Csütörtök este 8 órakor nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat.

A ponthatárokat a Felvi.hu oldalán tették közzé.

Azok a jelentkezők, akik korábban megadták a telefonszámukat, SMS-ben is értesítést kapnak arról, hogy felvették-e őket, és ha igen, melyik képzésre. Akiket most nem vettek fel, a később meghirdetett pótfelvételi eljárásban még jelentkezhetnek egyes képzésekre – az ezzel kapcsolatos tudnivalókat lentebb ismertetjük.

Az Eduline gyűjtse szerint ezeken az államilag támogatott, nappali alapképzéseken születtek a legmagasabb ponthatárok idén:

• Osztatlan tanári (francia nyelv és kultúra tanára; magyar nyelv és irodalom szakos tanár) – Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar – 492 pont
• Osztatlan tanári (matematikatanár; technika- és tervezés-tanár) – Eötvös Loránd Tudományegyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ – 486 pont
• Nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) – Budapesti Corvinus Egyetem – 477 pont
• Osztatlan tanári (hittanár-nevelőtanár; történelemtanár) – Debreceni Református Hittudományi Egyetem – 476 pont
• Osztatlan tanári (hittanár-nevelőtanár; angol nyelv és kultúra tanára) – Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar – 476 pont
• Osztatlan tanári (japán nyelv és kultúra tanára; magyar nyelv és irodalom szakos tanár) – ELTE Tanárképző Központ – 472 pont
• Osztatlan tanári (francia nyelv és kultúra tanára; kémiatanár) – ELTE Tanárképző Központ – 470 pont
• Osztatlan tanári (francia nyelv és kultúra tanára; német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára) – ELTE Tanárképző Központ – 468 pont
• Jogász – Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar – 467 pont
• Mérnökinformatikus (angol nyelven) – Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar – 465 pont

További népszerű szakok ponthatária:

• Pázmány Péter Katolikus Egyetem, jogász: 464 pont
• Eötvös Loránd Tudományegyetem, pszichológia: 455 pont
• Semmelweis Egyetem, általános orvos: 423 pont
• Pécsi Tudományegyetem, általános orvos: 406 pont
• Szegedi Tudományegyetem, általános orvos: 415 pont

Mutatjuk a legalacsonyabb ponhatárokat is:

• Veszprémi Érseki Főiskola – ápolás és betegellátás (ápoló) – 174 pont
• ELTE Bölcsészettudományi Kar – szlavisztika (szerb nemzetiségi) – 180 pont
• ELTE Bölcsészettudományi Kar – szlavisztika (bolgár) – 188 pont
• Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar – gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki – 188 pont
• Gál Ferenc Egyetem Egészség- és Szociális Tudományi Kar – szociális munka – 189 pont
• Gábor Dénes Egyetem – mérnökinformatikus – 191 pont
• Veszprémi Érseki Főiskola – csecsemő- és kisgyermeknevelő – 192 pont
• ELTE Bölcsészettudományi Kar – újlatin nyelvek és kultúrák (portugál) – 194 pont
• Gábor Dénes Egyetem – gazdaságinformatikus – 196 pont
• Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar – mezőgazdasági mérnöki – 200 pont

Cikkünket folyamatosan frissítjük!

Rekordszámú jelentkező várta az eredményeket

Már a felvételi eljárás során látszott, hogy több szakon komoly verseny alakulhat ki. Az Eduline adatai szerint idén összesen 140 427-en jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, ami több mint tízezerrel haladja meg az egy évvel korábbi adatot.

Az állami ösztöndíjas férőhelyek száma ugyan nőtt, a bővítés azonban elsősorban a gazdasági képzési területet érintette, így számos keresett szakon maradt az erős verseny.

Az Eduline gyűjtése szerint az intézmények közül idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzotta a legtöbb jelentkezőt, a második helyen a Debreceni Egyetem végzett, míg a harmadik legtöbb jelentkező a Szegedi Tudományegyetemen volt:

1. ELTE – 20 350 jelentkező
2. Debreceni Egyetem – 11 386 jelentkező
3. Szegedi Tudományegyetem – 9360 jelentkező
4. Pécsi Tudományegyetem – 8614 jelentkező
5. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 6484 jelentkező

Ezek voltak a legnépszerűbb szakok

Az Eduline összesítése alapján ez volt a tíz legnépszerűbb szak az első helyes jelentkezők alapján:

1. Gazdálkodási és menedzsment – 4571 fő
2. Általános orvos – 2792 fő
3. Pszichológia – 2782 fő
4. Jogász – 2653 fő
5. Kereskedelem és marketing – 2633 fő
6. Nemzetközi gazdálkodás – 2504 fő
7. Ápolás és betegellátás – 2465 fő
8. Mérnökinformatikus – 2357 fő
9. Pénzügy és számvitel – 2007 fő
10. Gépészmérnöki – 1716 fő

Ha a levelező és az önköltséges képzéseket is figyelembe vesszük, a pszichológia, a jogász, az óvodapedagógus és a gyógypedagógia is a legkeresettebb szakok között szerepelt.

Tavaly több helyen is extrém magas ponthatárokat húztak

A 2025-ös felvételin több népszerű szakon is rendkívül magas pontszám kellett a bekerüléshez.

• A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára 478 ponttal lehetett bejutni, míg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pszichológia képzésén 474 pont volt a ponthatár.
• A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a gazdálkodási és menedzsment szak ponthatára 418, az építészmérnöki képzésé pedig 424 pont volt.
• Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen gazdálkodási és menedzsment szakon 422, kereskedelem és marketing szakon 419 pont kellett a bejutáshoz, míg az ELTE jogász szakán 479 pontnál húzták meg a határt.
• A tavalyi év egyik legmagasabb ponthatárát a Dunaújvárosi Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakán állapították meg, amelyre a maximális, 500 pontos eredménnyel lehetett bekerülni.

Milyen ponthatárokra lehetett most számítani?

A ponthatárokat alapvetően három tényező alakítja: hány hallgatót vehetnek fel az adott képzésre, hányan jelentkeztek, valamint milyen eredményeket értek el a felvételizők.

Az Eduline előzetes elemzése szerint az orvosi képzéseken intézményenként eltérő folyamatok rajzolódtak ki. Míg a Semmelweis Egyetemen nőtt az első helyes jelentkezők száma, addig a Debreceni Egyetemen csökkent az érdeklődés, ezért a szakportál kisebb elmozdulásokat sem tartott kizártnak a ponthatárokban. A szegedi és pécsi orvosképzésen ugyanakkor a tavalyihoz hasonló értékekre lehetett számítani.

Pszichológia szakon országosan nem vártak jelentős változást, bár az egyes intézmények között számottevő különbségek mutatkoztak. Az ELTE-n nőtt az első helyes jelentkezők száma, míg több más egyetemen stagnált vagy enyhén csökkent az érdeklődés.

A jogászképzéseken szintén nem látszott országos átrendeződés. Az Eduline szerint az állami ösztöndíjas férőhelyek és a jelentkezők száma is csak minimálisan változott, ezért inkább egyetemenként lehetett kisebb emelkedésre vagy csökkenésre számítani.

A legnagyobb verseny ugyanakkor a gyógypedagógiai képzéseken alakulhatott ki. A szakportál adatai szerint csaknem 19 százalékkal többen jelölték meg első helyen ezt a szakot, mint egy évvel korábban, ami a legnépszerűbb intézményekben a ponthatárok emelkedésének irányába hathatott.

Akit nem vettek fel, még jelentkezhet a pótfelvételire

Akik most nem jutottak be egyetlen megjelölt képzésre sem, azok számára a pótfelvételi jelenthet újabb lehetőséget.

A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen szakra sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.

A pótfelvételi során csak egyetlen képzés jelölhető meg. A meghirdetett szakok között jellemzően önköltséges képzések szerepelnek, de minden évben akad néhány állami ösztöndíjas hely is.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a pótfelvételit várhatóan augusztus első felében hirdetik meg, a ponthatárokat pedig augusztus utolsó hetében teszik közzé.

Most indulhat a roham az albérletpiacon

A felvételi ponthatárok kihirdetésével hagyományosan elkezdődik az albérletpiaci főszezon is, az MTI-nek nyilatkozó ingatlanközvetítők szerint azonban az idei év több szempontból is eltér a korábbiaktól. Bár a következő hetekben várhatóan megugrik a kereslet, a piac egyelőre nyugodtabb képet mutat.

A Duna House közölte, a legerősebb időszak várhatóan augusztus közepétől szeptember elejéig tart majd, így akik most kezdenek lakást keresni, még kedvezőbb kínálatból válogathatnak. Az ingatlanközvetítő arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai albérletpiac az elmúlt évekhez képest lassabb drágulást mutat: Budapesten éves összevetésben nagyjából 5 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, miközben korábban kétszámjegyű növekedés sem volt ritka.

Az ingatlan.com szintén visszafogottabb szezonkezdésről számolt be. A társaság adatai alapján július első felében 75 ezer telefonos érdeklődés érkezett kiadó lakásokra, ami 4 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, és az elmúlt öt év legalacsonyabb július eleji értéke. A szakértők ezt részben az Otthon Start program hatásával magyarázzák, amely több korábbi bérlőt terelhetett a saját lakás vásárlása felé.

Budapesten a kiadó társasházi lakások medián bérleti díja egy év alatt 270 ezerről 260 ezer forintra csökkent. A kisebb, legfeljebb 40 négyzetméteres lakások esetében a középérték 200 ezer forint körül alakult. A nagyobb egyetemvárosok közül Debrecen továbbra is a legdrágábbak közé tartozik, míg Szegeden, Győrben és Székesfehérváron is 150–170 ezer forint körüli havi díjjal kínálják a garzonlakásokat. Pécsen és Miskolcon ennél kedvezőbb árakkal találkozhatnak a hallgatók.

A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a mostani visszafogottabb kereslet ellenére a ponthatárhirdetést követő hetekben jelentősen felélénkülhet a piac, különösen a nagy egyetemvárosokban. Emiatt azok járhatnak a legjobban, akik minél hamarabb megkezdik az albérletkeresést.

The post Itt vannak a 2026-os felvételi ponthatárok first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu