Rendkívül bonyolult alkotmányjogi helyzet alakult ki Romániában azután, hogy a legnagyobb kormánypárt, a szociáldemokraták (PSD) miniszterei csütörtökön beadták a lemondásukat, ám maguk a szocdemek nem zárták ki, hogy a továbbiakban esetleg mégis részt vegyenek a kormányzásban. Romániát mindeddig egy négyes koalíció irányította, amelyet

• a PSD,
• a nemzeti liberálisok (PNL),
• a liberális-környezetvédők (USR)
• és az erdélyi magyarokat képviselő RMDSZ alkotott.

Az eddigi legnagyobb kormánypárt, a PSD elsősorban a miniszterelnök, Ilie Bolojan személyét kifogásolja, másodsorban pedig a kabinet azon gazdasági intézkedéseit bírálja, amelyeket maguk a szocdemek is jóváhagytak a kabinet tíz hónapos működése, Bolojan tavaly óta tartó regnálása során.

A kormányt destabilizáló, de a négyes koalíció esetleges folytatását lebegtető PSD-döntésről a nagyváradi politikai szakértőt, Simon Adriánt kérdeztük, aki régóta személyesen is ismeri Bolojant. A román közéletben mostanában erőteljesen bírált miniszterelnök ugyanis 2008 és 2020 között Nagyvárad polgármestere, majd a Bihar Megyei Tanács elnöke is volt.

Simon nem kizárólag Bolojan személyével magyarázza a kormányválságot.

Magas labda lenne most a volt polgármestert, a jelenlegi miniszterelnököt bírálni, hiszen személyes vezetési stílusa mindig is kritika tárgya volt

– magyarázta a politikai szakértő, aki szerint Bolojan autokratikus vezetési stílusánál mélyebb problémákról van most szó. Például arról, hogy a román közéletben a szociáldemokraták egyre inkább egy táborba csúsznak a szélsőséges nacionalista AUR-ral, amely ellenzékből bírálja a tíz hónapja kormányzó négyes kormánykoalíciót.

Míg a PSD belülről bírált az elmúlt tíz hónapban, addig az AUR kívülről kritizált – mindez a kilencvenes évek román politikájára emlékeztette a szakértőt. Az 1990-es években ugyanis feléledtek a nemzeti kommunista ideológiák Romániában. (Nemzeti kommunista irányzatot követett a szovjet típusú rendszer fennállása idején, az 1950-es évektől a nyolcvanas évek végéig a két román kommunista diktátor, Gheorghe Gheorghiu-Dej és Nicolae Ceausescu.)

Simon emlékeztetett rá: a PSD nem nyugat-európai értelemben vett szociáldemokrata párt, mivel a kilencvenes évek végén és az ezredforduló után magához vonzott számos szélsőséges nacionalista politikust, akik korábban a Nagy-Románia Pártban politizáltak. Így az AUR extrém nacionalizmusa megértő fülekre találhat a PSD berkein belül is – tette hozzá. Ezért nem meglepő, hogy most a PSD a kormányon belülről fordul a neoliberális gazdaságpolitikát erőltető és ezt valóban kellemetlen stílusban megvalósító Bolojan ellen, miközben az AUR kívülről bírálja folyamatosan a négyes koalíciót.

Bolojan vezetési stílusa, a kompromisszumra való képességének szinte teljes hiánya töréspontig vitte a koalíciót – magyarázta Simon, de a miniszterelnök politikai törekvései egyébként érthetőek:

• stabilizálni akarta az ország gazdaságát,
• le akarta faragni a hallatlanul magas, nyolc százalék körüli költségvetési hiányt,
• illetve az országot európai irányba próbálta kormányozni.

Bár a PSD és az AUR könnyen közös platformon találhatja magát, ha megbukik a kormány, egy ilyen forgatókönyv nem érdeke a PSD-nek. A szociáldemokraták ugyanis nem elég népszerűek, a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a legerősebb romániai párt a szélsőséges AUR – ezért a PSD rosszul jönne ki egy előrehozott választásból. Már csak emiatt sem érti Simon, hogy a szocdemek miért készülnek az AUR-ral együtt vagy külön-külön a kormány elleni bizalmatlansági indítványra.

A politikai elemző persze érti a PSD elégedetlenkedésének az okát: Bolojan a PNL élén mindössze 13 százaléknyi szavazóbázisra támaszkodhat országosan, a parlamentben pedig 16-17 százalékos a mandátumarányuk a nemzeti liberálisoknak. Ehhez képest Bolojan eddig úgy kormányzott Bukarestben, mintha Nagyváradon lett volna, ahol biztos többsége tudatában uralta le a helyi politikát.

Egyhatodnyi parlamenti PNL-mandátummal persze Bolojan sem tudta megvalósítani a terveit Bukarestben, bármennyire is az ország érdekében igyekezett eljárni. Lehengerlő stílusa kisebbségből nem ment át az országos politikában, arra viszont jó volt, hogy a négyes koalíciós kormányzás hangulatát elrontsa. Közben pedig brutális intézkedéseket vitt végig, amelyek a költségvetési hiányt ugyan csökkentették, ám iszonyatos károkat okoztak a szociális ellátásban. Ez szintén felbőszíthette a PSD-t, amelynek bázisa az az egyszerre nacionalista és egyúttal baloldalinak is minősíthető tábor, amely rendkívül érzékeny a társadalmi problémákra.

Most tehát a szocdemek benyújtották a számlát Bolojannak, ám ezt Simon szerint rosszkor tették, mert könnyen az AUR malmára hajthatják a vizet, ha előrehozott választásokra kerülne sor. Ezért óvatosak a PSD-s miniszterek: lemondtak ugyan, de a kormányzást a szocdemek mégsem akarják teljesen feladni. A bonyolult alkotmányjogi helyzet miatt – amelyet a PSD kreált – éppen a szociáldemokraták akarnak a román alkotmánybírósághoz fordulni.

A helyzet totális bizonytalanságát az erdélyi Krónika Online is kiemeli. A PSD színeiben politizáló és csütörtökön szintén lemondott miniszterelnök-helyettest, Marian Neacsut idézik, aki szerint a szocdemek államtitkárai a kormány elleni bizalmatlansági indítvány benyújtásakor fognak lemondani. Hogy mikor nyújtják be ezt az indítványt, erre a politikus azt mondta:

akkor, amikor döntés születik erről a pártban.

Kérdés ezek után, hogy a kormányban „biztosan megmaradt” koalíciós partnerek – az USR, a PNL és az RMDSZ – összességében kevés parlamenti képviselői hellyel rendelkezve mennyi ideig tarthatják hatalmon Ilie Bolojant, aki ragaszkodik a miniszterelnöki székhez.

Simon hangsúlyozta: előrehozott parlamenti választásokra még nem került sor a rendszerváltás óta Romániában, bármennyire is instabil kormányok voltak hatalmon Bukarestben. Sokszor ügyvezető kabinetek hidalták át a politikai bizonytalanságot, de most a PSD talán eltaktikázta magát. A kormány stabilizálását egyelőre nehéz elvárni a köztársasági elnöktől, Nicusor Dantól is. A politikai elemző szerint Bolojan és Dan viszonya kezdetben igen jó volt, de a kormányfő az áfaemelés végigvitelével (19-ről 21 százalékra emelkedett az általános forgalmi adó, ami a magyar 27 százalékhoz képest még mindig alacsonyabb mértékű, de Romániában már ez is felháborodást keltett) maga ellen hangolta az államfőt. A független, de korábban a liberális USR-ben politizáló Dan megválasztásakor ugyanis azzal kampányolt, hogy nem emelik az áfát, aztán a PNL-es kormányfő keresztbe tett ennek.

Dannak sem érdeke azonban az előrehozott választás – folytatta Simon –, hiszen tudja az államfő is, hogy azt az AUR fölényesen megnyerné. Egyelőre az eddigi négy koalíciós pártnak együtt még lenne talán 50 százalék plusz egy szavazata, de az AUR rohamosan erősödik, és relatív győztese lehetne egy szavazásnak, a választóbázis legalább egyharmadát vagy akár 40 százalékát is maga mögött tudva. Egy júniusi vagy szeptemberi előrehozott választás tehát csak az ellenzéki szélsőségesek érdekében állna, ezért várhatóan folytatódhat a huzavona a kormányzás körül, esetleg a PNL és a PSD közötti egyezség sem zárható ki a következő hetekben. A Nemzeti Liberális Párt ugyanis „végső esetben” újratárgyalhatja a Szociáldemokrata Párttal kötött koalíciós megállapodást – jelentette ki a PNL első alelnöke, Ciprian Ciucu.

Ám a két nagy párt közötti megállapodás tető alá hozásához várhatóan Bolojannak távoznia kellene a miniszterelnöki posztról, amire egyelőre nem hajlandó, ugyanakkor felvetődött már más név is a kormányfői posztra.

A nemzeti kisebbségek frakciója egy politikailag független miniszterelnököt javasolt: az Antena 3 szerint Ovidiu Victor Ganț képviselő neve merült fel a posztra, aki a Romániai Németek Demokratikus Fórumának képviselője. A pártok közötti megállapodás hiányában az államfő megfontolhatja egy miniszterelnök közvetlen kinevezését.

A köztársasági elnök elsődleges érdeke ebben a helyzetben nem Bolojan hatalmon tartása Simon szerint, hanem az, hogy az Európa-párti koalíciót életben tartsa. Dan ugyanis nem akarja a hatalom sáncai mögé beengedni a szélsőséges AUR-t – zárta fejtegetéseit a nagyváradi politikai szakértő. Ebben a helyzetben az RMDSZ-nek stabilizáló szerep juthat – hiszen a romániai magyarok pártja kiállt a koalíciós kormányzás folytatása mellett, akár még a PSD nélkül is.

A kialakult helyzet annyira bonyolult, hogy az erdélyi magyar sajtó is nehezen tudja értelmezni a szituációt. A PSD minisztereinek lemondását a Krónika Online úgy értelmezte, hogy szétesett az eddig kormányzó koalíció. A szocdemek a lap szerint eddig is inkább a kabinet belső ellenzékeként működtek, mintsem konstruktív koalíciós partnerként. A PSD az elmúlt napokban attól tette függővé a kormányban maradását, hogy a miniszterelnök lemond-e a tisztségéről. Bolojan erre nem volt hajlandó, és inkább kisebbségi kormányzásra készül, a megmaradt három koalíciós párttal.

Csütörtökön ráadásul meg is bízott a PSD által üresen hagyott hat miniszteri poszt ideiglenes betöltésével néhány olyan politikust, akik már eddig is tagjai voltak a kormányának. Így az RMDSZ két eddigi kabinettagjának is kibővülhetnek a hatáskörei: a kormányfő ugyanis azt javasolja Nicușor Dan államelnöknek, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca ideiglenes vezetésével Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest, az egészségügyi tárca vezetésével pedig Cseke Attila fejlesztési minisztert bízza meg. Tánczos egy friss nyilatkozatában egyébként arról beszélt, hogy nem számít előrehozott választásokra Romániában.

A PSD a csütörtöki kommünikéjében közben azt tudatta: az új kormány megalakításáig a szociáldemokraták biztosítják a parlamenti támogatást az európai finanszírozású projektek végrehajtásához szükséges jogszabályok elfogadásához.

Emellett a PSD lemondó miniszterei továbbra is ellátják kormányzati feladataikat a jogi eljárások lezárásáig, amelyek a tisztségek megüresedéséről szóló elnöki rendeletnek a Hivatalos Közlönyben való közzétételével zárulnak le. Ebben az időszakban a PSD miniszterei már nem vesznek részt a kormányüléseken, de képviseletüket a kormánykoalíció többi pártja által kijelölt államtitkárokra ruházzák át

– hangsúlyozza a közlemény.

A román kormány ebben a helyzetben teljes jogú kabinetként működhet, de az alkotmány értelmében összetétele megváltozása nyomán bizalmi szavazást kell kérnie a parlamentben. Az alkotmány azt ugyanakkor nem tartalmazza, hogy hány napon belül kell bizalmi szavazást kérnie és azt sem, hogy mi történik, ha nem teszi meg. A PSD várhatóan emiatt az alkotmánybírósághoz fordul, hogy pontosítsa a helyzetet, mivel álláspontja szerint a parlament és a kormány közötti alkotmányos konfliktust jelent, ha egy kabinet a többségi támogatás megszűnte után hosszabb ideig hivatalban marad.

Az alkotmánybíróság bevonása egyben az időhúzásra is jó a PSD-nek: a szocdemek számára nem a bizalmatlansági indítvány a legfőbb megoldás, hanem inkább politikai nyomásgyakorlásra szolgál. Egyébként nemcsak a PSD, hanem az AUR is megbuktathatja közben egy bizalmatlansági indítvánnyal a kormányt.

A bukaresti lap, az Adevarul arra hívja fel a figyelmet, hogy a legutóbbi bolgár választás, amelynek nyomán oroszbarát kormányfő kerülhet hatalomra, és a mostani román belpolitikai válság a NATO keleti szárnyát gyengítheti. Ez a helyzetet, az instabilitást pedig Oroszország használhatja ki. Ugyanakkor, hogy a NATO és az EU számára jó hír is érkezett áprilisban: Magyar Péter győzelme a magyar választásokon rossz hír lehet Moszkvának.

The post Leginkább Moszkvának jöhet kapóra a romániai kormányválság first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu