Az európai migrációválság erősen kötődik a kontinens szigeteihez. Azonnal eszünkbe juthat Lampedusa, Leszbosz, a Kanári-szigetek vagy épp Ciprus. Éppen ezért talán nem meglepő, hogy az Európába irányuló irreguláris migráció egyik új útvonala is egy sziget, Kréta fele vezet.

Szemben más sorstársaival, Krétát eddig elkerülték a menedékkérőkkel túlzsúfolt csónakok. Európa ötödik legnagyobb területű, mintegy 620 ezer lakosú szigete ugyanis földrajzilag messze esett a fő kelet-mediterrán útvonalaktól, hiszen mintegy 300 kilométerre délkeletre fekszik az anatóliai partoktól. A migrációs mozgások kapcsán azonban csak a növekvő igény állandó, és pillanatokon belül kialakulhatnak új útvonalak – különösen, ha azok szép summát hoznak az embercsempészeknek, és esetleg még politikai akarat is fellelhető működtetésük mögött. Ez történt a mitológiai Daidalosz szigete esetében is.

Történt ugyanis, hogy a kelet-líbiai területeket felügyelő hadúr, Khalifa Haftar nyomást akart gyakorolni az Európai Unióra, amely nem akarta elismerni politikai hatalmát. Emellett a Haftarral együttműködő embercsempészek azt is gyorsan realizálták, hogy az egyre hírhedtebb, Lampedusa felé vezető úttal szemben egy könnyebben hajózható, alig 200 kilométeres utat is kínálhatnak az illegális bevándorlóknak egy olyan sziget felé, mely 260 kilométer hosszan nyúlik el az afrikai partok előtt. ,,El sem lehet téveszteni” – mondja nekünk a réthimnói parti őrség helyettes vezetője.

„Az embercsempészek csak annyit mondanak a Tobrukból induló csónakok vezetőinek, hogy folyton észak fele haladjanak.

Ha olyan sima a tenger, mint ezen a héten, 24 óra múlva már itt vannak nálunk, hiába lassúak ezek a lélekvesztők.

És, hogy igazolja szavait, épp mutatja, hogy az Európai Határ és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex drónja hol fedezte fel az újabb csónakot, teli emberekkel, nagyjából 30 tengeri mérföldre Kréta egyik kis szigetétől, Gávdosztól. „Van a közelben egy teherhajó, az fogja kimenteni őket, nehogy elsüllyedjen a csónak, mire mi odaérünk. Ez nekünk egyszerűbb: így valószínűleg egyenesen a szárazföldre viszik őket.”

Kréta sorsa meglehetősen hányattatott volt történelme során, és számos külső inváziónak volt kitéve. Bizánciak, rómaiak, arabok, velenceiek, törökök foglalták el és uralták az olajfákban és mézben bővelkedő szigetet, amelynek vad lakosai komoly fejtörést okoztak a hódítóknak. A második világháborúban a terület a német ejtőernyős fegyvernem temetője lett, amikor a támadó 7. légi hadosztály olyan súlyos, 50 százalék feletti veszteségeket szenvedett, hogy Hitler többé nem engedélyezte a légideszanterők ilyen méretű bevetését.

Napjainkban turisták lepik el az északi városok tengerpartjait és keskeny utcáit május és október között, akiket néhány helyi szinte akkora ellenszenvvel fogad, mint egykor a német megszállókat.

Az irreguláris bevándorlók viszont új jövevénynek számítanak a szigeten, amit jól mutatnak a számok is. 2023-ban, amikor először kezdtek el érkezni a csónakok, a parti őrség statisztikái alapján 798-an kötöttek ki Krétán. Innentől aztán exponenciális volt a növekedés. 2024-ben már 4610 érkezést regisztráltak, 2025-ben pedig 20.256-ot. Ebben az évben

március végéig 2444 embert mentettek ki a tengerből, és folyamatosak az érkezések.

„Ha jó az idő, az embercsempészek egyszerre 4-5 hajót is útnak indítanak. Az átkelés fejenként 2000–3000 euróba kerül, és az érkezők elmondása szerint több ezren várakoznak a kelet-líbiai városokban, hogy útra kelhessenek” – mondja el a parti őrség helyettes vezetője. „Sokan azt hiszik, hogy ennél nem lehet rosszabb” – egészíti ki Maria Vlahadi, a Krétai Egyetem migrációval foglalkozó docense. „Pedig ez még nem a folyamat vége. Ez még csak a kezdete.”

Valóban, ha megnézzük a terület déli szomszédságát, nem sok ok van az optimizmusra. Líbiában ugyanis az elmúlt években ismét nagy számban torlódtak fel külföldiek. Egyrészt az ország sosem szűnt meg fontos célország és tranzitútvonal lenni azok számára, akik a jobb megélhetés reményében keltek útnak az arab állam vagy egyenesen Európa felé. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint csaknem 940 ezer bevándorló él a hatmilliós országban. Ezt egészítették ki a szudáni menekültek tömegei. A 2023 áprilisában kitört szudáni polgárháború első két évében viszonylag kevesen kerestek menedéket Líbiában, egyrészt, mivel az Egyiptomban élő szudáni diaszpóra sokkal vonzóbbá tette a nílusi országot, másrészt pedig, mert Csáddal vagy Dél-Szudánnal szemben a líbiai utazásért sokkal több pénzt kértek el az embercsempészek – miközben sokkal nagyobb volt az út kockázata is. Az elmúlt egy évben azonban meredeken emelkedni kezdett a Líbiát választók aránya – elsősorban azért, mert a szudániak már nem bíznak a háború gyors lezárásában, és Egyiptom is jelentősen szigorította a menekültek befogadásának feltételeit. Ráadásul Egyiptom 2016 óta zárva tartja tengeri határait – vagyis Európa fele Líbián keresztül vezet az út. Éppen ezért a szudáni menekültek száma az ENSZ becslései szerint megközelítheti az 560 ezret az olajban gazdag országban. „A szudániak és sorstársaik az olajiparban, az építőszektorban és a mezőgazdaságban dolgozva próbálják túlélni a líbiai mindennapokat, és elég pénzt összegyűjteni az átkeléshez” – osztja meg velünk tapasztalatait a parti őrség. Ugyanakkor más modellek is működnek – mondja el a réthimnói rendőrség migrációs szakértője. „Sokszor előfordul, hogy a családtagok csak akkor fizetnek a csempészeknek, ha az illető átért Görögországba, és életjelet ad magáról.”

A geopolitikai hatásokat jelzi, hogy a megkérdezettek szerint pár éve még egyiptomi, marokkói és bangladesi állampolgárokkal teli csónakok érkeztek. Mára azonban döntő mértékben szudániak jönnek – vagy legalábbis olyanok, akik szudáninak vallják magukat.

Krétát teljesen készületlenül érte az áradat. Mivel a szigeten nincs migrációs központ, ahová tartósan elhelyezzék az érkezőket, rövid előszűrés után a szárazföldre szállítják őket. Csakhogy ekkora tömegek érkezése esetén ez egyre kevésbé fenntartható modell – tavaly a Görögországba illegálisan belépők csaknem 40 százaléka Krétára érkezett. Ezért a hatóságok megkezdték két hotspot kialakítását Iráklio és Hania közelében, ami tartós megoldást jelenthetne. Ha elkészülne. Csakhogy

a helyiek nem rajonganak az ötletért, hogy a turisztikai látványosságokat két migrációs központtal egészítsék ki: hiába lennének ezek zárt létesítmények, mindenki attól tart, hogy ártani fognak a turizmusnak.

Ráadásul a krétai politikai elit meglehetősen magas szinten képviselteti magát a nemzeti politikában, és ők is mindent megtesznek annak érdekében, hogy akadályozzák a hotspotok kialakítását.

Márpedig valamiféle megoldásra szükség lesz, mert a krétai modellnek van még egy nagy előnye, ami rendkívül vonzóvá teszi a szervezett bűnözők számára: nevezetesen, hogy a helyi rendőrök szerint itt nincs szükség görög embercsempész-hálózatra – ezt a feladatot elvégzik a hatóságok, amikor kimenekítik és a szárazföldre szállítják az embereket. Ahogy egyikük elpanaszolta,

sötétben tapogatózunk, mert a joghatóságunk nem ér el Líbiáig. Úgyhogy itt annyit teszünk, hogy regisztráljuk az érkezőket.

A folyamat egyébként még flottul halad. Az utcákon nem lehet irreguláris bevándorlókat látni – bár a munkaerőpiaci igények kielégítésére egyre több pakisztáni és bangladesi legális bevándorló tűnik fel a krétai településeken, ami pár éve még nem volt jellemző. A helyiek nem örülnek ennek annyira, ugyanakkor sokak szerint kellenek a munkáskezek, különösen a lassan elnéptelenedő hegyvidéki falvakban.

Ahogy egy találkozókkal teli, fárasztó nap után elnézzük a Földközi-tenger hullámait, amelyek egyesek számára a vélt szabadságot, mások számára viszont a hajótörést és a halált jelentik, ismét megállapítjuk, hogy a közhiedelmekkel ellentétben a tengeri határok megvédése és ellenőrzése sokkal nehezebb, mint a szárazföldieké. Így, ahogy Maria Vlahadi is felhívta rá a figyelmet, a krétaiaknak még alighanem sok dolguk lesz az érkező csónakokkal.

A szerző a Migrációkutató Intézet igazgatója

The post Csónakok a krétai horizonton – ismét egy földközi-tengeri sziget került a migrációs válság középpontjába first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu