indokokat, egymásra mutogatnak – a kampányfőnökre meg Paks 2-re.”

A célt viszont Vályi szerint még nem érték el: „Akkor fogjuk elérni, amikor mindenki, legfőképpen a NER-es politikusok, a volt kormánypárti propagandisták és bértrollok szembesítve lesznek a tetteik következményeivel.”

Nagyon fontos, hogy nem megtorlásról vagy bosszúról beszélünk, hanem következményekről. Akkor dőlhet majd hátra Magyarország, ha ezek az emberek szembesülnek a bűnökkel, amiket a komplett társadalom ellen elkövettek, és ténylegesen megtörténik az igazságszolgáltatás. A »szemet szemért, fogat fogért” egy csúnya dolog, de engedtessék már meg nekünk ennyi év után a káröröm, meg hogy várjuk az elszámoltatást. Érezzék meg most ők is, milyen az, amikor ott lebeg fölöttük a kard – ráadásul ez most nem a hazugság kardja, amit ők suhogtattak, hanem az igazságé.

Személy szerint van még bőven motivációja, hogy folytassa a közéleti tartalomgyártást, elég egy Kövér László-nyilatkozat, vagy egy-egy mondat Bayer Zsolttól. Vagy elég visszaemlékeznie arra, mi az, amit nekik, a családjuknak, szeretteiknek, cégeiknek, ismerőseiknek kellett elviselniük, s máris megvan a motiváció.

Korábbi sérelmek ide vagy oda, most abszolút bizakodva tekint a jövőbe:

Úgy gondolom, hogy a sötét középkorból végre a felvilágosodás útjára léptünk, és újra Európa felé fordulhatunk. Mi nagyon sokat járjuk a világot, most is épp Olaszországban forgatunk. Látjuk, hogyan tudna jól működni egy társadalom, amelyik le tudta rúgni magáról az elnyomó rezsimet. Ha csak annyit elérünk, hogy ismét egymás felé fordulnak az emberek és jókedvük lesz, már akkor megérte, mert egy szebb országban fogunk élni.

The post „Az egész Orbán-rendszer egy óriási trauma, ezt ki kell beszélni” – hogyan folytatják a közéleti tartalomgyártók a kormányváltás után? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu