A rendszerváltás óta egyetlen politikai erő sem kapott akkora felhatalmazást a választóktól, mint a Tisza. A 106-ból 96 egyéni választókerületben győzött Magyar Péter pártja, övék a valaha volt legnagyobb parlamenti mandátumarány (70,85 százalék) és a legtöbb szavazat (3 millió 339 ezer belföldön). Ekkora siker nem jöhetett volna létre az ország politikai térképének újrarajzolása nélkül: ahogy már kielemeztük, a Tisza kiöntött a narancsvidékre, sorban húzta be a tántoríthatatlanul fideszesnek gondolt országrészeket is. Ugyanakkor az új kormánypárt még annál is nagyobb győzelmet aratott, mint elsőre tűnik.

A Fidesz az összes fővárosi kerületet, az összes megyeszékhelyt és az összes egyéni választókerület központját elvesztette

– azaz még annak a tíz körzetnek a „fővárosában” is a Tisza nyert, ahol – a kisebb településeken leadott szavazatoknak köszönhetően – végül a Fideszé lett a mandátum. Magyarán: Körmend, Sárvár, Csorna, Sárbogárd, Vásárosnamény, Mátészalka, Karcag, Berettyóújfalu, Balassagyarmat és Ózd is a Tiszának szavazott bizalmat.

Végignéztük mind a 348 városi rangú település választási eredményét. Ezekben él az ország lakosságának nagyjából kétharmada, mégis mindössze 66 olyan várost találtunk, ahol Orbán Viktor pártja a szavazatok többségét megszerezte. És az igazán sokkoló a jobboldal számára az, hogy ezek egyike sem éri el még a középvárosi szintet sem.

Nem maradtak nagyvárosai a Fidesznek

A 25 megyei jogú város felét 2024-ben még képes volt elhódítani a Fidesz, most mindet elbukták – nem is kevéssel.

• A Nyíregyházát 2010 óta polgármesterként vezető Kovács Ferencet legutóbb szoros versenyben, a szavazatok 45,9 százalékával választották újra. Ezzel együtt a nyírségi megyeszékhely volt az egyike azoknak a településeknek, ahol már a 2024-es EP-választáson is több voksot gyűjtött a Tisza a Fidesznél, mára pedig az egyik legellenzékibb város lett. Települési szinten 64,2–30 arányban győzött a Tisza, vagyis a Fidesz bő 15 százalékot rontott a polgármester-választáson elért eredményéhez képest.
• A Tisza Miskolcon is előretört, 61,1–30,2 arányban verte meg a Fideszt, holott 2024-ben a borsodi megyeszékhelyt – az ellenzék megosztottsága miatt – visszahódította a kormánypárt.
• A Fidesz 1998 óta irányítja Debrecent: Kósa Lajos 2014-ig, négy cikluson át vezette a várost, azóta Papp László szállítja a sikereket, legutóbb 48 százalékot szerzett. Az idei országgyűlési választáson mégis csúnyán kikapott a Fidesz: a Tisza 59,1 százalékával szemben csak 33,9 százalékot gyűjtött.
• Kaposváron ennél is régebben, 1994 óta polgármester a fideszes Szita Károly, most mégis csak 32,3 százalékon végzett pártja, amíg a Tisza 59 százalékot kapott.
• Szintén bő harminc éve uralja a Fidesz Zalaegerszeget, Balaicz Zoltánt legutóbb 73 százalékkal választották újra, a Tisza most mégis 55,3 százalékot szerzett a városban, a távozó kormánypárt pedig mindössze 37,6 százalékot.
• Kecskeméten önkormányzati szinten 1998 óta nem tud más labdába rúgni, csak a Fidesz. Ezúttal viszont csupán a városlakók 32,4 százalék szavazott nekik bizalmat, míg a Tiszát 60,1 százalék támogatta.
• Váratlanul meggyengültek Orbánék Székesfehérváron is: Cser-Palkovics András 2010 óta irányítja a várost, legutóbb az ellenzéki polgárok egy része is rá szavazott, 74 százalékot ért el, ehhez képest most 33,6 százalék szavazott csak bizalmat a Fidesznek, a Tisza 58,5 százalékot kapott.

A Fidesz emellett elveszítette a kormánypárti polgármester által vezetett Sopront, Szekszárdot, Baját, Veszprémet, Esztergomot, Egert és Salgótarjánt is.

A Tisza végül mind a 106 kerületközpontot elhódította, bár hozzá kell tenni, hogy az átjelentkezők és a külképviseleten szavazók voksait úgy számolják össze, hogy azokat egy, a választókerület központjában található szavazókör eredményével vegyítik. Így nemcsak a kerületszékhelyen élők voksai kerülnek ide, hanem minden távol szavazó voksa a körzetből, Körmend és Sárbogárd pedig végül ezekkel a szavazatokkal fordult át a Tiszához, holott a választás napján még a Fidesz vezetett.

Kiábrándító lehet a Fidesz számára, hogy mind a 19 megyében a Tisza szerzett több szavazatot. Ehhez pedig szükség volt nemcsak 20 ezresnél népesebb középvárosokra, de a kisvárosok jó részére is. Ennek előfutára volt, hogy a 2024-es önkormányzati választáson több tucat kis és közepes méretű város váltotta le ellenzékire vagy függetlenre a kormánypárti vezetést. Sárospatak, Keszthely, Paks, Pápa, Hajdúnánás és Barcs fordulása jelezte, hogy megmozdult a vidék, és az elégedetlenség kitartott az országgyűlési választásra is.

Orbán Viktor pártja a városi rangú települések közül a nyírségi, alig 3500 lakosú Baktalórántházán aratta a legnagyobb sikert, ott 30 százalékponttal előzte meg a Tiszát. A fideszes többségű városok többségében ugyanakkor csak néhány ezren élnek:

a legnagyobb városok, amelyeket sikerült megtartaniuk: a 13 ezer lakosú Kiskőrös és Hajdúhadház.

Még az ország hagyományosan leginkább jobboldali városaiban is a Tisza győzött: Csornán éppúgy, mint Mohácson és Karcagon.

Baloldali és jobboldali városok is megfordultak

Nyíregyháza mellett Szolnokon és Szegeden már 2024-ben győzött a Tisza, de az országos átlag felett teljesített Pécsett, Tatabányán, Debrecenben és Miskolcon is. Most az összes megyeszékhelyt és megyei jogú várost meggyőző fölénnyel hozta Magyar Péter pártja: átlagosan 60 százalékot szerzett, és 27 százalékpontot vert a Fideszre ezen a 25 településen. Ez tektonikus politikai földmozgás: az Orbán-rendszer 16 évében a fővároson kívül csak Pécsett, Szegeden, Miskolcon, Dunaújvárosban, Veszprémben és Tapolcán tudott egyéni választókerületi győzelmet kicsikarni az ellenzék (az utóbbiakat ráadásul utóbb el is vesztette).

Természetesen Budapest ezúttal is a kormányváltás pártján állt, az összes kerületet megnyerték Magyarék, a főváros egészét figyelembe véve 62 százalékon végeztek, míg a Fidesz csupán 28,5 százalékon.

A legtiszásabb települések egyébként egyben a leginkább jómódúak is. A vásárlóerő index alapján az országos rangsor élén álló városokban kiemelkedő szavazatarányt ért el a Tisza Párt:

• Budaörsön 66,4–27 arányban verte a Fideszt, ez a városok versenyében a negyedik legnagyobb különbség országosan,
• Dunakeszin 63,8–29,3-ra,
• Diósdon 63,6–29,4-re,
• Szentendrén 62,2–30,8-ra,
• de Veresegyház, Fót, Pomáz, Nyergesújfalu, Törökbálint, Biatorbágy és Budakeszi is az országos átlagnál nagyobb arányban szavazott a Tiszára.

Egyértelműen tiszás bástyákká váltak az egykori baloldali iparvárosok is. A legnagyobb különbség a két nagy párt között éppen a vegyipari központnak számító Kazincbarcikán alakult ki, ahol a Tisza 41,6 százalékpontot vert a Fideszre. A Tisza – Szegeddel holtversenyben – itt érte el a második legnagyobb szavazatarányát: a barcikaiak 66,2 százaléka támogatta. (Az első helyen Budaörs végzett.) Előretört az ellenzék – stílusosan – az egykor a Tisza Cipőgyár köré épült Martfűn (64,6–27,6 volt a szavazatarány Magyarék javára), az ország hajdani nehézipari központjában, Dunaújvárosban (64,8–28,8), az egykori szénbányászvárosban, Dorogon (62,5–30,1), valamint 60 százalékot ért el a szintén bányászmúltú Tatabányán és Komlón is. Ezekben a városokban a régi MSZP-s hagyományok annyira elkoptak, hogy a helyiek simán leszavaztak egy alapvetően centrista, jobbközép hátterű erőre, az önmagát egyedüli baloldaliként pozicionáló DK ajánlata nem talált közönségre.

A Tisza népfrontos karakterét ugyanakkor jól mutatja, hogy a tradicionálisan konzervatív szavazóbázisú polgárvárosokat is maga mellé állította. Sátoraljaújhely, ahol 2002 óta polgármester a fideszes Szamosvölgyi Péter, az egyik legtiszásabb város lett, 31 százalékponttal maradt le a rendszerváltó erő mögött a Fidesz. Kalocsán, a katolikus érseki székhelyen alakult ki az ötödik legnagyobb különbség az országban a Tisza javára: 38,4 százalékpontos. De 25 pontos különbséggel győzött a Tisza Gyulán, 20 pontot vert a Fideszre Esztergomban és Hajdúböszörményben, 18 pontot Kiskunhalason, 16 pontot Pápán, és 12 pontot az eddig tántoríthatatlanul fideszesnek számító Karcagon és Mohácson.

Az alábbi táblázatban mind a 348 magyarországi város választási eredménye böngészhető.

The post Eltűnt a Fidesz a városokból, 13 ezer fős a legnagyobb település, amelyet Orbánék meg tudtak tartani first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu