A múlt héten derült ki: Orbán Viktor nem veszi át a mandátumát, és nem ül be a parlamentben ellenzéki szerepbe kerülő Fidesz-frakcióba. A döntésről megkérdezett politológus szerint a távozó miniszterelnök ezzel akarja elkerülni a „gyurcsányosodást”. Most olyan egykori fideszes párttársak gondolataira, véleményére voltunk kíváncsiak, akik a kilencvenes években ültek a parlamenti patkó fideszes részén, és régóta ismerik Orbán politikai észjárását.

Nem lehetséges a megújulás, hatalmi harc várható

Egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök döntésén Szelényi Zsuzsa, aki 1990 és 1994 között politizált az Országgyűlésben fideszes képviselőként, jelenleg pedig a CEU Demokrácia Intézet kutatója és programigazgatója, 2023-ban pedig könyvet is írt a Fidesz történetéről. 2024-ben készítettük vele nagyinterjút.

Nem lehet elképzelni jelenleg Orbán Viktort abban a helyzetben, hogy ott üljön ellenzéki képviselőként a parlamentben

– nyilatkozta. Szerinte Orbán a választási vereségek utáni helyzeteket korábban mindig arra használta, hogy a párton belüli bizalmat helyreállítsa, és most is erre készülhet, még ha a körülmények ezúttal sokkal nehezebbek is, mint ezt megelőzően bármikor.

A minden korábbinál nagyobb vereség után jogosan merül fel a kérdés: végleges-e ez a kudarc, vagy kínálkozhat még esély a megújulásra?

Szerintem a megújulás most már nem lesz lehetséges

– véli a CEU kutatója. Elsősorban azért nem, mert mostanra a Fideszen belül is megdőlt az a hit, hogy Orbán Viktornak mindig igaza van, és ő az „egyetlen létező, örökkévaló lehetőség arra, hogy miniszterelnöke legyen Magyarországnak.”

Szelényi szerint „irtózatosan nagy” kérdésekkel szembesül jelenleg a párt.

Egyrészt a szavazói jelentős részben elpártoltak, vagy most pártolnak el épp, ugyanakkor még így is jelentős a Fidesz politikai infrastruktúrája, ami elsődlegesen bizonyos intézményeket és jelentős pénzügyi forrásokat jelent, de ide tartoznak az utóbbi években Orbán által „behúzott” fiatalabb fideszes politikusok is – véli Szelényi Zsuzsa, aki szerint a kérdés az: mit kezd mindezekkel Orbán.

A Fideszen belül pillanatnyilag nincsen alternatívája Orbán Viktornak, de ez nem jelenti azt, hogy mondjuk két év múlva sem lesz – és ezt nyilvánvalóan ő is tudja

– hívta fel a figyelmet a párton belül borítékolható hatalmi harcra, ami szerinte egy-két éven belül elkerülhetetlen.

Nagyon sok ember található a Fideszben, akik jelentős ambícióval bírnak a politikai vezetésre, ők most azt várják, hogy Orbán még jobban megbukjon. Ezzel nyilván ő is tisztában van, és szeretné megakadályozni

– tette hozzá.

A megújuláshoz fel kellene hagyni azzal, hogy a Fidesz a „nemzeti oldal”

Egyelőre maga sem tudja, hogyan kezelje ezt a helyzetet, a legsúlyosabb kihívásokat pedig nyilván el akarja kerülni

– véli Elek István, aki 1990 és 1994 között előbb MDF-es, majd fideszes színekben volt országgyűlési képviselő, továbbá 1998 és 2002 között Orbán főtanácsadójaként is dolgozott.

Szelényihez hasonlóan ő is úgy gondolja:

Nagyon kínos lenne, ha Orbán beülne egy ilyen kis frakcióba, és folyamatosan szembesülne azzal a jogos kritikával, amivel várhatóan a fideszes, hamarosan ellenzéki képviselők szembesülni fognak.

Elek István felidézte a 2002-es választási vereséget is, ami szerinte egy sokkal nagyobb csalódás volt a Fidesz számára, mint a mostani, mert akkor nem lehetett ilyen élménye sem a Fidesz holdudvarának, sem a pártnak a választás előtt, amilyen most a kampány utolsó időszakában a rossz kormányzás, a korrupció és a botrányok miatt.

„Akkor látszott, hogy a Fidesz-frakció nélküle nem nagyon boldogul, és egy egyéves kísérletezés után, 2003-ban visszaült a parlamentbe, majd elkezdte a pártba integrálni azokat a polgári körös mozgalomban felbukkant új kádereket, akik pártmozgalmi munkára alkalmasnak tűntek” – mondta.

Ehhez hasonló megújulást most nem tart elképzelhetőnek, mert ahhoz nagyon kritikusan felül kellene vizsgálnia az elmúlt időszakot a Fidesznek, erre utaló jelek pedig egyelőre nincsenek.

Ha most a Tisza Párt helyreállítja a liberális demokrácia intézményi rendszerét, akkor abba csak úgy tud beilleszkedni egy újjáalakult Fidesz, ha felhagy ezzel az egész retorikával, nyelvvel, aminek az a lényege, hogy mi határozzuk meg, ki és hogyan képviseli a nemzeti érdeket, és, aki nem úszik velünk együtt, az ki van ebből nyomva

– fogalmazott az egykori tanácsadó.

De más gondok is akadnak az Orbán vezette Fidesszel Elek István szerint. Az egyik az, hogy a Fidesz-frakció politikusai mostanra teljesen leamortizálódtak.

Ez egy állampárt, ami elszokott attól, hogy normális pártként működjön, ezért nagyon-nagyon nehéz feladat előtt áll Orbán Viktor

– emelte ki. Az állampárti jelleg és a Fidesz kézi vezérlése miatt Orbán azt sem teheti meg, hogy teljesen visszavonul, mert akkor ott maradnának „tanácstalanul, tehetetlenül” a többiek.

