Repülő csészealjak Budapest és Moszkva felett? – ilyen volt az UFO-láz a szocializmusban

Az ember, amióta több értelemmel rendelkezik, mint egy átlagos főemlős és a túlélés kényszere sem köti már le minden egyes percét, érdeklődve tekint a csillagos égre. Kezdetben isteneket képzelt oda, aztán amióta a 20. század hajnalán Nietzschétől megtudta, hogy Isten halott, földönkívülieket.

Az igazság odaát van.

– tudjuk amióta 1993-ban (Magyarországon 1995-ben) képernyőkre került az X-akták című kultikus filmsorozat, és bár az elmúlt 30 évben születtek elméletek, szivárogtak adatok és napvilágra kerültek szigorúan titkos akták, úgy tűnik, egyelőre makacsul odaát is marad.

Az űrlénykérdést most Steven Spilberg A leleplezés napja című filmje kezdte el feszegetni. Logikai és fizikai bukfencekkel teli, alufóliasisakos paranoia-scifi, ami mégis szórakoztató, Steven Spielberg régi tisztelőinek egyenesen kihagyhatatlan – írtuk kritikánkban.

A film arról szól, hogy ideje ország-világ elé tárni az igazságot arról, amit szigorú, öltönyös kormányügynökök már a múlt század negyvenes évei óta gondosan igyekeznek elrejteni előlünk. A kis szürkékről.

Universal Pictures – Amblin Ente / Collection ChristopheL / AFP Jelenetkép „A leleplezés napja” című filmből.

Az UFO-mánia valóban a második világháborút követő időszakban, a csillagászat, a technológia és a tömegmédia fejlődésének, a hidegháborús titkolózásnak, illetve az űrverseny beindulásának köszönhetően terjedt el igazán, de létezett már korábban is.

Orson Welles és társulata 1938 halloweenjén a CBS hullámhosszán adott elő rádiójátékot H. G. Wells Világok harca című kisregényéből. Azt sajnos elmulasztották közölni a kedves hallgatókkal, hogy fiktív történetet hallhatnak, így voltak, akik komolyan vették, hogy egy Marsról érkezett űrhajó landolt New Jersey állam egyik farmján, és megkezdte a Föld leigázását. A történet úgy épült be a köztudatba, hogy Wellesék produkciója valóságos tömegpánikot idézett elő, valószínűbb azonban, hogy a történetet az értelmi szerző színezte túl utólag, hogy a saját hírnevét öregbítse.

Kilenc évvel és egy világháborúval később, 1947 nyarán, az új-mexikói Roswell közelében aztán olyasmi következett be, aminek nem volt szüksége utólagos színezésre. Annyit vehetünk biztosra, hogy valami becsapódott a sivatag homokjába, az amerikai kormány pedig annyira ügyetlenül próbálta titkolni a részleteket, hogy sokaknak meggyőződésük, hogy egy idegen űrhajó zuhant le a sivatagban, de a hadsereg és a politikusok eltitkolják az igazságot.

Zártosztály

A földönkívüli űrhajók állítólagos látogatásai nemcsak nyugaton hozták izgalomba az embereket. Kíváncsiak lettünk, hogyan állt az UFO-kérdéshez a hivatalos, államilag ellenőrzött nyilvánosság itt, a vasfüggöny innenső oldalán. Felkutattunk a rendszerváltás előtti magyar sajtóból néhány cikket, melyek az éjszakai égen feltűnő azonosítatlan repülő tárgyakról szólnak.

The post Repülő csészealjak Budapest és Moszkva felett? – ilyen volt az UFO-láz a szocializmusban first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest