A magyar közbeszerzési rendszer ma nem leszorítja, hanem felhajtja az árakat: a túlárazás nem alkalmi hiba, hanem a rendszer lényege – állapítja meg az Integritás Hatóság frissen közzétett, több mint 300 oldalas integritásjelentése, amelyben a szervezet konkrét példákon keresztül mutatja be azt, hogy „a magyar közbeszerzési rendszer ma már nem képes betölteni az alapvető célját, ezért átfogó reformra szorul”. A dokumentum részletesen kitér a központi beszerző szervek visszásságaira, beleértve a Nemzeti Kommunikációs Hivatal keretszerződéseit.
A verseny sok helyen csak színjáték: összeszokott cégek pályáznak ugyanazokon a tendereken, jellemzően ugyanabban a szereposztásban, és visszatérően ugyanazok a szereplők nyernek. Eközben a legnagyobb állami beszerzők – amelyek öt év alatt több mint 3.700 milliárd forintnyi közbeszerzést bonyolítottak – a Hatóság egyeztetési kezdeményezéseire érdemben nem reagáltak
– írja az Integritás Hatóság a 2025-ös évről szóló összefoglaló jelentésében, amelyet a törvényi kötelezettségeknek eleget téve, június utolsó napján hozott nyilvánosságra.
A jelentés szerint a túlárazásról azért beszélhetünk rendszerszintű problémaként, mert a pályázók árait egy „becsült értékhez” mérik, de a szabályok nem követelik meg, hogy ez valódi piaci összehasonlításon alapuljon. Az elemzés szerint a túlárazás az elmúlt években az építési beruházásoknál volt a legnagyobb, a második helyen a kőolajtermékek és az energiaforrások álltak. „Vagyis a túlárazás az állam egyik legnagyobb kiadási tételét, az energiabeszerzéseket is érdemben érinti” – hívták fel rá külön a figyelmet.
A 10 milliárd forint feletti építési beruházásoknál a jelentés nagyon magas korrupciós kockázatot azonosít, kimondva, hogy kevés a szereplő, a kiírók és a nyertesek között pedig tartós összejátszás valószínűsíthető.
A hatóság szerint a legnagyobb állami beszerzések jelentős része nem átlátható: a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) több százmilliárd forint értékű beszerzései (például az energiaellátás, a járművek vagy a bútorok) nem jelennek meg a nyilvános közbeszerzési felületen. Emellett a kormányzati kommunikációs piac is erősen centralizált, az állami szervek jellemzően a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) közvetítésével szerződnek.
A jelentés kitér arra is, hogy a hatóság hiába kezdeményezett egyeztetést a legnagyobb központi beszerző szervezetekkel – köztük az NKOH-val, a Digitális Kormányzati Ügynökséggel (DKÜ) és a KEF-fel –, a tervezett találkozók nem valósultak meg. A dokumentum szerint a 2020 és 2025 között összesen több mint 3.700 milliárd forintnyi közbeszerzést lebonyolító szervezetek működésében jelentős integritási kockázatok azonosíthatók.
Az Integritás Hatóság a rendszer átfogó reformját sürgeti, egyebek mellett egyes eljárástípusok megszüntetését, a jogorvoslati díjak csökkentését és a kötelező jogi képviselet eltörlését javasolja. A jelentés azt is rögzíti, hogy az előző kormány és a hatóság között több korrupcióellenes kérdésben sem alakult ki egyetértés, így az elmúlt három évben nem valósult meg az a cél, hogy a jelentés érdemben segítse a kormányzat és a korrupcióellenes intézmények együttműködését.
A teljes dokumentum ezen a linken érhető el.
The post „A verseny színjáték, a túlárazás a rendszer lényege” – 300 oldalon elemzi az Integritás Hatóság a közbeszerzések és a korrupció összefonódását first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
