Az Oktatási Hivatal adatai szerint az idei vizsgaidőszakban több mint 148 ezer vizsgázó vesz részt, az írásbeliket pedig 1170 helyszínen szervezik meg. A vizsgák május 4-én, hétfőn indulnak az írásbeli magyarérettségikkel, és egészen július elejéig tartanak, a felvételi ponthatárok kihirdetésével pedig július végén zárul le ez az időszak.
Bár a szóbeli vizsgák pontos időpontja intézményenként és osztályonként változhat, mutatjuk, mire kell készülniük azoknak, akik a 2025–2026-os tanév végén teszik le az érettségit.
Május 4-én indul az első nagy vizsgahét
Az Oktatási Hivatal által megosztott táblázat szerint a 2025–2026-os tanévet lezáró érettségi május 4-én kezdődik a kötelező tárgyak írásbeli vizsgáival. A középszinten érettségiző diákok egyes kivételektől eltekintve mindig a saját iskolájukban, az emelt szinten érettségizők pedig rendszerint a tankerületükben kijelölt központi intézményben teszik le a vizsgát a fontosabb tárgyakból.
Hétfőn a végzősök magyar nyelv és irodalom tudását mérik fel, szinte minden végzős ezen a napon kezdi meg az érettségi időszakot. Másnap, május 5-én, matematikából vizsgáznak a diákok, május 6-án, szerdán a történelem következik. Majd május 7-én és 8-án jön az érettségi a két legtöbb diák által tanult idegen nyelvből, az angolból és a németből.
Ez az első hét különösen megterhelő, hiszen öt egymást követő napon kerül sor a legfontosabb tantárgyakra.
De aki angolt és németet is tanul, és az egyik a választott idegen nyelve, a másik pedig a szabadon választható ötödik tantárgya, az már az első héten letudhatja az összes írásbeli érettségijét.
Mennyi ideig tartanak a kötelező írásbelik, és miben különböznek közép- és emelt szinten?
Bár az első hét menetrendje minden évben hasonló, a vizsgák felépítése és időtartama tantárgyanként és szintenként is eltér. A kötelező tárgyak írásbelijei általában több feladatrészből állnak, és külön időkeret jut az egyes részek megoldására.
Magyar nyelv és irodalomból a középszintű írásbeli vizsga 240 percig, vagyis négy órán át tart. A feladatlap két nagy részből áll. Az Oktatási Hivatal honlapjának vonatkozó oldala szerint az első feladatrészre 90 perc áll rendelkezésre, ebben elsősorban szövegértési feladatokat kell megoldani, valamint nyelvi és stilisztikai jelenségeket elemezni. A második feladatrészre 150 perc jut, itt a vizsgázóknak egy hosszabb szöveget kell alkotniuk: választhatnak érvelő esszét vagy műértelmezést. A két rész együtt 100 pontot ér, amely a középszintű magyar érettségi teljes írásbeli pontszáma.
Emelt szinten a magyar írásbeli szintén 240 perces, de a feladatok összetettebbek, és nagyobb hangsúlyt kap az önálló szövegalkotás és az elemzés.
Ballagások és virágcsokrok: több tízezres kiadás is lehet egy ünnepi hétvége
Miközben az érettségi időszak a jövő héten kezdetét veszi, a középiskolások ballagásait már ezen a héten megtartják, ami sok család számára az egyik legfontosabb tavaszi eseményt jelenti.
A virágboltok tapasztalatai szerint az idei ballagási szezonban egy egyszerűbb csokor ára általában 10 ezer forint körül kezdődik, de a díszesebb, nagyobb összeállítások ára könnyen elérheti a 30–40 ezer forintot is. A kereslet hagyományosan magas, sokan pedig már hetekkel korábban leadják a rendeléseiket, hogy biztosan elérhető legyen a kívánt összeállítás – derül ki a Komárom-Esztergom vármegyei hírportál friss cikkéből.