Elek István szerint az egyetlen megoldás az lehetne, hogy eltávolodik ettől az egésztől, és hagy időt arra, hogy kialakuljon egy új rendszer. Akkor majd eldöntheti, hogy ebben egy normális parlamenti párt szerepét elfogadva akar-e még politizálni egyáltalán.

De őszintén szólva én már nem látom a személyes képességeket benne

– hangsúlyozta.

Mit tudna ő egy normális párt élén elérni, ami fölérne ahhoz, amit eddig elért? Ezek után mindig egy veszteségtudattal, egy összezsugorodott öntudattal élhet és politizálhat csak. Ez egy kilátástalan történet, én úgy gondolom hosszú távon is

– tette hozzá.

Nincs még vége a politikai karrierjének

Azt gondolom, hogy jól döntött ebben a helyzetben

– válaszolta Orbán fel nem vett mandátumával kapcsolatos kérdésünkre Fodor Gábor, a Fidesz alapító tagja, aki a párt konzervatív fordulata miatt 1993-ban kilépett a pártból, majd később az SZDSZ-ben futott be politikai karriert – oktatási, valamint környezetvédelmi és vízügyi miniszter is volt, valamint 2008-2009-ben a liberális párt elnöke.

A döntésben szerinte az is benne lehet, hogy a Fideszben a Tisza Párt parlamenti dominanciája miatt arra számítanak: nem lesz érdemi politikai szerepük, „tulajdonképpen csak egy díszlet lesz az ellenzék a parlamentben.”

Nem nagyon van más megoldás, mint a Kaczynski-modell: ő meghatározó figuraként lebeg a párt fölött, de nincs ott a politika frontvonalában

– utalt a lengyel Jog és Igazságosság vezéralakjára.

Orbánnak azt a paradoxont kell valahogy feloldania, hogy egyszerre gátja és összetartó ereje a Fidesznek. Ahhoz, hogy sikerüljön megújulni a Fidesznek, Fodor szerint több tényező együttállása szükséges. Sok múlik a Tiszán is, mely a kormányzása első időszakában várhatóan nagy problémákkal szembesül majd, ami mélyebb konfliktusokat is előhozhat az ideológiailag heterogén pártban.

Fodor Gábor szerint ebben az esetben akár egy visszatérésre is esélye lehet Orbánnak. „Nincs még vége Orbán Viktor politikai karrierjének” – vélekedett.

„Azt hiszem, arra gondol, hogy nem volt elég kemény”

Ha elég ügyes, stabilizálja a hatalmát, a szociális kérdésekre és az új elégedetlenségre koncentrál, akkor gyorsan változhat a politikai helyzet, és akkor Donald Trump példája lebeghet előtte, azaz: vissza lehet jönni

– vélte Hegedűs István, aki 1990–1994 között volt fideszes országgyűlési képviselő, és, aki szerint tévedés lenne most leírni Orbánt.

Szerinte új elégedetlenséget az szülhet, ha a Tisza a politikai mézeshetek után nem tudja fenntartani a jelenlegi, magas fokú támogatottságát a nép körében, és ideológiai alapon aprózódni kezd, a közvélemény pedig kritikusabbá, kiábrándulttá válik velük szemben.

Szelényi Zsuzsával ellentétben Hegedűs István úgy vélte, nincs a párteliten belül olyan csoportosulás, ami megingathatná Orbán hatalmát.

Orbán legfőbb erőssége a belső, hatalmi harc. Ebben eddig mindig győzött a Fideszben, és, amit most csinál, az is arra fut ki, hogy ő maradjon a Fidesz első embere

– mondta.

Szerinte marad az „illiberális populizmus” is a párton belül, mert ennek a revíziója már a Fidesszel való szakítást jelentené. Maximum a brüsszelezős, genderezős, ukránozós retorika letekerését tudja elképzeli, más engedményt, tisztázást vagy irányváltást nem.

»Mit akartok még, mennyit hátráljak?” – kérdezte egy ponton Orbán 1994-ben, a Fidesz konzervatív fordulatát követően. Nem szeret és most sem akar hátrálni. Szerintem nem tud visszamenni egy mérsékeltebb, konzervatív politikai irányvonalhoz. Valószínűleg fűti a revánsvágy is

– vélte Hegedűs, aki az ideológiai küzdelem helyett most inkább a hatalmi logika érvényesítésére számít: a vidéki szervezetekben, megyékben lévő erőviszonyokat fogja felmérni. Azt, hogy ki kinek az embere, kivel kell szövetkezni, kit kell lekenyerezni, ki az, aki hűséges hozzá, illetve kit kell majd megbüntetni – emelte ki.

Mi lehet a tanulság Orbán számára a választási vereségből?

Az egykori frakciótárs szerint a távozó miniszterelnök arra gondol: nem volt elég kemény. „Nem hiszem, hogy racionális elemzéseket végezne. Szerintem azt is gondolja, hogy a globális liberális elitek és a liberális média túlsúlya még mindig túl erős volt, és jobban le kellett volna törni” – fogalmaz.

Szerinte Orbán ma már bánja azt is, hogy nem lépett fel keményebben Magyar Péterrel, a „párton belüli árulóval” szemben, aki a mozgalom élére állva „hazugságokkal maga mellé állította a népet.”

Orbán Viktor gondolkodásmódjára nem alkalmazhatók a racionális kategóriák. Megteszem, mert megtehetem – ő így gondolkodik

– jelentette ki.

The post „Már nem látom a személyes képességeket benne” – régi fideszes frakciótársait kérdeztük Orbán mandátumdöntéséről first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu