Károly Róbert, Magyarország történetének egyik legjelentősebb uralkodója 684 éve, 1342. július 16-án hunyt el. Ő volt hazánk első Anjou uralkodója, aki véget vetett az Árpád-ház kihalását követő interregnum zűrzavarának. A nápolyi származású király stabilizálta az ország gazdasági, politikai és katonai helyzetét, és Magyarországot Közép-Kelet-Európa vezető hatalmává emelte – írja a Rubicon.
Károly Róbert anyai ágon V. István király dédunokája volt, így formálhatott jogot a magyar koronára. Már III. András, az utolsó Árpád-házi király uralkodása alatt trónkövetelőkén lépett fel – mindössze hétévesen –, mivel András királyi származásával kapcsolatban kétségek merültek fel. 1300 júliusában szállta partra Magyarországon, ahol a horvátok támogatásával sereget gyűjtött magának.
Miután III. András 1301 januárjában elhunyt, Károly Róbert lett a legesélyesebb királyjelölt, ám a trónt mégsem foglalhatta el. Az országgyűlés ugyanis 1301-ben Premysl Vencelt, majd 1305-ben Wittelsbach Ottót hívták meg királynak, valódi hatalmat azonban egyikük sem tudott gyakarolni a megerősödött bárói családok miatt. Károly Róbert 1308-ban kapta meg a királyi címet – bár megkoronázása csak 1310-ben történt meg –, és nem sokkal később neki is látott a hatalmaskodó oligarchák elleni küzdelemhez, az országegyesítéshez.
A kiskirályok letörése tekinthető az uralkodó egyik legnagyobb érdemének, hiszen ezzel megakadályozta, hogy Magyarország a hercegségekre darabolódott Lengyelország sorsára jusson. Miután Károly Róbert az ország döntő részét uralma alá hajtotta, nekilátott hatalma megszilárdításához. Gazdasági intézkedéseivel sikeresen feltöltötte a királyi kincstárat, bevezette a értékálló aranyforintot, elterjesztette a lovagi eszményt, költészetet és életformát, valamint felpezsdítette az ország kulturális életét.
Károly Róbert csaknem 34 évnyi uralkodás után, hosszú és kínzó betegségben hunyt el Visegrádon. Thuróczi krónikája így ír haláláról:
Ezután a gyakran említett Károly király állandóan nagy nehéz betegségekkel kínlódott, melyek hosszú időn át főképpen lábaiban gyötörték és módfelett hatottak reá. Végéhez érkezvén, az Úr ezerháromszáznegyvenkettedik évében, felvirradván a Boldog szűz Margit ünnepét legközelebb követő szerdai nap, az ő várában, vagyis visegrádi lakóhelyén dicséretes véggel költözött az Úrhoz. Testét a fehérvári egyházban rejtették a föld ölébe.
Károly Róbert a visegrádi palota mellett szívesen időzött a közelben található ipolydamásdi vadászkastélyban is, ahová az országos gondok elől vonult vissza. Ennek az épületnek a romjai az elmúlt évtizedekben méltatlanul elfedetté és elhanyagoltá váltak, idén viszont civilek öszefogásának köszönhetően új életre kelt. Az átalakulásáról szóló riportunk ide kattintva olvasható el.
The post Kínzó betegségben halt meg Károly Róbert first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