Bár egyre népszerűbbek az alternatív ajándékok – például pénzből vagy édességből készült csokrok –, az élő virág továbbra is a ballagások legmeghatározóbb szimbóluma maradt. A rövid ünnepi időszak így sok családnak nemcsak érzelmi, hanem anyagi szempontból is intenzív heteket jelent.
Ahogy – a matematikát leszámítva – szinte az összes tantárgy esetében, a közép- és az emelt szintű magyar írásbeli után szóbeli vizsga is következik, ami 50 ponttal járulhat hozzá az eredményhez. A szóbeli vizsgák pontos tétellistáját az emelt szintű érettségiknél központilag állítjá össze, középszinten viszont minden iskola maga teszi ezt meg.
A hivatal honlapján szereplő táblázat szerint az írásbeli magyarérettségi első felénél kizárólag nyomtatott helyesírási szótárat lehet használni segédeszközként, a vizsga többi részén viszont az irodalmi szöveggyűjteményeket is fel lehet lapozni. A könyveket a vizsgáztató intézmény biztosítja az érettségizők számára.
Matematika: két feladatsor egymás után
Matematikából középszinten az írásbeli 180 percig, azaz három órán át tart, és két feladatsorból áll. Az első feladatsorra 45 perc jut, ebben rövidebb, alapfeladatokat kell megoldani. Ez a rész 30 pontot ér, és az alapvető matematikai műveletek biztos alkalmazását méri. A második feladatsorra 135 perc áll rendelkezésre, itt hosszabb, összetettebb feladatok szerepelnek, amelyek részletesebb megoldást igényelnek. Ez a rész 70 pontot ér, így matematikából is összesen 100 pont szerezhető az írásbelin.
Emelt szinten viszont 240 percig tart a matekérettségi, vagyis egy órával hosszabb a középszintű vizsgánál. Az emelt szintű feladatok általában több lépésből állnak, és nagyobb hangsúlyt kap a bizonyítás és az összetett problémák megoldása. Az emelt szintű matematika esetében minden vizsgázónak szóbeli vizsgát is kell tennie. Középszinten viszont csak azoknak kell szóbelizniük, akik az írásbelin nem érnek el 25 pontot a 100-ból.
A matekérettségin segédeszközként többféle függvénytáblázatot, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót és szögmérőt is lehet, és sok esetben kell is használni. Ezeket a segédeszközöket a vizsgázó feladata magával vinni az érettségire.
Történelem: rövid feladatok és esszék kombinációja
Történelemből a középszintű írásbeli 180 percig tart, és két nagy feladatrészből áll.
Az első részre 90 perc jut, és rövid választ igénylő feladatokat tartalmaz. Ezek között gyakran szerepelnek forráselemzések, térképes feladatok vagy fogalommagyarázatok. A második feladatrész szintén 90 percig tart, és esszéírásból áll: a diákoknak több témából kell választaniuk, majd részletes, összefüggő szöveget kell alkotniuk. A két rész egyenként 50–50 pontot ér, így a történelem írásbelin is 100 pont szerezhető.
Emelt szinten a történelem írásbeli 240 perces, és több, illetve hosszabb esszéfeladatot tartalmaz, mint a középszintű vizsga. Az emelt szintű írásbeli is két 50–50 pontos részből áll össze. A szóbelin pedig mindkét szinten 50 pontot lehet szerezni.
A történelemérettségin a vizsgaszervező intézmény által biztosított helyesírási szótárak mellett az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlaszokat lehet használni segédeszközként. Utóbbiakat az írásbelire a vizsgázónak kell magával vinnie. A szóbelin viszont már a vizsgaszervező intézmény biztosítja a felhasználható atlaszokat.
Mit kell tudni az élő idegen nyelvekből tett érettségikről?
Az idegen nyelvek közül a legtöbben angolból és németből érettségiznek, ezek felépítése pedig középszinten és emelt szinten is hasonló logikát követ, de eltérő nehézségi szinttel és időkerettel.
A középszintű angol és német írásbeli vizsga 180 percig tart, és négy fő részből áll. Az első az olvasott szöveg értése, ahol különböző típusú szövegekhez kapcsolódó kérdéseket kell megoldani. Ezt követi a nyelvhelyességi feladatlap, amely a nyelvtani szerkezetek és szókincs biztos használatát méri. A harmadik rész a hallás utáni szövegértés, amely hanganyagok alapján feltett kérdésekből áll. A vizsga végén pedig az íráskészséget mérő feladat következik, ahol rövidebb vagy hosszabb szöveget kell megalkotni megadott szempontok alapján.
Emelt szinten mind az angol, mind a német vizsga 240 perces, vagyis egy órával hosszabb a középszintnél. Itt a feladatok összetettebbek: az olvasott és hallott szövegek nehezebbek, a nyelvhelyességi rész bonyolultabb szerkezeteket kér számon, az íráskészségnél pedig hosszabb, árnyaltabb szövegek megfogalmazása a követelmény.
Az élő idegen nyelvekből tett középszintű érettségik pontszáma úgy áll össze, hogy az írásbelire 117, a szóbelire pedig 33 pontot lehet kapni. Emelt szinten viszont úgy jön ki a maximális 150 pont, hogy az írásbeli rövid válaszokat igénylő feladataira, a kifejtős feladatokra, és a szóbelire is egyaránt 50 pontot lehet kapni.
A nyelvérettségiknél nem lehet semmilyen segédeszközt használni, kizárólag az írásbeli utolsó részénél, az íráskészséget mérő IV. feladatsornál, ahol a tanulók fellapozhatják a vizsgára magukkal vitt nyomtatott szótárukat.
A második és harmadik héten a választható tárgyaké a főszerep
Az első, különösen megterhelő hét után a következő napokban főként a választható tantárgyak írásbelijei következnek. Ezek közül sok olyan tárgy is szerepel a menetrendben, amely egyes felsőoktatási szakokra való jelentkezéshez elengedhetetlen.
A második héten május 12-én biológiából, május 13-án digitális kultúrából, május 14-én kémiából és földrajzból, május 15-én pedig szakmai és egyéb speciális tárgyakból vizsgáznak a diákok. A harmadik héten folytatódik az írásbeli időszak: május 19-én fizikából, május 20-án francia nyelvből, május 21-én spanyol nyelvből, végül május 22-én olasz nyelvből írják az utolsó vizsgákat.
Az írásbeli vizsgák így összesen közel három héten át tartanak, és az időszak végére a legtöbb diák már az összes választott tárgyából túl lesz az írásbelin. Ezt követően néhány hét felkészülési idő áll rendelkezésre a szóbeli vizsgák előtt.
A szóbeli vizsgák júniusban és július elején zajlanak
Az írásbeli vizsgák lezárása után következik az érettségi második nagy szakasza, a szóbeli vizsgák időszaka.
Az emelt szintű szóbeli vizsgák 2026. június 3. és június 10. között zajlanak. Ezeket központi vizsgahelyszíneken szervezik meg, jellemzően tankerületi szinten kijelölt intézményekben. Az emelt szint sajátossága, hogy a vizsgázók külön napon, előre meghatározott beosztás szerint jelennek meg, és rendszerint nem a saját iskolájukban felelnek.
A középszintű szóbeli vizsgák június 15. és július 1. között következnek. Ezeket már az iskolák szervezik meg, és a diákok jellemzően egy napon, egymás után tudják le a különböző tantárgyak szóbeli részeit. Ez azt jelenti, hogy egy tanuló akár több vizsgát is teljesíthet ugyanazon a napon, az iskola által összeállított beosztás szerint.
A szóbeli vizsgák során a diákok tételt húznak, majd felkészülési idő után felelnek a vizsgabizottság előtt. A teljesítmény itt is pontszámmá alakul, amely hozzáadódik az írásbeli eredményekhez.
A felvételi pontszámítás több elemből áll, az érettségi csak az egyik pillér
A Pénzcentrum februári cikke szerint az egyetemi felvételi rendszerben a felsőoktatásba jelentkezők 500 pontot szerezhetnek. Az összpontszám több különböző részből áll össze; az érettségi eredmények ennek egyik legfontosabb elemét jelentik, de önmagukban nem fedik le a teljes pontszámot.
A rendszer alapját az érettségi pontok adják, amelyekből legfeljebb 200 pont szerezhető. Ezt általában két, a szakhoz kapcsolódó érettségi tárgy eredményéből számolják ki. A vizsgaeredményeket százalékos formából alakítják át ponttá, így például egy 80 százalékos eredmény 80 pontnak felel meg az adott tárgyból.
A két kiválasztott tárgy pontszáma összeadódik, így jön ki a 200 pontos maximum. Ez azt jelenti, hogy már az érettségi tárgyak megválasztása is döntő jelentőségű lehet a felvételi szempontjából.
A másik nagy egység a tanulmányi pontok, amelyek a középiskolai eredményeket veszik figyelembe. Ide tartozik többi között a középiskolai jegyek átlaga, valamint bizonyos tantárgyak év végi eredménye is. Ez a rész szintén jelentős súllyal szerepel a végső pontszámban.
De ha egy felvételiző a két fenti szám összeadása helyett jobb eredményt érne el az érettségire kapott pontjai megduplázásával, akkor automatikusan az érettségi eredményét duplázzák meg a pontszámításnál.
A szakirányú továbbtanulás esetén más a helyzet
A felvételi pontszám a szakirányú továbbtanulás esetén a középfokú szakképzettségük vagy szakképesítésük szakmai vizsgaeredményéből, a felsőfokú képzésben vagy a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevelükből, egyes szakokon pedig az előírt gyakorlati vizsga eredményéből áll össze.
Ehhez adódhatnak hozzá a többletpontok, amelyek különböző jogcímeken szerezhetők meg. Ilyen például az emelt szintű érettségi vizsga, amely megfelelő eredmény esetén vizsgánként többletpontot érhet, de ide tartozhat a nyelvvizsga, sporteredmény, egyéb szakmai teljesítmény, vagy akár az önkéntes katonai szolgálat is.
A teljes rendszer így áll össze a maximum 500 pontos felvételi keretben, ahol az érettségi, a tanulmányi eredmények és a többletpontok együttesen határozzák meg, ki melyik szakra kerül be.
A bizonyítványok kiosztása a tanév lezárását jelzi
Az érettségi hivatalos lezárását a bizonyítványok kiadása jelenti, amelyre a 2025–2026-os tanév vége, és a szóbeli vizsgák befejezése után, július elején kerül sor. Ekkor kapják kézhez a diákok az érettségi bizonyítványt, amely tartalmazza minden vizsgatárgy eredményét százalékos és érdemjegy formájában is.
Ez a dokumentum nemcsak az iskolai tanulmányok lezárását jelzi, hanem a felsőoktatási felvételi hivatalos alapdokumentuma is.
Július végén derül ki, kit hova vettek fel
Bár a bizonyítványosztással lezárul az érettségi időszak, a diákok számára az egyik legfontosabb pillanat csak ezután következik.
A felsőoktatási felvételi ponthatárokat hagyományosan július végén, általában július 21-én hozzák nyilvánosságra. Ekkor derül ki véglegesen, hogy ki melyik egyetemre vagy főiskolára jutott be, és ezzel zárul le a 2026-os tavaszi érettségi teljes folyamata.
2025-ben a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás alapszakján volt a legmagasabb a ponthatár, ahova a tavalyi felvételi ponthatárokat bemutató cikkünk szerint az állami finanszírozású, nappali tagozatos képzésre 478 ponttal lehetett bekerülni.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium tájékoztatása szerint egyébként 2025-ben rekordszámú fiatal vett részt a felsőoktatási felvételin.
The post Érettségi 2026: közel 150 ezer diák vizsgázik, mutatjuk a teljes menetrendet és a legfontosabb tudnivalókat first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
